Budapest

Felújítások, átépítések, költözések – mi minden változott a Budai Várban?

Fotó : Csudai Sándor / WLB

Ha egy ideje nem jártunk fent a Várban, nagy változásoknak lehetünk tanúi arra sétálva. Felújítások, újra- és átépítések, átalakítások sora zajlik, amelyek között van üdvözlendő, de olyan is, ami eléggé megosztja a közvéleményt. Ezek között volt régóta esedékes műemléki rekonstrukció és több megkérdőjelezhető projekt is. Egy biztos, az öt évvel ezelőtti látképhez képest sok minden átalakult. Lássuk, melyek ezek pontosan!

Ha a Bécsi kapu felől indulnánk várbéli túránkra, rögtön szembetalálkozunk az első, bár annyira nem látványos felújítással. Márciustól egy hónapon át le volt zárva a forgalom elől a terület, mert felújították a kapu homlokzatát és az úttestet is. Nem messze találjuk a Mária Magdolna-tornyot, amiről kevesen tudják, hogy 2017 szeptembere óta újra látogatható – bár elég meredek lépcsősoron kell felmásznia annak, aki meg akarja nézni a toronyból látható panorámát. A 600 éves templom tornya kivételes gótikus műemlék, az alatta álló szentély Buda egyik legrégebbi temploma volt, míg le nem rombolták a második világháborús pusztítás után.

Fotó: Csudai Sándor / WLB
Már a Magdolna torony tetejéről is körbenézhetünkFotó: Szabó Gábor / We Love Budapest

Ha a Bécsi kaputól felfelé sétálunk a Táncsics utcán a Mátyás templom irányába, az egykori budavári zsidó mindennapok egyik szép emlékét vehetjük szemügyre. A Táncsics Mihály utca 26. szám alatt áll az az imaház, ahol tavaly őszig utoljára a török hódoltság idején hangoztak el zsidó ima szavai. Közel 400 év után 2018 novemberében nyitották meg újra, bár már 1968-ban rábukkantak a II. világháborús újjáépítések során. Sokáig a Budapesti Történeti Múzeum kiállítóhelyeként működött, majd az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) kezdeményezésére felújították, és ma újra a gyülekezetet szolgálja.

A berendezés legfontosabb kegytárgya a Tóra-szekrény (hátul), illetve a szent pergamentekercsek olvasásakor használatos asztal, a bima (középen)Fotó: Polyák Attila / WLB

Az imaháztól pár lépésre egy nagyszabású régészeti feltárás eredményeit csodálhatjuk meg a Táncsics Mihály utca 9. szám alatti udvarba besétálva: Az első bástya című pop-up kiállítás 900 Ft-ért látogatható október végéig. Az utóbbi évek egyik legnagyobb várbéli régészeti felfedezése zajlott le az egykori Táncsics-börtön udvarán, ahol a leleteket sportpályák és veteményeskert fedték évtizedekig. Pedig ígéretes volt a terület, de az ásatásokat akadályozta, hogy a kétszintes barokk épület ugyanis a második világháború után a háborús jóvátétel keretében az amerikai nagykövetség birtokába került, és a nagykövetség védelmét ellátó tengerészgyalogosok állomásoztak benne, majd háborús veteránokat szállásoltak el elsősorban rekreációs céllal.

Fotó: Mudra László / WLB

Az ingatant magyar állam 2014-ben vásárolta vissza, és az ásatások során előbukkantak a régi metszetekről beazonosítható, az 1530-as években Szapolyai János király ideje alatt épült, a várfal síkjából kiugró, a modernebb ostromtechnika ellen is védelmet nyújtó Erdélyi bástya maradványai. Ilyen magasan álló eredeti erődítési falak a Budai Várban egyedül csak a királyi palota területén maradtak meg. A bástyát határoló 13 méteres középkori várfal, a felvonóhidas gyalogkapu maradványai és a felhúzásához szükséges bronzcsiga is megtekinthetőek a sétányon, amelyen körbesétálhatjuk a régészeti területet. A feltárt terület legaljára lelépcsőzhetünk, ahol a ritka értékes az arany- és ezüstpénzeket megtalálták: ilyen közeli elrejtést még nem fedeztek fel Magyarországon.

