gasztró

szerkesztés

Tanti – Kifinomult ízek Budára hangolva

Szerzők

  • We Love Budapest

  • Pákozdi Nóra

2014. 09. 18. 2:00

Rohamtempóban váltott a hely, hogy ősztől már új budai top étteremként várják a környék finomra fogékony lakóit. Bár az enteriőr eddig nem sokat változott, (további finomítások várhatóak) az étlap és a fogások, Pesti István séf jóvoltából, új síkra terelődtek: a magyar konyha szeretett ízeit ötvözik sokszor meglepő hozzávalókkal, szinte festménynek tűnő tálalással.

A „tánti” kifejezés köztudottan a német „tante” magyar megfelelője: a nagynéni, aki mindenkinek kedves, aki sokszor távolról érkezik és akinek mindig van egy jó sztorija. Különleges alkalmakkor látogatja meg a családot, akik között teljes értékű tag, de ritka jötte és titokzatossága miatt mindig valami éteri lengi körül. Erre az érzésre szerették volna felfűzni a Hegyvidék Központ oldalában található Tanti éttermet: otthonosra, családiasra kreálni a hangulatot, olyan konyhával, ami sok ismerős ízre alapoz, de mégis sok pici csavar miatt lesz egészen más, mint a megszokott.

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

Ahogy említettük, további enteriőrbéli változtatások várhatóak, de nekünk ez a dizájn is nagyon tetszik. Kicsit talán olyan, mintha az American Hustle című film díszleteiben ülnénk: a hetvenes évek Amerikáját idézi, a nyolcvanas évek polgári Magyarországával keverve. Az utolsó szeptemberi napsugarak kiélvezése érdekében, a teraszon fogyasztottuk el ebédünket, ami lehet, hogy hiba volt. Így igazán éreztük azt, hogy bár nem egy gigászi, de egy bevásárlóközpont oldalában ülünk, láttuk a tilosban parkoló Lexusokat és a dohányozni kifutó eladókat is. A következő nyári szezonra mi biztosan kitalálnánk valami olyan megoldást, amivel a terasz elkülönül a bevásárlóközponttól, mert az ételek színvonala igazán megérdemelné a kicsit intimebb atmoszférát.

A konyha főnöke Pesti István, neve csalogató lehet. A hazai gasztro-szcéna elismert alakja, kinek karrierje a Hotel Hungáriában kezdődött, a Cyrano és a Cosmo éttermekben is dolgozott, majd a „régi” , legendás Babelnél teljesedett ki. A Baldaszti’s Kitchen és Grand konyháit is István vezette, aki már ízkombinálásáról és tálalásáról is azonnal felismerhető a kifinomult gourmandok körében. Ételkölteményei szinte műalkotások, melyekhez először gyengéden nyúlunk az evőeszközzel, nehogy megtörjük a harmóniát, majd az első falat után persze töröljük az első gondolatot.

A Tanti nem titkolt célja, hogy beépüljön a környéken élők mindennapjaiba. Azt tudjuk, hogy Budáról sokan még mindig a belváros felé kacsintanak, ha munkaebédről, vagy romantikus vacsoráról van szó. Szerencsére már többen felismerték, hogy a hegyvidékről nem feltétlenül kell átutazni a hidakon, egyre inkább felfelé törnek a budai éttermek, hogy magas minőséggel elégítsék ki a lokálpatrióták igényeit. Ilyen lehet a Tanti is, a XII. kerület szívében, az Apor Vilmos téren.

Ebédidőben jártunk náluk és örömmel konstatáltuk, hogy eleve ebédmenüvel is készülnek. (2 fogás 2600 forint, 3 fogás 3200) Ez az ajánlat hétről hétre változik; két előétel, négy főétel és két desszert közül választhatunk. Menüs és a la carte fogásokat is kóstoltunk, hogy komplex képet kapjunk. Az étlap egyébként letisztult és igen kevés fogást tartalmaz, ami például a szeszélyesebb nőknek igazi kincs: nincs félórás variálás a több száz tétel közül. Az ételek leírása nemesen egyszerű, akár az étlap kivitelezése: nincsenek versstrófának álcázott kacifántos leírások, sokszor csak felsorolásképp jelennek meg a komponensek, mintha csak az lenne a cél, hogy bízzuk magunkat a séfre, aki három szeretett ízből biztosan maradandót alkot.

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

Előételeink közül az abszolút befutó a kacsamáj, véres hurka, zöld alma (3100 forint) kombináció volt, ahol puha és könnyed volt a máj, de a véres hurka sem tolakodott, a zöld alma viszont pimaszul szúrt oda a húsoknak. Nagyon szerettük még a sült burgonya consommét zellerrel, csirkével (1190 forint), ami egy gazdag ízű, vöröses-aranyos leves volt. A homár székelykáposzta kombinációra valahogy nem voltunk felkészülve, ezért egy halas fogást (sólet, tőkehal, borjúszegy 4350 forint), valamint amerikai marhaoldalast választottunk (napi menü tagja). Mindkét főételre jellemző volt, hogy jókora adagot kaptunk, csodaszép tálalással, olyan ízekkel, melyek még napok után is felidézhetők. Fontos, hogy egyik étel sem volt túl diétabarát, (hacsak nem paleolit étrendet követünk) meglepődtünk, de a magyaros vonal a fogások szaftosságán köszönt vissza.

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

Desszertjeink voltak az igazi „festmények”: a citromtorta (1350 forint) tányérja olyan volt, akár egy kis terepasztal: sok izgalmas szín és textúra találkozott, a jókora adag, baracklekvárral nyakon öntött túrógombóc (ebédmenü ajánlat) fedeles üvegcsében érkezett, a csokoládé torta passió sorbettel pedig fehér, sík tányéron lubickolt dicséreteinkben. A fanyar és az édes találkozását sosem lehet megunni.

Hasonló tartalmak

Admin mode