Élmény

Ahol a remény és az álmok megölnek – megnéztük Szász Attila új, Örök tél című filmjét

Fotó : Örök tél
Örök tél, film, Csányi Sándor, Gera Marina

Február 25-én, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján volt a tévépremierje a Félvilágot is rendező Szász Attila új filmjének, mely a második világháború vége felé a Szovjetunióba kényszermunkatáborokba elhurcolt több százezernyi civil történetét dolgozza fel. A Gera Marina és Csányi Sándor főszereplésével készült film az emberi viszonyokon és a mindennapi élet apró mozzanatain keresztül tárja fel a magyar történelemnek ezt a sokáig elhallgattatott fejezetét.

Az ország egy apró, még rendezett szeglete Tolna megyében: tiszta udvar, rendes ház, szól a karácsonyi ének, hurka is kerül az asztalra, és csak a férfiak fájó hiánya emlékeztet arra, hogy 1944 telén járunk. Ebből a közegből szakítják ki a sváb származású Irént (Gera Marina), hogy egy vagonra felpakolva, több száz sorstársával együtt a donyecki medence bányáiba vigyék őket – kényszermunkára, az Örök télbe.

Fotó: Örök tél

A közelmúltban több, a második világháború történelmi traumáit feldolgozó magyar film is készült. Mészáros Márta  Aurora Borealis – Északi fény munkáját a háborúban és a megszállás alatt (szerelemből és erőszakból) fogant gyerekek sorsa ihlette meg, akik elől nem egyszer eltitkolták, hogy az apjuk valójában egy megszálló katona volt. Míg Török Ferenc idegfeszítő filmje, az 1945 egyetlen nap eseményein keresztül mutatja be az elhurcolt zsidóság tragédiáját, és a világháború után lassan átrendeződő társadalmi erőviszonyokat.

Fotó: Örök tél
Fotó: Örök tél

Azonos történelmi korszakban, a második világháború utolsó éveiben játszódik a Havasi János: Lánykák, az idő eljárt műve alapján készült film. A Köbli Norberttel közös forgatókönyv alapján Szász Attila rendezte, a Gulág Emlékbizottság felkérésére és támogatásával az első málenkij robotról szóló magyar filmet. Magyarországról csaknem kétszázötvenezer embert hurcoltak el, köztük rengeteg nőt is, a szovjetek azt mondták nekik, csak egy „kis munkára” (malenykaja rabota, ami a magyar füleknek málenkij robotnak hangzott) viszik őket, de valójában többévnyi éhezés és nehéz fizikai munka, vagy a halál várt rájuk. Hazatérve a Rákosi korszakban szigorúan tilos volt beszélniük a munkatáborokról, a történetek sokszor csak családon belül éltek tovább, szájról szájra adva, vagy mélyen eltemetve, elhallgatva.

Fotó: Örök tél
Fotó: Örök tél

Annak ellenére, hogy ez az első, a témát feldolgozó egész estés magyar játékfilm, a pontos és visszafogott színészi játéknak és a letisztult képi világnak hála a fő hangsúly nem a borzalmak minél naturalistább bemutatásán van. Az átélt szörnyűségek aprólékos láttatása és sulykolása helyett a fókuszba inkább az ilyen körülmények között élni kényszerülők lelkivilága került. Vajon a túlélés törvényei mások, mint az emberség törvényei? Meg lehet menteni mindenkit, vagy mi is odaveszünk közben? Mit tesz valakinek a jellemével, ha a saját túléléséért kell küzdenie? A film finoman egyensúlyoz a határon, hogy bemutassa, egy ilyen embertelen közegben is hús-vér emberek vannak, ők okozzák egymásnak a legnagyobb szenvedést, de arra is csakis ők képesek, hogy megmentsék egymást.

Fotó: Örök tél
Fotó: Örök tél

Nincsenek értelmetlenül szadista szovjet katonák, se kegyetlenkedő orvosok vagy felügyelők, sokszor ők is legalább annyira rabok, mint a kényszermunkára fogottak. A film egyik fő erénye hogy tényleg igyekszik belülről megmutatni egy ilyen tábor teljesen átalakult értékrendszerét, hogy hány szál bibliapapírból sodort cigaretta ér egy emberéletet, vagy az eleinte teljes értetlenséget, a felirat nélküli orosz parancsok és kiáltások között a néző sem nem tudja, mi is történik pontosan a szereplők körül.

Fotó: Örök tél
Fotó: Örök tél

Az  Irént játszó Gera Marina visszafogott, de hiteles játéka mellett a süket, kissé gyámoltalan Annát alakító, Aranyéletből ismert Döbrösi Laura, és az opportunista Évát játszó Kiss Diána Magdolna is átgondolt színészi játékkal keltették életre a karaktereiket, mellettük a férfi főszereplőt, a Rajmundot alakító Csányi Sándor a maga ellenmondásaival kevésbé tűnik hitelesnek. Bár nagy kihívás is eljátszani, hogy a Gulagon is létezik szerelem az első látásra, amiért a férfi minden addigi elvét sutba dobja. 

Fotó: Örök tél
Fotó: Örök tél

A lágerek sivár és fagyasztó világát bemutató snittek a fennmaradt visszaemlékezések alapján igyekeznek rekonstruálni a lehetséges környezetet, és a film, amellett, hogy egy eddig kevésbé feldolgozott témával foglakozik, olyan általános érvényű kérdéseket is felvet, hogy vajon csak a túlélés számít, vagy a megélés is, hogy a leglehetetlenebb helyeken és körülmények között is valamilyen boldogságot találjunk? A film végső csavarja pedig egyszerre hozza el a felszabadulást, de valami sötét, baljós árny is rátelepszik a lelkünkre, ami napokkal később is fogva tart.

 

A filmet itt lehet megnézni.

 

Örök tél

  • magyar történelmi dráma, 2018
  • Rendező: Szász Attila
  • Hossz: 110′
  • Szereplők: Gera Marina, Csányi Sándor, Döbrösi Laura, Kiss Diána Magdolna