Éppen 135 éve avatták fel a most éppen felújítás alatt álló, Ybl Miklós tervezte Operaházat az Andrássy úton. A díszes ünnepélyen részt vett az ország krémje, és a királyi család több tagja is megjelent, Ferenc Józseffel az élen. Ám az esemény nem volt mentes a zajos botránytól sem, a heves kardlapozásba még Podmaniczky báró, „Budapest vőlegénye” is beszállt.
Ma már fel sem merülne bennünk az impozáns Andrássy úton sétálva, hogy az itt álló egykori Hermina téren ócskapiac működött, amiről még 1867-ben is így írtak:„Az odajutást nem mondhatjuk éppen kellemesnek, s nem is mindennapi ember az, ki a Hermina-térhez vezető utczákon keresztül bírhatni, a nélkül, hogy orrát legalább százszor be ne fogja.” (Báttaszéki Lajos: Fővárosi genreképek)
A Sugár út (így nevezték kezdetben az Andrássy utat) kiépülésével persze az egész környék drasztikusan átalakult, az ország legelegánsabb bérpalotái, kijjebb pedig villái épültek fel itt. Az Operaház tervezésére Ybl Miklóst, kora legnagyobb építészét kérték fel, aki neoreneszánsz stílusban álmodta meg Európa máig egyik legszebb és legnagyobb Operáját. Ybl mellett a korszak legnevesebb művészei és iparosai vettek részt – többek között Lotz Károly, Székely Bertalan, Than Mór és Stróbl Alajos.
A megnyitó 1884. szeptember 27-i eseményeiről a Vasárnapi Újság számolt be részletesen október 5-i számában: „Mig bent a megnyitó előadás folyt, kivül a nagy tömeg nyughatatlankodni kezdett. A rendőrség nem volt erős gátat vetni. A tömeg keresztül törte magát s egyszerre csak elözönlötte a színház körül szabadon hagyott tért, és ellepte az előcsarnokot. Még az előadás elején történt ez. A zsivaj behallatszott a nézőtérre is. A tömeg, ahol ajtót talált, ott ment be. Az udvari feljárót is megostromolta, semmibe sem véve a burg-zsandárokat. Báró Podmaniczky intendáns előbb szép szóval akarta visszavonulásra bírni a tolakodókat, de mikor ez nem használt, a kardlap nyelvén magyarázta a tilalmat. Rendőrök, színházi szolgák egyesült erővel küzdöttek mind az udvari bejáratnál, mind a nagy lépcsőházban, hogy visszatereljék a tömeget. Dulakodás és zsivaj közt történt meg az, és negyedóra elmúlt, mire a folyosókat és csarnokokat kiüresítették.”
A díszelőadáson az úri közönségnek a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő, amiket Erkel Ferenc vezényelt. A fényes megnyitó és a hatalmas várakozás és lelkesedés ellenére nem volt könnyű helyzetben az Operaház, mivel a korban abszolút luxusnak számított, és a legtöbb ember számára megfizethetetlen volt az éves konstrukcióban kapható jegyek megvásárlása. Mégis, a társulat első aranykora is erre az időszakra esik, amikor 1888 és 1891 között Gustav Mahler volt az igazgató.
A mostani felújítások kezdetekor még úgy vélték, kilenc hónap alatt végeznek a szükséges munkálatokkal, ám Ókovács Szilveszter évadnyitó bejelentése alapján már most 27-28. hónapnál tart a beruházás és még legalább ennyi hátra van, így feltehetően 2021-es őszi évadra nyithat meg.
