Budapest

Tele van a város szerelemmel – 7 legendás szívügy Budapesten, Casanovától Ady Endréig

Fotó : OSZK
Ady Endre és Léda

Lányszöktető Casanova és a haláláig hűséges mátka, Lédát hajkurászó Ady, a Magyar utca tiltott rózsái és a pesti házakat meztelen nőkkel dekoráló pasa – megannyi legenda és történet a néhol mesébe illő vagy hóbortos, máskor botrányos vagy halálos budapesti szerelmekről. Valentin-nap közeledtével híres budapesti afférok nyomába eredtünk.

Casanova kalandjai Budán

Az olasz kalandor és író, Casanova neve mára egyet jelent a szerelemmel és a csábítással. Budapesten sem okozott csalódást, amikor 1782-es ittjártakor is kisebb szerelmi botrányokba keveredett. Az inkvízició elől menekülő velencei a mai Batthyányi téren álló, jellegzetes rokokó házban, a Fehér Kereszt fogadóban szállt meg, és innen járt a közeli fürdőkbe, hogy különböző (nemi)bajait kikúrálja.

Fotó: Bódis Krisztián / Budapest Images - We Love Budapest

A szóbeszéd több történetet is megőrzött csábításairól, az egyik szerint a fogadós lányára vetett szemet, akit meg is akart szöktetni, de a dühös vőlegény utolérte és ellátta a baját. Egy másik változat szerint, amit maga Casanova vetett papírra a memoárjában, a tabáni Hadnagy utcában szállt meg a Rác fürdő vendéglősénél, és az ő Száva nevű lányát édesgette el. Bárhogy is volt, a honi leányok elnyerték a tetszését, a magyar szerető Fellini híres 1976-os Casanova filmjében is felbukkant.

 

A lovag, aki meztelen nőkkel dekorálta Pest utcáit

A Múzeum utca 3. alatt álló egykori ház tulaja a kacifántos nevű és titulusú Lovag Freystädtler Jenő pasa, a századforduló egyik kalandos életű úriembere volt. A ház látványossága volt a vörös bársonnyal bevont hatalmas lovagterem, ahol a kiállítási tárgyak – a kortársak beszámolói szerint – a volt szeretők emlékét őrizték: a nők lábszobrai álltak itt – érdemük, szépségük és a lovag ítélete szerint arannyal, ezüsttel vagy bronzzal bevonva.

Fotó: Köztérkép

A lábfetisizmusa mellett volt azonban Freystädtler Jenőnek egy másik “hóbortja” is. A figyelmes szemlélődő két budapesti bérház homlokzatán is, a Királyi Pál és a Bródy Sándor utcában igazán pikáns részleteket figyelhet meg: szokatlanul lenge öltözetű, egész alakos nők figyelik az utcák forgatagát. Mind a két ház építtetője a lovag volt, a Bródy Sándor utcait az őt végromlásba döntő, valószínűleg egyetlen szerelmének, Jákó Améliának ajándékozta, akit idős korában fogadott örökbe, taníttatta és finanszírozta utazásait és lakhatását. Az apjától tetemes vagyont öröklő agglegény elszegényedve halt meg, miután vagyonát nőkre és fényűző életmódjára herdálta.

 

Ady és a szfinx viharos viszonya

Krúdy Gyula örökítette meg az esetet Ady Endre éjszakái című művében. A legendárium szerint egy éjszakán, amikor Ady éppen kedvenc törzshelyéről, az akkor még az Opera mellett álló Három Hollóból távozott, észrevette, hogy az egyik szfinx, amelyik a Dalszínház utca felé foglalja el örök állomását éppen, Léda asszonyhoz hasonlít.

Fotó: OSZK

Nosza, fel is mászott a szoborhoz, és sugdolózva a lakására invitálta, de a szfinx hajthatatlan volt, meg se moccant. Erre Ady: Hát ha nem jössz, viszlek! – kiáltotta, és a nőoroszlán hátára vetette magát, ám a hajnali órában a kissé már ingatag költőfejedelem, megszédülve a szerelemtől és a bortól koppanva a földön landolt. Ady és Léda szerelmi viszonya a valóságban sem volt kevésbé viharos, a férjezett asszony, Brüll Adél és a költő viszonya majd 10 évig tartott, Léda számos versének volt tárgya és múzsája.

