Gasztró

Megnyitott a KEG Sörművház – ennyi sörcsapot még nem látott Újbuda

Fotó : Szabó Gábor / WLB

Mikor a Neked csak Dezső új, monumentális sörözőjét megnéztük, elámultunk a hosszan sorakozó 32 csapon. Ezzel rekorderek lettek Budapesten, de most úgy tűnik, a dobogó legfelső fokára maguk mellé kell engedni egy új, budai szereplőt, a KEG sörművházat – ahol nemcsak a sörök, hanem az ételek is főszereplők.

Kevés az olyan hely – főleg Budán –, ahová egy idős pár is nyugodtan beülhet színház után, de ugyanúgy élvezhetik az ottlétet a gyerekes szülők és az egyetemisták is. Halász Zoltán (aki négygyermekes családapa, és egészen más területen vállalkozott eddig) éppen egy ilyen helyet szeretett volna létrehozni. Húsz éve még elkötelezett sörös volt, aztán átpártolt a borhoz, és olyannyira beleásta magát, hogy a még a Művelt Alkoholista blogon is publikált. A kézművessör-hullám aztán őt is meglegyintette, és visszatért régi kedvencéhez – aminek kategóriáján belül majdnem olyan széles a spektrum szerinte, mint a boréban, és mindezt szeretné is megmutatni a KEG Sörművházban.

Fotó: Szabó Gábor / WLB

Helyi lakos ő is, pár utcára lakik a söröző-étteremtől, amelyet egy tornaterem helyén alakítottak ki hét hónapon át. Egy jól átlátható, strukturált teret szerettek volna létrehozni, és ez sikerült is: a belső rész akkora, hogy egy lagzit is simán megejthetnek benne. Mindenesetre nagy családi ebédeknek, céges rendezvényeknek, osztály- és évfolyam-találkozóknak tökéletes. Még egy kis színpadot is találunk, ahol a jövőben akusztikus koncerteket terveznek tartani (a lakók miatt nagyobb dzsemborira nem nagyon lesz lehetőség, ezért korlátozott a hangerő), a kijelzők pedig a meccsnézés ürügyén kerültek fel a falra. Nem csoda, hogy karácsonyra már elég sok cég foglalt náluk, pedig még csak egy hónapja vannak nyitva. A kinti teraszon gesztenyefák árnyékából figyelhetjük a Bartók Béla út nyüzsgését, ami immár másodjára megy végbe markáns felfutáson, hiszen a közelmúltban több új hely is színesítette a gasztronómiai profilt.

A KEG egyébként egy angolszász kifejezés a söröshordóra. A „kézművesség” sok sztereotípiát beindít, mindenesetre a hely semmiképp sem romkocsma, a fekete táblát és a fehér krétás feliratokat is hiába keressük. Zoltán a hipszter trendet meglehetősen unalmasnak találta, helyette saját ötletét valósította meg egy informatikussal közösen: egy digitális felületen a reptéri járatinformációs kijelzők mintájára pörögnek a tudnivalók, melyik sör honnan származik, milyen fajta, mennyibe kerül. Jópofa, és laikusoknak főleg hasznos ötlet.

Fotó: Szabó Gábor / WLB

A sörkínálat felét a legnépszerűbb fajták, másik felét a különlegesebb kisüzemi sörök képezik, és ugyanígy fele-fele arányban oszlanak meg a magyar-külföldi főzdék. Üveges sörből nem sokat tartanak, ezek inkább csak kiegészítésként szolgálnak, például van köztük gluténmentes is, ami jó hír az arra érzékenyeknek.

Fotó: Szabó Gábor / WLB

Tény, hogy a kézműves sörök nem könnyed itókák. Hogy a vállalkozó kedvű sörgurmék ne négykézláb másszanak ki a bejáraton, egy ötdarabos, 5X1 decis szettet is üzembe helyeztek, amivel a berúgás veszélye nélkül lehet kísérletezgetni. Az alábbi színpompás quintettben egy Fóti Pils, egy First Belgian Cherry (búzasör meggyesen!), egy To Øl B!PA Citra & Simcoe black IPA Dániából (9 %-os alkoholtartalommal!), Falkon Triple Idiot triple ipa (10-11%-os alkoholtartalommal, testessége, ízgazdagsága egy Tokajival is felveheti a versenyt), valamint Reczer Kollabors rózsaborsos white saisonje állt össze egy kóstolás erejéig. A Reczer egyébként egy magyar sörfőzde, akiről olyan sokat nem hallottunk még, mert keveset főz, és kevés helyre szállít, de a sörének már az illata is olyan volt, mint egy virágcsokornak, az ízéről nem is beszélve.

Fotó: Szabó Gábor / Szabó Gábor

Ha már a sörszakmai résznél tartunk, meg kell jegyezni, hogy a KEG különlegessége a komplett hűtőrendszer, amivel az utolsó deciig hűtik a sört. A sör melegben tovább erjed, elszaporodnak a benne található gombák, és ha az ízén ezt nem is feltétlenül érezzük, másnap reggel már fogjuk. A hűtőházban 10-12 fokban várakoznak a sörök, innen csöveken keresztül érkeznek meg a csapba, ahol a pult alatt még ráhűtenek. Ezek a pitonok az egész mennyezetet behálózzák, és a dizájn részévé is válnak, a lépcsőnél például korlátként szolgálnak.

Fotó: Szabó Gábor / WLB

A KEG abszolút az a hely, ahová akkor is eljöhetünk, ha csak enni szeretnénk, és éppenséggel csak egy kólát innánk, ugyanis fele-fele arányban építenek a sörre és az ételre. Az árak egyáltalán nem szálltak el, a kenyeret, perecet saját maguk sütik, utóbbi remek sörkorcsolyának is, de annak a malackarilett is beválik sült paprikával és káposztasalátával (1450 Ft).

KEG Sörművház 2í18 május 22-énFotó: Szabó Gábor / WLB

A főételek között hiába keressük a hangzatos vagy a felismerhetetlen fantázianeveket, egyelőre nem kaptak ilyet az étkek, de amilyen profánul hangzik, hogy rizses hús, legalább annyira finom: frissen sült sertésszűzzel érkezett, a rizs pedig inkább rizottónak tűnt, ez nem az általános iskolai menzán látott rizses hús kategória (2690 Ft). Vajban sült pisztráng is terítékre került egyenesen Szilvásváradról, ami köztudottan az egyik legjobb tenyészet (2790 Ft). A bőre kellően sós volt, a belseje fűszeres a majorannától, citromtól. A sertéskotlettet szalonnás, hagymás, chilis törtburgonyával, párolt zöldborsóval szintén remek fogás (1890 Ft).

A KEG Sörművház tehát ígéretes és hiánypótló söröző-étteremnek tűnik a megszokott modorosság nélkül, nekünk meg is lett az egyik kedvenc helyünk a Gellért-tér környékén, ahová a sörökön kívül az étel miatt is szívesen visszatérünk majd, akár családdal vagy kollégákkal együtt.

Fotó: Szabó Gábor / Szabó Gábor
KEG Sörművház
  • 1114 Budapest, Orlay utca 1.