 

Ha tovább sétálunk a Halászbástya felé, a Szentháromság téren egy grandiózus építkezés ötlik szembe: a Szentháromság tér 6. szám alatt egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülettömbjének újjáépítése zajlik. Leglátványosabb eleme a Fellner Sándor 1903-as tervei alapján történő műemléki homlokzat- és tetőrekonstrukció lesz, ami során két nagy tornyot visszaépítenek. A késő gótikus stílusú főhomlokzat a II. világháborús ostrom során pusztult el, később Rados Jenő tervei alapján egy jóval kisebb és kevésbé hivalkodó stílusban, tornyok nélkül hozták rendbe.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Sokáig a Műszaki Egyetem kollégiumaként működött az épület, majd kulturális célokra hasznosították, 2013-ban fel is újították. Épp ezért is tűnik érthetetlennek a döntés, hogy visszaállítják az eredeti homlokzatot (hiszen a Mátyás-templom mellett a városképben soknak tűnne plusz két gótikus torony), és a Pénzügyminisztérium állományának felköltöztetése sem tűnik szerencsésnek a turisztikailag amúgy is túlterhelt Várnegyedbe. Kérdést vet fel az is, hogy épület körülbelül 300 főt tud befogadni, a tárca pedig több ezer főt foglalkoztat.

Az archív képen jól látszanak a tornyokFotó: Csudai Sándor / WLB

Az épülő Pénzügyminisztériummal szemben, a Szentháromság tér másik sarkában már egy jóval szerencsésebb, műemlékvédelem szempontjából átgondolt és szinte tökéletes megoldást szemrevételezhetünk. A régi budai városházát egy éve, 2018 szeptemberében adták át Bölcs Vár néven. A Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány és doktori programjai, a Széchenyi Egyetem angol nyelvű doktori iskolája, könyvesbolt és érmekiállítás is helyet kapott itt. Az emeleten egykor kápolna működött, melynek megmaradt az óratornya, az utcáról látszik is.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

A sarokkiszögellésben pedig Pallas Athéné szobra figyeli a Mátyás-templom körül hömpölygő turistaáradatot. Az épület Buda és Pest 1873-as egyesítéséig Buda, 1873-tól 1944-ig a főváros I. kerületének közigazgatási központja volt, később tudományos célokra használták. A pincerendszerbe beléphetnek a látogatók is, ahogy az átriumba is be lehet kukkantani. A két udvart egy impozáns barokk lépcsőház választja el, nyitvatartási időben a csodaszép erdélyi faajtóig mehetnek fel az érdeklődők.

A sarok díszeFotó: Szabó Gábor / WLB

 

Jóval odébb, a Dísz téren túl nézhetjük meg az utóbbi évek legvitatottabb várbéli beruházását, az egykori karmelita kolostorba felköltöztetett Miniszterelnökség épülettömbjét. Már a pesti oldalról is ki lehet szúrni éjszaka, hiszen csak ez és a Sándor-palota kap díszkivilágítást az egész Várhegyen. 2014-ben költöztették ki a Nemzeti Táncszínházat, a Nemzeti Örökség Intézetét és a Várgondnokságot, és átfogó felújításba kezdtek, melynek egyik legtámadottabb eleme az Duna-felőli homlokzaton kialakított új erkély lett.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

A kordonokat már egy jó ideje elbontották, így zavartalanul besétálhatunk a Színház utcába a három tömbből álló épületegyütteshez, és bámészkodhatunk, az itt strázsáló őrök nem szólnak semmit. A Dísz térhez közelebb eső épületet – amelynek oldalában egy Szent Mihály-szobor látható – újonnan húzták fel az üresen álló telekre, és a barokkos külső ellenére belül modern irodaházat rejt.

Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB

Mellette az egykori kolostor hosszúkás tömbje húzódik, melynek celláiban a Miniszterelnökség dolgozószobáit alakították ki; utána következik a kissé előreugró, elegánsabb épület, tetején a „Karmelita” felirattal. Ez a szerzetesek egykori „kápolnája”, ahol korábban a Várszínház és a Táncszínház színházterme is működött, és elvileg ez a nagyközönségnek is látogatható lesz alkalmanként. A karmeliták már akkor elköltöztek egyébként, mikor II. József elrendelte a szerzetesrendek feloszlatását. Templomukban működött a Várszínház 1924-ig. A miniszterelnök 2019 januárjában foglalta el új székhelyét.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

 

A Miniszterelnökségtől pár méterre, a Hunyadi úton a 16-os busszal a Vár felé tartva kiszúrhatjuk az elhanyagoltnak tűnő, ám pazar kilátással rendelkező épületet, aminek felújítása kis szünet után ismét elkezdődött. A hányattatott sorsú Hatvany villát földig rombolták a II. világháborúban, újjáépíttetője pedig a 2008-as válság miatt nem tudta befejezni a munkát, ezért eladta a fentebb már említett Pallas Athéné Alapítványnak. A villa Ybl Miklós tervei alapján a kiegyezés utáni első magyar kormány pénzügyminiszterének épült 1870-1872 között, az 1920-as években Hatvany Ferenc műgyűjtő és festő vásárolta meg, innen kapta a nevét. 2020-ra készülhet el, rendezvénytér- és konferenciaközpont lesz itt a tervek szerint.

