Keresés EN
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Kultúra

Felbecsülhetetlen kincsek, benőtt sírboltok – bejártuk a Kozma utcai izraelita temetőt

A Kozma utcai izraelita temető az Új köztemető mellett nyílt meg 1893-ban, ennek oka a régi temetők felszámolása volt. Jelenleg ez Magyarország legnagyobb zsidó temetője, ahol körülbelül 300 000 ember nyugszik, a területen pedig felbecsülhetetlen építészeti kincsek találhatóak, néhányuk sajnos rendkívül rossz állapotban.

1893-ban nyílt meg a Kozma utcai izraelita temető, amelyhez 1891-ben hozzáépült a már ikonikus, mór stílusú, fehér ravatalozó, melyet Freund Vilmos tervezett.

Az új területen a Váci úti temetőből áthozott exhumáltakat temették el először, valamint ekkor került kialakításra az első rabbi-parcella is, ahol olyan emblematikus rabbik kaptak helyet, mint Oppenheimer Simon Ben Dávid, a rabbitanács vezetője, Wahrmann Izrael hitoktató, Kunitzer Mózes budai főrabbi, vagy az első magyar nyelvű szertartást megvalósító Kohn Sámuel főrabbi.

A hatalmas terület más hírességeknek is végső nyughelyet adott, itt lett eltemetve többek között Wittmann Viktor, a magyar repülés úttörője, Bródy Sándor magyar drámaíró, az ország első olimpiai bajnoka, Hajós Alfréd, valamint a világhírű magyar autóversenyző, Hartmann László is.

A második világháború után a holokauszt mártírjai, illetve az első világháború hősi halottjai is itt nyugszanak.

A hírességek és hősök mellett itt helyezték végső nyugalomra a századforduló, valamint a XX. század zsidóelitjét is, akiket a temető falai melletti, néha igen látványos mauzóleumokban temettek el: ilyen például a Brüll család kriptája, amely Gerster Kálmán tervei alapján készült, de érdemes kiemelni még a Zsolnay-elemekkel borított Schmidl-mauzóleumot, illetve a Gries-mauzóleumot, amelyet Róth Miksa mozaikjai díszítenek.

A Gries- és a Schmidl-mauzóleumok védettek, műemléknek számítanak.

Sajnos a sírok, illetve épületek gyakran igen rossz állapotban vannak, ez főleg annak tudható be, hogy nincsenek hozzátartozók, de az óriási területen szinte lehetetlen is lenne a karbantartás.

A növényekkel benőtt sírok azonban nem mindig az elhanyagoltság jelei: a zsidószokások szerint a növények jelenléte a tisztelet jele, és még akkor sem lehet elszállítani őket, ha azok lekerültek a sírról.

Hasonló tartalmak

Kultúra

The AI Film Festival (AIFF) 2024

Magyarországon elsőként szervezett nemzetközi, mesterséges intelligenciával készült filmeknek versenyt a The AI Film Festival (AIFF). A 145 beérkezett pályamunkákból rangos zsűri választotta ki a legjobb alkotásokat, amelyeket március 3-án a Bem Moziban nézhetünk meg. Az AIFF-ra öt – látványfilm, dokumentumfilm, kísérleti film, videóklip, vegyes művészeti alkotás – kategóriában, maximum 15 perces, legalább a mű felében mesterséges intelligenciával készült alkotásokkal nevezhettek a készítők.

Kultúra

Jávor Piroska: „Játék Parnasszuson”

Az idén 80 éves szentendrei festőművész, Jávor Piroska kiállítása nyílik a Szentendrei Képtárban március 8-án, 17 órakor Játék a „Parnasszuson” címmel.

Kultúra

Te nem vagy olyan

A Te nem vagy olyan című kiállítás alkotói különböző terepekről érkeznek és más-más aspektusait érintik a női- és a roma elbeszélésnek, ezek közös halmazának, amelyek még inkább hiányoznak a kortárs társadalmi és művészeti diskurzusokból. Ezen attitűdök sorából nem marad ki az a kérdésfelvetés sem, hogy abban a kulturális mezőben, ahol nagyon kevéssé jelenik meg ez a hang, milyen elvárás épül egy fiatal alkotóra, hogy dolgozzon gender vagy etnikai felvetésekkel, szabadulhat-e a társadalmi és kulturális elvárásoktól.

Kultúra

Légrádi Gergely: Falaink – könyvbemutató

Légrádi Gergely új regényében egy csonka családot ismerhetünk meg anya és fia elbeszélésén keresztül. A kisiskolás gyerek jobbára befelé fordulva, a saját maga által megálmodott világban él.

Neked ajánlott

A