Ez is érdekelheti

Kultúra
Felbecsülhetetlen kincsek, benÅ‘tt sÃrboltok – bejártuk a Kozma utcai izraelita temetÅ‘t
A Kozma utcai izraelita temetÅ‘ az Új köztemetÅ‘ mellett nyÃlt meg 1893-ban, ennek oka a régi temetÅ‘k felszámolása volt. Jelenleg ez Magyarország legnagyobb zsidó temetÅ‘je, ahol körülbelül 300 000 ember nyugszik, a területen pedig felbecsülhetetlen épÃtészeti kincsek találhatóak, néhányuk sajnos rendkÃvül rossz állapotban.
1893-ban nyÃlt meg a Kozma utcai izraelita temetÅ‘, amelyhez 1891-ben hozzáépült a már ikonikus, mór stÃlusú, fehér ravatalozó, melyet Freund Vilmos tervezett.

Az új területen a Váci úti temetÅ‘bÅ‘l áthozott exhumáltakat temették el elÅ‘ször, valamint ekkor került kialakÃtásra az elsÅ‘ rabbi-parcella is, ahol olyan emblematikus rabbik kaptak helyet, mint Oppenheimer Simon Ben Dávid, a rabbitanács vezetÅ‘je, Wahrmann Izrael hitoktató, Kunitzer Mózes budai fÅ‘rabbi, vagy az elsÅ‘ magyar nyelvű szertartást megvalósÃtó Kohn Sámuel fÅ‘rabbi.

A hatalmas terület más hÃrességeknek is végsÅ‘ nyughelyet adott, itt lett eltemetve többek között Wittmann Viktor, a magyar repülés úttörÅ‘je, Bródy Sándor magyar drámaÃró, az ország elsÅ‘ olimpiai bajnoka, Hajós Alfréd, valamint a világhÃrű magyar autóversenyzÅ‘, Hartmann László is.

A második világháború után a holokauszt mártÃrjai, illetve az elsÅ‘ világháború hÅ‘si halottjai is itt nyugszanak.

A hÃrességek és hÅ‘sök mellett itt helyezték végsÅ‘ nyugalomra a századforduló, valamint a XX. század zsidóelitjét is, akiket a temetÅ‘ falai melletti, néha igen látványos mauzóleumokban temettek el: ilyen például a Brüll család kriptája, amely Gerster Kálmán tervei alapján készült, de érdemes kiemelni még a Zsolnay-elemekkel borÃtott Schmidl-mauzóleumot, illetve a Gries-mauzóleumot, amelyet Róth Miksa mozaikjai dÃszÃtenek.

A Gries- és a Schmidl-mauzóleumok védettek, műemléknek számÃtanak.

Sajnos a sÃrok, illetve épületek gyakran igen rossz állapotban vannak, ez fÅ‘leg annak tudható be, hogy nincsenek hozzátartozók, de az óriási területen szinte lehetetlen is lenne a karbantartás.

A növényekkel benÅ‘tt sÃrok azonban nem mindig az elhanyagoltság jelei: a zsidószokások szerint a növények jelenléte a tisztelet jele, és még akkor sem lehet elszállÃtani Å‘ket, ha azok lekerültek a sÃrról.