 

A kővé vált szerelmes

Elég egy furcsa szobor egy erkélyen, és máris különböző, tragikus szerelmi történetek kerekednek köré. A Thököly út 61. erkélyén könyöklő nőalakról kering az a legenda, hogy a férjét az első világháborúból hazaváró, és érkezését az erkélyről kémlelő, spanyolnáthába belehalt nőről mintázta férje, miután hazaengedték a frontról, de olyan változat is van, hogy a megérkező, leszerelt férj láttán boldogságában állt meg a nő szíve.

Fotó: Köztérkép

Érdekes, hogy ez az ősi toposz, a harcoló férjét hazaváró, hűséges nő alakja, mint Pénelopéé az Odüsszeiában, ennyire népszerű volt még a 20. században is. A szobor története mögött a kevésbé drámai valós történet csupán annyi, hogy a ház tervezője, Ybl Lajos párizsi tanulmányútja során láthatott hasonló díszítést és megtetszett neki.

 

Az álruhás király és a fiatal lány románca

A Várnegyedben álló Mátyás kútja egy impozáns, több méter magas szoborkompozíció, mely a budai hegyekben vadászgató uralkodót, kíséretét és hűséges ebeit ábrázolja. Az idilli reneszánsz jelenet mögött azonban egy tragikus szerelmi történet húzódik meg, mely Vörösmarty Szép Ilonka balladájából lehet ismerős. A kompozíció jobb oldalán, az őzikével magányosan üldögélő lányalak Szép Ilonka, aki amikor egy erdei séta során találkozott egy fess fiatal férfival, meghívta őt apja házába és szerelembe is esett az ismeretlennel.

Fotó: Koncz Márton / WLB
Fotó: Koncz Márton / WLB

Hosszas, álmodozásokkal töltött napok és éjjelek után egy budai parádé alkalmával, amikor nagyapjával, a kiöregedett vitézzel ellátogatott a reneszánsz palotába, hideg zuhanyként érte a valóság: titokzatos szerelme nem volt más, mint az ország leghatalmasabb ura, maga a király, aki számára elérhetetlen. Ebbe a gondolatba bele is betegedett, és a budai völgyek ölén szép lassan elhervadt. Így Mátyás a következő vadászat alkalmával már csak az üres, düledező házukat találta.

 

Várkastély a sörhercegnőnek

A forgalmas Stefánia út és Dózsa György utca között elrejtve bújik meg a Városliget környékének egyik talán legizgalmasabb épülete, egy tornyos, mini várkastély. Az Abonyi és a Zichy utca sarkán álló kéttornyos műteremház feltehetően László Fülöp festő skiccei alapján épült 1899-ben. És hogy mi célból? Persze, hogy a szerelem áll a háttérben. 

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

László Fülöp a gazdag Guinness sörgyáros leányának udvarolt, ám a szülők nem igazán lelkesedtek a házasság ötletéért. A festő rájött, hogy ha meggyőzi leendő apósát és anyósát, hogy ő is vagyonos ember, akkor áldásukat adják a frigyre. Az ötlet bejött, amikor a szülők meglátták a frissen építtetett romantikus kastélyt Budapesten, menten beleegyeztek a házasságba, így az ifjú pár boldogan be is költözhetett a romantikus villába.

 

Pest legszebb rózsája

Egy világszép fiatal lány virágáruslányként került fel a nagyvárosba, és szépségére hamar felfigyeltek a férfiak, elsőként maga az ifjú gróf Apponyi Albert szeretett bele a lányba, és évekig taníttatta és eltartotta. Így indult Schumayer Róza kaméliás hölgyi karrierje, aki sikeres üzletasszonyként végül a leghíresebb Magyar utcai luxusbordély madamja lett.

Fotó: Tabán Anno

Megfordultak itt államfők, arisztokraták, diplomaták és művészek. „Pesti humorral, ez az intézmény olyan nélkülözhetetlen volt, mint a Polgármesteri Hivatal, az Elektromos Művek (…) Vagyon állt mögötte, a tőke, az ipar, a főnemesség, a kereskedelem urai” – írja  Császtvay Tünde, az éjjeli pillangókról szóló könyvében. Krúdy Gyula által  “Pest rózsájaként” emlegetett hölgy iránt az író sem volt közömbös, alakja regényeinek és novelláinak visszatérő alakja.