Egy ünnep, amikor a fiúk örülnek ennek a tojásnak. Egy ünnep, amikor a lányok vizesek és büdösek. Egy ünnep, amikor a sonkát kaláccsal, a kalácsot meg sonkával esszük. Egy ünnep, ami kicsit zavaros, ám annál vidámabb hagyományokkal rendelkezik.
A nyúl
Kezdjük a nyúllal. A nyúl jelenlétét ugyanis a mai napig rejtélyes kérdőjelek lengik körbe. Legvalószínűbb, hogy szegény tapsifüles egy egyszerű félreértésnek köszönheti karrierjét, amit a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn és a Hase, vagyis a nyúl német nevének hasonlósága okozott. Persze, a szaporaságáról híres állat termékenységgel is fűszerezi a tavaszi ünnepkört, a bizánciak pedig Jézus jelképeként is használták, mégis ez a nyelvi hiba magyarázza a legjobban, miért tojik egy szőrös kisemlős tojást.A tojás
Aztán nézzük, mi van a nyúlon túl! A tojás szintén a termékenység és az újjászületés szimbóluma. Díszített tojásokat már avar-kori női sírokban is találtak a régészek, de az ősi Babilonban is festettek tojást. Ahogy ma is, a tojásfestés mindig a lányok és az asszonyok feladata volt. A tojások sokféle technikával készülhettek, egyszerű, de nagyszerű például a "leveles módszer": a tojás felületére egy szépen erezett levelet raknak, ezt harisnyával rögzítik és így teszik a festékbe.A locsolásTrágyadombon él a bögöly, meglocsollak, meg ne dögölj! Hát igen, ma már nem a zöld erdő és a kék ibolya romantikus korszakát éljük, sőt, örülhetünk, ha káromkodás nélkül megússzuk a locsolást.
Na de honnan ered? A locsolkodás, vagy eredeti nevén fürdetés első írásos emléke 1545-ből maradt fenn, a lányok már akkor is kaptak rendesen. És az még mindig szerencsésnek mondhatja magát, aki nem ússza meg szárazon. Azt legalább nem verik meg. Észak és Nyugat-Magyarország egyes falvaiban ugyanis locsolás helyett a vesszőzés hagyománya dívik. Az asszociációt azt hiszem, nem kell magyarázni, mindkét szokás az ősi termékenységvarázsló rítusokból ered.Komatál és Ételáldás
Húsvét vasárnaphoz egy hétre, mátkáló vasárnapon volt szokás a tojással, sonkával, kaláccsal és egy üveg itallal megpakolt komatál küldése. A Dél-Dunántúl egyes falvaiban a mai napig is élő komázás szokása szerint a komatálat küldők jelképesen testvérré fogadták egymást és a férfiak komának, a nők mátkának szólítva egymást onnantól kezdve magázódtak.
Étellel megrakodott tálat az asszonyok a templomba is vittek. Az asszonyok sietve vitték haza a megszentelt finomságokat, mert úgy tartották, aki gyorsan ér vissza a házába, az a munkában is ügyes lesz, aki lemarad, az pedig még abban az évben meghal.JóslásHa nagypénteken feltörünk egy tojást és tartalmát egy pohár vízbe csurgatjuk, a tojás formájából kiolvasható, milyen lesz a követező évi termés. Egyes tájakon a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre a húsvétot megelőző estén, így megtudhatták, mi lesz leendő férjük foglalkozása: az, ami az ajtón belépő első férfié.
