Ideje volt már, hogy a nyolcadik kerületben is megvesse a lábát a hazai street food-forradalom és ezt most szó szerint kell érteni: múlt hét óta az egyik legkedveltebb magyar étel illata incselkedik a négyes metró megállóját elhagyókkal. Megnyitott ugyanis a Paradicsom a Német utcában, ahol akár elvitelre is kérhetünk lecsót, klasszikus és kísérletezőbb ízesítésben, ráadásul egy olyan bár részeként, ahol garantáltan sokat fogunk még időzni. Élménybeszámoló.

Gasztronómia szempontjából a Rákóczi tér eddig sem számított rossz környéknek: pár perces sétára van tőle a Krak’n Town, a Csiga Café, a BeerSelection vagy a Kék Ló, a piacról nem is beszélve. Viszont, bár a fentebb felsoroltak közül több hely is kínál ebédmenüt, elviteles megoldással vagy klasszikus street food fogásokkal egyik sem tudott szolgálni. Múlt héten azonban a Német utca 4. alatt megnyitott a Somewhereatthebottomoftheriver, benne a Paradicsommal, a főváros első pop-up lecsózójával, ahol papírpohárban szervírozzák a klasszikus fogást, vegán alapanyagokból, kolbász helyett tofu baconnel vagy csicseri omlettel.

A két ötletgazda, Kocsis András és Lang Ádám egy wifimentes kijevi kocsmában kezdett el arról beszélgetni, hogy mindkettőjüknek régi álma, hogy nyissanak egy lecsózót. Hogy miért pont azt? Mert a lecsó különleges étel: alig pár összetevőből áll, mégis mindenhol máshogy készítik, szinte minden háztartásnak megvan a maga jól bevált receptje. Ugyanakkor pont emiatt rengeteget lehet kísérletezni vele, a különféle regionális változataival megidézhető a fél világ a francia ratatouille-től a közel-keleti shakshukáig, a marokkói tagine-ételektől a szicíliai caponátáig. Ottjártunkkor például egy andalúz ihletésű változat készült padlizsánnal, csicseriborsóval és édesburgonyával. Elég nagy pálfordulás ahhoz képest, hogy a páros év elején még úgy volt vele, hogy talán márciusra lesz valami az elképzeléseikből.

„Szerencsés egymásratalálás ez az egész. Ádámmal nem igazán találtunk olyan üzlethelyiséget, aminek megfelelő konyhája is lett volna, Timinek (Kondorossy Tímea, a Somewhereatthebottomoftheriver megálmodója – a szerk.) meg hiába volt, nem tudott mit kezdeni vele. Szóval beköltöztünk, majd nem sokkal később meg is nyitottunk, mondhatni rohamtempóban.” - meséli nevetve András. Az ízeken szerencsére nem érződik a kapkodás, a zöldségek sem főttek medúzapuhaságúra és a választható „feltétek” miatt (kenyér, gombapörkölt, rizs, tarhonya vagy a már említett csicseri omlett és tofu bacon) a húst sem hiányoltuk belőle. Egy adag az alap változatból (700 forint) vagy a napi szuperlecsóból (1000 forint) kellemesen eltelített minket, de volt olyan kollégánk is, aki egy-két órával később már bánta, hogy nem vitt magával még egy pohárral.

Bár elvitelre is kérhetünk mindent, ha nem sietünk, vagy vacsoraidőben érkezünk, érdemes maradni egy kis időre és kirendelni mellé mondjuk a Hübris UbikEklektik Herbal IPA-ját. A hely ugyanis, bár aprócska, bír egy nehezen megfogható vendégmarasztaló atmoszférával. Talán a meghitt bevilágítás teszi vagy a mindent átható közvetlenség, de mi még a kóstolás után is maradtunk pultot támasztani, beszélgetni, koccintani. Utóbbi terén szinte mindenki meg fogja találni a saját számítását, legyen akár sör, rövid vagy borpárti.


Jobban belegondolva érthetetlen, miért kellett ennyit várni arra, hogy valaki felfedezze a lecsóban, mint streed food ételben rejlő potenciált. De most már mindegy is: a Paradicsom borítékolhatóan nem csak a vegánoknak és a környéken élőknek/dolgozóknak lesz hamar a kedvence, hanem mindenkinek, aki eddig a piros vászonterítős büfék és a fine dining világa között a földre esett a klasszikus hazai fogás terén. Még sok ilyen kezdeményezést szeretnénk, nem csak a nyóckerbe!