A magyar film napja alkalmából, a 125 éves magyar film tiszteletére április 28. és 30. között 3 izgalmas sétához csatlakozhattok, ha imádjátok a város titkos pontjait felfedezni. Csak ezen a 3 napon: április 28-án a Pannónia Filmstúdióba, április 29-én az Uránia Filmszínházba, valamint április 30-án a Róna utcai telephely patinás épületeinek évszázados titkaiba és a hétköznapokban láthatatlan, rejtett zugaiba is bekukkanthattok, de kizárólag csak akkor, ha velünk játszotok. Páros jegyeket a We Love Budapest Facebook-oldalán nyerhettek, úgyhogy mindenképp érdemes lesz csatlakozni! Ebben a cikkünkben az Uránia Filmszínház épületéről és történetéről osztunk meg veletek néhány izgalmas információt, az április 29-ei sétán pedig olyan terekbe is eljuthattok, amelyek a közönség számára általában nem elérhetők. Nemcsak az épület történetét, hanem annak filmtörténeti jelentőségét is bemutatják a látogatóknak.
Orfeumtól a tudományos színházig
Az Uránia Nemzeti Filmszínház épülete 1896-ban épült az akkori Kerepesi, a mai Rákóczi úton. Építtetője Rimanóczy Kálmán nagyváradi építési vállalkozó volt, a négyemeletes bérházat és a vele kapcsolatosan kialakított hangverseny- és tánctermet Schmahl Henrik tervezte, aki Ybl Miklós mellett dolgozott a Fővámház és az Operaház építésénél. Sikeresen ötvözte a velencei gótika, az itáliai reneszánsz formai elemeit az arab–mór építészet díszítőelemeivel, így jött létre Budapest egyik legmeghatározóbb mór stílusú épülete, amelyet eredetileg mulatónak, vagyis orfeumnak szántak.
Az orfeum Oroszi Antal vezetésével, Oroszi Caprice néven működött. Az első vetítésekre is ebben az időszakban, a zenés-táncos műsor részeként került sor, de 1898-ban be kellett zárjanak. 1899 őszén pedig az Uránia Tudományos Színház költözött az épületbe. Az itt zajló program nemcsak azért volt népszerű, mert a kor neves tudósai, írói és újságírói szerepeltek benne, hanem a témák miatt is, és maga Karinthy Frigyes is megemlékezik róla az Így írtok ti lapjain. Igen nagy érdeklődésre tarthattak számot az úti beszámolók, amelyeket diorámákkal, diaképekkel és a korban még újdonságnak számító filmekkel illusztráltak. Ezeket a kisfilmeket eleinte még külföldről szerezték be, de hamarosan megindult a házon belüli filmgyártás is.
Ez a helyszín egy filmtörténeti mérföldkő is egyben, hiszen A táncz volt az első magyar film, amelyet itt mutattak be, 1901. április 30-án, sőt a filmet a színház tetőteraszán rögzítette Zitkovszky Béla fényképész. A 24 filmecskén többek között Blaha Lujza, Márkus Emília, Fedák Sári és a budapesti Operaház balerinái jelentek meg és mutatták be a legismertebb táncokat az ókortól napjainkig. Sajnos a film megsemmisült, csak az előadás nyomtatott szövege, néhány állófotó a forgatásról és a színlap maradt meg az utókor számára. A tánczról készült dokumentumfilmet az április 29-ei sétán meg is nézhetjük.
Tudományos színházból mozi
1916-tól kezdve az Urániában inkább filmeket vetítettek, és a tudományos előadások először délutánra szorultak, majd idővel teljesen megszűntek. 1930-ban a mozi üzemeltetését a német UFA filmgyár vette át, és főként annak sikerfilmjeit játszották. 1945 februárjában itt tartották az első háború utáni filmelőadást, amely a győzedelmes Vörös Hadsereg küzdelmeit mutatta be, és a Szovexport mozija lett.
2002-ben teljeskörűen felújították az épületet. A 425 fős díszterem alatt ekkor két 60 fős kamaratermet is kialakítottak, amelyet Fábri Zoltán filmrendezőről és a színészóriás Csortos Gyuláról neveztek el. A díszteremben található páholyokat helyreállították, amelyek klasszikus magyar és nemzetközi filmek nevét viselik: Hyppolit, A nagy ábránd, Aranyláz, Casablanca, Kék angyal, Meseautó, Körhinta, illetve A táncz.
Az épület 2006-ban a kiemelkedő műemléki helyreállításért megkapta az Európai Unió műemlékvédelmi díját, az Europa Nostra-díjat. 2025-ben, az Uránia fennállásának 125. évfordulóján nyílt meg a mozi harmadik kamaraterme, a 33 férőhelyes Törőcsik Mari terem, így jelenleg a filmszínház négy teremben várja vendégeit, illetve két kávézót is találunk az épületben, amely fesztiváloknak, bemutatóknak és koncerteknek is helyet ad.
Ha alaposabban is elmélyednétek az épület történetében, érdemes elolvasnotok Buglya Zsófia 2021-ben megjelent Az ismeretlen Uránia – Fejezetek egy filmszínház történetéből című, gazdagon illusztrált kötetét, amely bemutatja a mozi és az épület történetét.
JÁTÉK
Játssz velünk, és nyerj páros belépőt a 2026. április 29-én, kedden 16 órakor kezdődő, kb. 90 perces vezetett sétára az Uránia Filmszínházba. A játék a We Love Budapest Facebook-oldalán zajlik, és kizárólag azok juthatnak el az exkluzív programra, akik velünk játszanak és nyernek, hiszen jegyeket nem értékesítenek. A séta során a résztvevők végigjárják az épület nem látogatható tereit, és megnézhetik A tánczról készült dokumentumfilmet is.
A válaszokat a poszt alá, kommentben várjuk 2026. április 22-e, szerda éjfélig, a nyerteseket 23-án, csütörtökön üzenetben értesítjük. A részletes játékszabályzatot itt éritek el.
A séták médiatámogatója a We Love Budapest.
(Borítókép: Balkányi László – We Love Budapest)
Forrás: Uránia Nemzeti Filmszínház weboldala
Uránia Nemzeti Filmszínház
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
