Nem muszáj Ausztria fővárosáig vagy az osztrák–magyar határig elzarándokolnod, ha megkívánsz egy jó klasszikus bécsi szeletet, és autentikus helyen szeretnéd elfogyasztani. A célállomás a Királyi Pál utca legyen, még közelebbről a tavaly novemberben nyílt Dió nevű kantin és delikátesz, ahol igazi osztrák kezek közül kerülnek ki a ropogós borjúfalatok.
Igen, borjú, mert a valódi bécsi szelet ebből készül. Klaus Sommer 14 évvel ezelőtt érkezett Magyarországra. Kezdetben Sopronban próbálkozott magyar kézműves termékekkel és hazája ízeinek importálásával, de Ausztria közelsége miatt érthető módon kevésbé mozgatta meg sarki fűszeres boltjával a helyieket, akik azért szerették a készítményeit (a hely egyébként azóta is működik). 2014-ben döntött úgy, hogy megpróbálja bevenni a fővárost az osztrák konyhával, s miután megtalálta a Királyi Pál utca egyik kicsi, korábban teaházként funkcionáló üzletét, szép lassan belakta, és november közepén megnyitotta a Diót.
A keresztelés magyarázata meglehetősen egyszerű: szereti a diót, mi több, a felhasználásával alkotott meg néhány ételkülönlegességet. Ilyen a diópesto (amelyből létezik csípős változat is) vagy a sokkal meghökkentőbb diószalámi. Ezt a forradalmi falatot egy hentes barátjával együtt találta ki. Nyilván megkóstoltuk, elvégre ritkán van alkalma az embernek ehhez hasonló csodát rágcsálnia. Az élmény különös volt, mert a végén éreztük csak a dió ízét.
Ott jártunkkor a naponta változó tematikus menük közül szerencsére épp az osztrák volt soron, így egy klasszikus osztrák, levesgyönggyel és zöldségekkel megpakolt erőlevest (690 Ft) kaptunk. Másodiknak mi más is jöhetett volna, mint a borjúból készült bécsi szelet, amihez a Vásárcsarnokból már jól ismert lila krumplit is lehetett választani. Látványa elsőre picit sokkoló, mert úgy néz ki, mintha romlott lenne, egyébként az íze minimálisan tér el csak a hagyományos színűétől. A hús mérete kisebbnek tűnt egy átlag magyar vendéglőben kaphatóénál, viszont az íze másabb: ropogósabb.
Kaptunk desszertet is természetesen: csokis krémet gyümölccsel. Mivel Klaus alig használ cukrot, csak és kizárólag természetes anyagokat (méz, csoki, tojássárga), ezért az édes szájaknak talán meglepő lehet a picit keserű íz, viszont a gyümölcsdarabok pótolják ezt a hiányt.
Az (egyébként kutyabarát) Dió zászlóshajója a dióburger, amelynek ötlete mondanunk sem kell, kinek a fejéből pattant ki. Az utóbbi pár évben eluralkodott budapesti burgermánia hullámait lovagolná meg Klaus ezzel az újítással, annyi eltéréssel, hogy amerikai helyett európai típusú burgert készít.
Mit jelent ez? Eleve már a Jacques lisztből készült pogácsa tésztájába bele van sütve a dió, ami önmagában igazi kihívás péknek, a bucik közé pedig kalapácshús (osztrák sonka) kerül diópesto, Lajta sajt, paradicsom és hagyma társaságában. Maga a pogácsa formája is eltér a megszokottól, mert első ránézésre inkább tűnik melegszendvicsnek, mint hamburgernek. Az újításokra fogékonyaknak mindenképp ajánljuk, mert különös ízélményt ad. Téli akció keretében most 1290 forintért próbálhatod ki választható itallal (szörp, eszpresszó, tea, verjus-fröccs) együtt.
Klaus Diója nem teljesen One Man Show-ként (pardon, Ein Mann Show-ként) működik, hanem egy-két barátja, családtagja itt-ott kisegíti; a borok például édesapja saját, Fertő tavi pincéjéből érkeznek. A delikátesz részen kapható gyümölcslevek, ecetek, olajok és a már említett pestók is egytől-egyig saját gyártmányok.
Visszatérve a napi menükínálatra, ha főzelékezni van kedved, akkor a hétfő a te napod, ha tésztát ennél, a keddet írd be a naptáradba. Amikor osztrák ízekre vágysz, szerdán keresd fel a Diót. Amennyiben édes ételeket kívánsz, a csütörtök a nyerő, ha pedig halat, abban az esetben a péntek. Két fogás 1590-, három fogás 1980 forintot kóstál.
Dió1053 Budapest, Királyi Pál utca 9.
Facebook-oldal
