Az egész város az új Széll Kálmán térről beszél, a diskurzus pedig sűrűn átszőtt Moszkva tér nosztalgiával. Arról a fiatalabb generáció már nem is nagyon tud, hogy bizony a Moszkva előtt is volt már neve a három kerület által határolt térnek. Milyen volt az akkori Széll Kálmán tér, és mennyi minden kapott már itt helyet egészen a XIII. századtól? Ennek jártunk utána, még mielőtt újabb formát ölt a budai közlekedési központ, ami évszázadok óta kiemelt közösségi tér is.

Széll kronológiaAz, aki ma nyolcvan év körüli 2011. április 27-én visszakapott egy nevet huszas éveinek Budapestjéből. Ekkor nevezték vissza az 1951-től Moszkvaként ismert teret. Mindkét változtatás nagy vihart kavart, amit a tér közlekedésben is betöltött fopntos szerepével magyarázhatunk. A tér ugyanis a 13. századtól fontos útkersezteződés, sőt a középkorban egy Logod nevű falu kapujaként is funkcionált.
A törökök kiűzése után a Christen-féle téglagyár kapott itt helyet a hozzátartozó agyagbányával együtt. Ennek a következménye az is, hogy a mai napig szintkülönbség jellemzi a Csízhalomdomb (itt épült később a Postapalota), illetve a tér kapcsolatát.

Torna időkAz 1800-as évek végén bezárták a gyárat és a budai oldal sportéletének központját vízionálták a helyére. Ennek következményeként megépítették a Budapesti-Budai Torna Egyesületet. 1897-ben társult mellé a milleniumi Sörkóstoló Pavilon, a telep első klubháza is. Mindkét létesítmény annyira bejött, hogy a 1925-ig kétszintessé vált a klubház és bővítették a sportcsarnokot is. Egészen 1939-ig adott otthont az 1929-ben Széll Kálmán-ra keresztelt tér a sprotllétesítménynek, ezután a Pasarétre költöztették. Ennek főként az volt az oka, hogy a Margit körutat a Krisztina körúttal összekötő vasúti pályavonal és a felüljáró, valamint a villamosmegállóhoz vezető gyalogoslejáró is megépült.
Abban az éveben mikor áttértek Budapesten a jobboldali közlekedésre a tér épületeit is ehhez igazodva tervezték meg.

Moszkva fordulat1951. után csak egy kis időszakra kérdőjeleződött meg a Moszkva tér elnevezés, az ’56-os forradalom idején “Ifjú mártírok tere” néven hivatkoztak rá. 1972. decemberében épült meg a metróállomással együtt a legyező alakú kijárat, aminek megtartásáért ma valóságos küzdelem folyik. Úgy tűnik nem hiába, viszont a hozzátartozó épület létjogosultsága kérdéses.

Az új Széll Kálmán tér koncepcióval kapcsolatban egyébként szinte egy oldalon állnak az érvek és az ellenérvek. Amiatt van ez így, hiszen a 80-as évek előtti hosszúhajas lázadók törzshelyét, illetve az évtizedek óta a feketemunkát és az emberkereskedelmet egyszerre szimbolizálják a tér emblematikus darabjai. Kérdések még bőven vannak, de 2015-re fizikai valósággá válnak majd a döntések következményei.