Kádár utca 8.
A Glatter Miklós néven 1909. május 5-én Budapesten született költő a mai újlipótvárosi Kádárutcában, a 8-as szám egyik földszinti, belső udvarra néző lakásában töltötte gyermekéveit. Újlipótvárosnak 1950-től nevezték a XIII. kerület ezen városrészét, mely a 19. század elején még beépítetlen terület volt, az ipar fejlődésének köszönhetően fokozatosan fejlődött.
A Nyugati pályaudvarral szemben az Unió Malom állt, melynek egyik belső utcájában kádárok dolgoztak – innen ered az utca keresztelője. A ház falán emléktáblát állítottak a kerület leghíresebb szülöttének tiszteletére.
Falk Miksa utca 7.
Az 1915 és 1919 között folytatott iskolai tanulmányai alatt a szülőházhoz közeli Falk Miksa utca 7-es számban írta házi feladatait, merthogy ide költözött a család. Radnóti születésekor édesanyja és ikertestvére is életét vesztette, a családfő 1911-ben újranősült. Második feleségével, Molnár Ilonával és annak Ágnes nevű lányával éltek itt együtt.
1921-ben, édesapja halálakor tudta meg, hogy akit az édesanyjának hitt, az valójában nem az, és hogy Ágnes nem az édestestvére. A Budapest Főváros Árvaszék döntésének értelmében anyai nagybátyjához, Grosz Dezső textilkereskedőhöz került gyámságba.
Szent István körút 5.
Két évvel később, 14 esztendősen anyai dédnagynénijeihez, Ilkához és Ernesztinhez költözött az akkori Lipót körút (ma Szent István körút) 5. szám alatti lakásba. Lipót körútnak egyébként 1870 és 1935 között hívták ezt a szakaszt, melynek nyomvonalát nagyjából a Duna egy volt oldalágának medre jelenti. Lipótváros II. Lipót koronázásakor, 1790-ben kapta a nevét.
A gyönyörű ház a 19. század utolsó évtizedében épült Heidelberg Sándor és Jónás Dávid tervei alapján, az egykori telekbirtokos emlékére a Nádor-udvar nevet kapta. Az épület utcafrontján kávéház nyílt kezdetben Palatinus néven, ami később Luxor kávéházként lett ismert és kedvelt találkozóhelye az irodalmároknak.
Pozsonyi út 1.
Radnóti ez idő tájt már érdeklődést mutatott az irodalom iránt, első publikációja, egy prózai írás 1925. szeptember 15-én jelent meg az Új Századok című diáklapban Mi szeretnék lenni? címmel. Szegeden töltött egyetemi évei alatt albérletről albérletre vándorolt, aztán utazgatni kezdett: járt többek között Párizsban, Nagyváradon, Dalmáciában. Utóbbi szépségeit Gyarmati Fannival fedezte fel, hogy aztán a túra befejeztével 1935 augusztusában visszatérjenek a fővárosba, és a Pozsonyi út 1-es szám alá költözzenek, mint házastársak.
Az egy évvel korábban épült ház második emeletén lévő 32 négyzetméteres, egyszobás, erkélyes lakásban kezdték meg közös életüket. A költő itt élt, amíg be nem kellett volnulnia munkaszolgálatra, Gyarmati Fanni további 70 esztendőn át, élete végig (2014. február 15.) ebben a házban lakott.