A budapesti hippik életét bemutató kiállítást rakott össze a kArton galéria. A tárlat a 60-70-es évek “underground” mozgalmának egymással átfedésben lévő szociológiai és képzőművészeti hatásaival foglalkozik, illetve megmutatja azt, hogy mennyire különbözött a Moszkva tér és az Ifjúsági Park közveszélyes munkakerülőinek világa attól, amit a Woodstock meztelen tarisznyásai képviseltek a béke jele és a szexuális szabadság jegyében.

A
kArton

Galéria - 2014. február 7. és március 28. között megrendezett - Magyar Hippik - Underground művészet Magyarországon, válogatás a 60-as, 70-es évek alkotásaiból című kiállítása a magyar hippijelenséget vizsgálja. Ennek egyszerre volt szociológiai és képzőművészeti hatása, önmagát pedig a Kádár-korszak művészete és értékrendje ellenében határozta meg. Ez a fajta másként gondolkodás gyökeresen megváltoztatta a mindennapokat, illetve az alkotás formáját és tartalmát, de ördögbotozókról és 10 éves Sziget karszalagokról persze még nem volt szó.

A kiállítás képzőművészeti anyagát

Zombori Mónika művészettörténész válogatta, amely a különböző hatásokat és kapcsolódási pontokat tárgyalja, a fotókat pedig Dr. Mezey András A.K.A. „Golyó” segítségével rakták össze, aki maga is tagja volt egy ilyen társaságnak. A felvonultatott képek 1960-as 1970-es években készült eredeti felvételek digitalizált változatai, amelyek részleteket mutatnak be az akkori fiatalok életéből. Dr. Mezey Andrásnak egyébként fontos írásait is megtaláljuk itt, melyek magukban foglalnak egy korabeli szleng-gyűjteményt, egy kultúrtörténeti esszét és egy személyes beszámolót is.

Fontos tudni, hogy a magyar hippimozgalom lényegesen eltért a tengerentúlitól: egyrészt jóval később érkezett meg; másrészt apró cseppenként, közvetítőkön keresztül jutott el hozzánk; harmadrészt pedig országunk szellemi háttere is egészen más volt (például a vietnami háború kapcsán is más oldalon állt a két ország, persze ez nem jelenti azt, hogy nem utasították el ugyanannyira a vérengzést).

A kiállítás fontos kérdése, hogy nevezhetjük-e egyáltalán hippiknek a kiállításon látható fiatalokat, akikre a vasfüggöny ezen oldalán talán inkább a galeri-tag titulus jobban illett volna? Minden persze csak nézőpont kérdése, az viszont tény, hogy a mozgalom a nyugatról érkezett hatásokból táplálkozott, amelyek egy része az 1956-os forradalom után az kivándorolt rokonok révén, másrészt pedig többek közt a Szabad Európa Rádión keresztül érkeztek.

1960-tól kezdve egyre több ilyen hatás érte a budapesti fiatalokat, amelyek nyomában a hajak egyre hosszabbak lettek, az unalmas kispolgári egyenruhákat fokozatosan leváltotta a farmer, és a fejekbe beköltözött egy teljesen más elképzelés az életről, amelyben nem feltétlenül volt helyük a kor által meghatározott értékeknek.

kArton GalériaCím: 1057 Budapest, Alkotmány utca 18.


Nyitva tartás: Hétfő-Péntek - 12:00-17:00 A kiállítás megtekinthető:

2014. február 7 – március 28.

Weboldal

FacebookKiállító művészek: Kemény György, Vető János, Kovásznai György, Veszely Ferenc, Baksa-Soós János, Koncz András, Méhes Lóránt, Sarkadi Péter, Haris László, Konkoly Gyula, Bernáth/y Sándor, Díner Tamás, Darvas Árpád, Pecsenke József