Bal oldalt a Hatvany villaFotó: Csudai Sándor / WLB

A Dísz tér sarkán (ahol a 16-os busz befordul a Hunyadi útról), az 1-es házszám alatti udvarban kézműves zsibvásárok szoktak lenni, itt a legfrissebb hírek szerint visszaépítenék az egykori díszes Külügyminisztériumot, bár ennek még nem láttuk nyomát. Viszont a Miniszterelnökség közvetlen szomszédságában már rákerült az építkezési háló a Dísz teret kapuként lezáró, alacsony Honvéd Főparancsnokság épületére, jelezve, hogy átalakítás várható. A torzó az 1897-ben épült többszintes, kupolás, neoreneszánsz Honvédelmi Minisztérium alsó része volt, amelyet a II. világháborús pusztítások után fokozatosan elbontottak, és csak a kis csonkot hagyták meg. 2012-ben kívül és belül is felújították, és kiállításokat szerveznek benne, többek közt a nagysikerű Csontváry-tárlatot 2015-ben. Egyelőre rejtély, hogy pontosan mit terveznek vele, a legvalószínűbb, hogy további szinteket építenek rá, de az egykor rá magasodó timpanonos, oszlopos Hadügyminisztériumot már nem építik újra, hiszen az az egész Szent György teret elfoglalná. A kormány januári ígéretei szerint a Szent György tér jelenleg rommezőként elterülő részén az egykori Teleki-palotát és istállóépületét is újjáépítenék, de ezek még nem kezdődtek el.

A Honvéd Főparancsnokság épülete a Szent György tér felől nézveFotó: Csudai Sándor / WLB

Ami viszont egészen egyértelműen megvalósult a Hauszmann Alajos-tervből (miszerint a Budai Vár 1944 előtti állapotát visszaállítják), az a volt Királyi Lovarda és a Főőrség újjáépített épülete. Mindkettőt a II. világháborúban rongálták meg, később vissza is bontották teljesen. A Főőrség épületében szállásolták el régen a királyi testőrség tagjait, és mivel az állványok lekerültek már a nyáron, a Hunyadi udvarban sétálva meg lehet csodálni az impozáns formáit, díszes domborműveit és szobrait.

A Főőrségi épület Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB

Egy szinttel lejjebb a hatalmas Királyi Lovarda csarnoka is elkészült már, visszahelyezték elé a Csikós-szobrot is, ami korábban a Hunyadi-udvarban állt. A lovardába lovasprogramokat, vásárokat, fogadásokat szánnak, a Főőrségi épületben egy étterem működik majd. A két épületet összekötő Stöckl-lépcsőt is felépítették. A palánkok még eltakarják a teljes látványt a Hunyadi udvar felől, de például a Tabánról jól kivehető az elkészült Lovarda és a Csikós szobor, illetve a Várhegy Krisztinaváros felé eső oldalán felkapaszkodva is szemrevételezhetjük őket.

Középen, kicsit jobbra látható a Stöck-lépcső a lovasszoborral egy vonalbanFotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB

A Nemzeti Hauszmann Terv része még egyébként, hogy újjáépítik a Palota Szent István-termét (amely a Budapesti Történeti Múzeum és az OSZK közti épületrészben található), kiköltöztetik a Nemzeti Galériát és az Országos Széchényi Könyvtárat is. Utóbbi kapcsán felmerült, hogy a Corvin-negyednél található Kilián-laktanya lesz az új otthona, de ez túl rossz állapotban van, hogy ellásson egy ilyen funkciót, úgyhogy a helyszínt egyelőre még keresik.

 

Kívülről nem látszik, de fontos változás még, hogy újra bejárható a Várhegy pince- és barlangrendszere. Az utcák alatt három szinten húzódnak a pincék, amelyek a legalsó szinten egybeolvadnak a természetes barlanggal – az egyik sétán mi is leereszkedtünk, itt írtuk meg, milyen volt. Ha a mélybe vágyunk, az egykori zsidó rituális fürdőt, a mikvét is megtekinthetjük a barlangrendszerben, a Mikve Galériában rendszeresek a szervezett séták.