Túránkat Zuglóban, az Amerikai úton kezdjük. Az 1909 és 1911 között felépültChevra Khadisa szeretetotthon (ma Idegsebészeti Klinika) a nemzeti építészeti stíluskeresés korszakából származik, sőt, kis túlzással Lajta Béla egész életművét is szemlélhetjük ilyen szempontból.
A tető például lehetne akár Kós Károly épületén is, a terméskő használata erdélyi tájak építészeti hagyományaiban gyökerezik, a főbejárat klasszicizáló, timpanonos megoldást kapott, a stilizált népi motívumokat felhasználó kisebb ajtó pedig visszaköszön Lajta egy másik épületén, a Parisiana mulatón - meséli vezetőnk.
A közeli Mexikói úton található egykori Fővárosi Vakok Intézete (1905-1908) hasonló felfogásban épült, de itt a kő és vakolt felületek helyett egyszerű nyerstéglát használt az építész a homlokzat kialakításakor. Ez a döntés az észak-európai építészet ismeretére és inspirációjára utal.
Sétánkat a belvárosban folytatjuk, ahol az első állomásunk a Vas utca, egész pontosan az egykoriGróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola (1909-1913). A szűk utcában a tantermek fényigénye jelentett nehéz, de nem megoldhatatlan problémát: az alaprajzot ehhez igazította az építész. A lépcsőtornyok aljában nyíló bejáratok az ókori Kelet építészeti hatásairól tanúskodnak, a sima kőfelületeken pedig a modern iparra, kereskedelemre és közlekedésre utaló, népművészeti elemeket felhasználó domborműveket láthatunk.
A Petőfi Sándor utcában, pontosabban a Szervita téren található Rózsavölgyi-ház néven ismert épület (egykor Lajta Henrik és Rezső üzletbérháza, 1911-1912) mintegy húsz évvel előzi meg saját korát - mondja elismeréssel vegyes lelkesedéssel Kőnig Tamás. Sík felületek, Zsolnay-féle pirogránit, népi motívumok és pillérvázas szerkezet: így írható le röviden az épület. Az emeleteken lakások, az alsó szinteken nagy üvegfelületű boltok, - mint például a híres Rózsavölgyi - találhatók.
Sétánk végére hagytuk a Parisiana mulató, vagyis az Új Színházart decot megelőlegező stílusú, keleties épületét (1908-1909). A "táncterem" épületének szürke márvánnyal borított homlokzata szinte teljesen sík, ami kontrasztban áll a fémből készített díszítésekkel, a bejárati kapuk alumínium- és rézlemezeivel és az attika kerubfiguráival.
A fenti túrát ti is bármikor bejárhatjátok, de érdemes lesz a Budapest100 hétvégéjén, vagyis április 26-27-én egy avatott vezetővel, Kőnig Tamással tartani. A bejárást egy előadás előzi meg, a fentieken kívül több más Lajta-épületet is láthattok, a séta közben pedig további infókat kaptok a századforduló utáni időszak - túlzás nélkül - világszínvonalú magyar építészetéről, amelyet éppen mi, budapestiek nem értékelünk eléggé.
