Aki kicsit is fogékony a távol-keleti kultúrára, akár utazásain, akár csak kicsiben a Kőbányai úton is elmerülhetett már a számos büfé-közért-zöldséges világában. Mi is sűrűn látogatjuk, akár csak bámészkodni, kóstolgatni. Pár hete egy új hely nyílt meg éppen a piac Könyves Kálmán úthoz közel eső legelső épületéhez csatlakozva. Ez az Ngon, melynek Bangkoktól Saigonig vonultatja fel a különböző leveseket, egytálételeket – vagyis minden olyat, amit azokon a bizonyos műanyag székeken esznek Ázsiában, rendezett káoszban, kábelkötegek árnyékában, a legfrissebb alapanyagokból. A hangulat visszaköszön, a koncepció pedig hiteles és szerethető az Ngon-ban.

Li 1985-ben érkezett Magyarországra, egy ösztöndíjprogram kapcsán, ám hamar "piacozni" állt és apróbb szuvenírek árusítása után, de az ELTE jogi karát elvégezve karaoke bárt is üzemeltetett. Később inkább a gasztronómia irányába indult, és 12 évvel ezelőtt megnyitották családi vállalkozásként a Kőbányai út 35. szám alatt a Thai szupermarketet, ahonnan számos hazai étterem, séf szállít friss alapanyagokat. Gyakori látogatójuk Ádám Csaba az Olimpiából vagy Huszár Krisztián, a Fáma konyhafőnöke. Volt szerencsénk benézni a boltba, ahol hűtőszekrények hosszú sorában várakozik a friss zöldbors, a vibráló színű zöld és piros chilipaprika, a tökéletesen egyforma citromfüvek, a harsogó levelű, illatos thai bazsalikomok és megannyi, kevésbé ismert zöldfűszer, gyümölcs, zöldség.

Régóta tervükben volt, hogy kihasználva a jó beszállítói kapcsolatokat – a valóban repülővel, Thaiföldről elsőként Prágába, majd hozzájuk érkező árut – egy kisebb éttermet húzzanak, mintegy „showroom”-ként a kis- és nagykereskedésükre. Ahol megmutathatják, hogy milyen az, ha a thai currybe nem ipari mennyiségű répával növelik az adagot, hanem extrább alapanyagokat is felhasználnak, ezzel népszerűsítve az autentikus távol-keleti ízeket. Ez a gondolat vezérelte őket az Ngon megnyitásánál, ahol valójában fúziós étlappal találkozunk, de túlnyomórészt thai fogásokat találunk.

Az alapanyagok tehát adottak, már csak egy pofás dizájnnal kellett előrukkolni – illetve szerettek volna egy urbánusabb vonalat elhozni Kőbányára. Sok az étkezde errefelé, de lássuk be, nem sokan foglalkoznak a kialakítással, az étel rendben van, a vendégek érkeznek, nincs szükség a fejlesztésre. Az Ngon-ban ezzel szemben elég jó adottságokra építettek és nem sajnálták a kreativitást. Szőke Gergő grafikus segítségével saigoni és bangkoki utcák világát jelenítették meg.

Így kerülhettek a két, alapjáraton hajókonténer falára olyan feliratok, melyek friss, ropogós egeret vagy éppen tenyérjóslást, telefonszerelést reklámoznak. Ez persze egy geg, nincs szerviz és egér sem az Ngonban. Van viszont számos valós indusztriális elem, hiszen a régi gyárépületre simul rá az étterem. A kedvencünk egyértelműen a pénztár mögötti súlyos, kopott ajtó. Nincs imitáció, ez valóban itt volt, csak köré épültek.

Ami az ételeket illeti: túlsúlyban vannak a thai fogások, úgy mint curryk, saláták (friss papayából például), grillhúsok/zöldségek és körítésnek ragacsos rizs. Persze a hagyományos ázsiai fúziós ételek sem maradhatnak el, úgy, mint akár a tavaszi tekercs, amit ők háromszor sütnek át, vagy a pho levesek. Mi a tavaszi tekercset kóstoltuk, ami kellemes fűszerezést, jó hús-zöldség egyensúlyt hozott. Ha az alap szószokon kívül másra vágynánk, korlátlan számú Sriracha vagy éppen Hoisin áll rendelkezésünkre, de nem sajnálják a savanyított fokhagymát sem – a kínálóasztalról vehetjük el.

Vörös curryt rendeltünk, mely egészen más zöldségkombinációt vonultatott fel: két méretű bébipadlizsánt álmodtak bele – édeskés íze jól passzolt a kókusztejes-csípős currybe. Üdítő, hogy nem cukkinivel készítik.

Fontos megjegyezni, hogy az Ngon nem a legegyszerűbb ázsiai büfék árszínvonalára lő, hanem valóban éttermi az árszabás. Így, előétellel, főétellel és üdítővel, vagy sörrel körülbelül 5000 forintból kaphatunk egy komplexebb képet a gasztronómiájukról. Ázsiai ízek kedvelőinek hangulata és minősége miatt is erősen ajánlott.