Élmény

Karinthy a pincében, Csontváry a padláson: a Hadik-ház is látogatható lesz a Budapest 100-on

Fotó : Major Kata / WLB
budapest100, bartók béla út 36-38, hadik ház, lépcső, lépcsőház

Az idei Budapest100 fókuszában a terek állnak, így a következő hetekben mi is egy-egy olyan házba kukkantunk be, amelyek a városi élet e zsibongó központjai körül állnak. Elsőként a Bartók Béla úton álló, a Hadiknak és egykor Csontváry Kosztka Tivadar utolsó műtermének is otthon adó házba pillantottunk be. Vibráló kék csempék, megkopott nagypolgári múlt és rengeteg legenda, mindezt felfedezhetjük május első hétvégéjén, 5-6-án.

A Gárdonyi téren álló, 1911-ben épült Svarcz Jenő tervezte házat talán leginkább úgy ismeri mindenki, mint a Hadik Kávéháznak és Szatyor Bárnak otthont adó épületet. Ám ha a vendéglátóhely portáljánál kicsit magasabbra emeljük a tekintetünket, akkor egy eklektikus, néhol szecessziós és orientalizáló jegyeket (például a bejárat fölött őrködő szárnyas szfinxek) is felvonultató bérházzal találjuk szembe magunkat. A ház 2015-ben már egyszer kitárta kapuit, sőt a Budapest100 és a We Love Budapest közös könyvébe is bekerült, de aki akkor lemaradt volna róla, most május első hétvégéjén felfedezheti. 

Fotó: Major Kata / WLB
Fotó: Major Kata / WLB

Az építtető Dr. Pálóczi József volt, aki orvosként igen sikeres karriert futott be. A budai Szent János kórházban dolgozott, és a korban még kísérletinek számító alternatív gyógymódok egyik szószólója volt. Többek között kiállt amellett, hogy az egészséges lakóhely, megfelelő étrend mind pozitív hatással van a gyógyulás folyamatára, de rendelőiben mindenféle masszázsokat is alkalmazott.

Fotó: Major Kata / WLB
Fotó: Major Kata / WLB

A Duna és a Gellért-hegy lába közötti környék fejlődése a Lágymányosi tó lecsapolás után indult meg, addig főként a minden tervet dugába döntő (mint a Kis-Konstantinápoly fantázianevű szórakozónegyed) szúnyogoké volt errefelé a terep. Az 1900-as évek elején indultak meg az építkezések, ezért az itt felhúzott bérházak jelentős része már a korszak modernek számító, szecessziós stílusában épült, vagy legalábbis magán hordozza a jegyeit.

Fotó: Major Kata / WLB
Fotó: Major Kata / WLB

Mivel főként a jómódú polgároknak szánták az itt épülő lakásokat, a Hadik-házban is már minden lakáshoz tartozott cseléd-, és fürdőszoba. Szij Barbara kutatása alapján az eredeti tervek szerint udvari, kétszobás és utcafrontos három-ötszobás lakások épültek, összesen 30 darab, a legtehetősebb réteg számára a legnagyobb lakások a csendesebb Bercsényi utca felé néznek. A padlástérben a kor szokásainak megfelelően a mosóhelységek kaptak helyet, valamint egy jól bevilágított műterem, amit nem kisebb géniusz, mint Csontváry Kosztka Tivadar bérelt.

Fotó: Major Kata / WLB

A házat övező legendák közül nem egy a Hadikhoz kötődik, ami Saly Noémi kutatásai szerint 1911-ben nyitotta meg kapuit, majd a kezdeti nehézségek után a 20-as években jött el a fénykora az itt törzsasztalt “üzemeltető” Karinthy Frigyessel és a Nyugathoz tartozó kompániájával, megfordult itt Déry Tibor, Kosztolányi, Tóth Árpád és Rejtő Jenő is. Maga a Szatyor elnevezés is az Tanár úr kérem írójától származik, aki állítólag meglátva az alagsori bár gyékényborítását, felkiáltott, hogy de hiszen ez egy szatyor! De ő volt az is, aki miután Pestre költözött, és székhelyét áttette a Centrálba, tudományos célból még visszalátogatott a Hadikba: a pesti vicc terjedési sebessége érdekelte. Amit elmondott itt Budán, az Pesten már neki mesélték.

Nem kevésbé volt meseszerű a festőzseni Csontváry képeinek felfedezése. A művész utolsó műterme volt a házban, itt már aktívan nem festett, inkább az önéletírásán dolgozott. Halála után a rokonság éppen az örökség rendezésén dolgozott, és egy jelentős részét, személyes feljegyzéseit és összetekert nagyméretű vásznait értéktelennek ítélték. Csupán a pillanatnyi szerencsén és Gerlóczy Gedeon elszántságán múlt, hogy a Magányos cédrus megmenekült az utókornak. Véletlenül keveredett a lakásba, és az első pillanattól lenyűgözte a lába előtt széttekeredő festmény. A jó minőségű belga vászonra festett képeket nem a művészi értékük, de a vászon minősége miatt tartották bármire is, így akarták újra értékesíteni őket, de az árverésen Gerlóczyhoz kerültek. 

Fotó: Major Kata / WLB

A házat kívülről már példásan renoválták, a belső sajnos még várat magára, de így felfedezhetjük azokat a finom részleteket, ami a korban olyan jellemző volt egy-egy minőségibb bérházra. A gangos-udvaros elrendezés, az impozáns főlépcső és a szegényesebb cselédlépcső felosztás, a még mindig ragyogó kék falicsempe, az itt-ott megmaradt, tekergő-virágos kovácsoltvas rácsok és a geometrikus padló mind egyedivé teszik ezt a Bartók Béla úti házat is. 

Fotó: Major Kata / WLB
Fotó: Major Kata / WLB
Budapest100 - Nyissunk a térre!