Csontváz a város felett, elátkozott szellemház, ronda tájseb – általában ilyen jelzőkkel illetik az egykori SZOT üdülő félbemaradt betoncsonkját, ami körül szakmai berkekben megint fellángolt a vita. A tavalyi, Rózsadomb Panoráma Projekt tervpályázat eddig úgy tűnt, sikeres volt, több jól átgondolt és városképileg is tetszetős terv született, hogyan alakítsák át luxuspartmanos ingatlanná. Ám most úgy tűnik, a bontás után magasabb épületet húznának fel ide, és ezt már a Budapest Világörökségi Alapítvány és az UNESCO sem nézi jó szemmel.

Egy évvel ezelőtt úgy tűnt, viszonylag megnyugtató módon rendeződhet a budai panoráma szégyenfoltjának számító egykori SZOT üdülő húsz éve húzódó kálváriája. A Rózsadomb Panoráma Projekt tervpályázaton több építésziroda, például a LAB5 architectsés az Építész Stúdió elképzelését is megvásárolták, akik érzékeny módon, a budai tájba integrálva képzelték el az épület átalakítását.

Pár éve mi is bejártuk az elhagyatott épületet, és kicsit utánajártunk a történetének és a sokszor zavaros tulajdonosváltásnak. A hihetetlen elhelyezkedéssel és csodálatos panorámával rendelkező épület mintha el lenne átkozva, húsz éve nem született olyan terv vagy döntés amely megvalósulhatott volna, eltüntetve a betontorzót a város fölül.

Hiszen úgy tűnik, a hvg legújabb hírei szerint hiába a tavalyi ígéretes tervek, végül egyik sem valósul meg. Az Építész Stúdió terve csupán meghatározza az épület külső megjelenését, a kiviteli terveket már nem ők készíthetik el, hanem a CÉH Zrt, akik már 25 éve foglalkoznak az épülettel. Mintha a történelem ismételné önmagát, 2006-ban is egy per miatt állt le az építkezés, mert akkor a 21 méteres ház helyett egy 30 métereset terveztek ide. Most a Budapest Világörökségi Alapítvány fontolgatja a pert, az eredeti épülettömbnél is magasabbra tervezett lakóépület miatt.

A fővárosi kormányhivatal I. kerületi hivatala által idén januárban kiadott építési engedélye szerint elbontanák a most itt álló szerkezetkész épületet, csak az alapok maradnának, és egy teljesen új 100 lakásos épületet húznának fel, amely majd 6 méterrel magasabb lenne, a belső belmagasságok növelés miatt. Bár a megengedett maximum 28 méter, és az új épület ennél egy  méter és pár centivel alacsonyabb lenne, viszont ez már nem “rendbetétel”, hanem újraépítés. Az alapítvány szerint ennek fényében szükség lenne környezeti hatásvizsgálatra is, nemcsak a világörökségi védett panorámakép közelsége miatt, hanem a környéken fakadó gyógyforrások és közelben található barlangok miatt is.

Az UNESCO Világörökségi Központjának igazgatója is aggodalmát fejezte ki az alapítványnak, ám az első kerületi hivatal szerint a beruházó, a Wáberer György tulajdonában levő Rózsadomb Panoráma Kft. rendelkezik a szükséges engedélyekkel, és a leendő ház megfelel a legszigorúbb környezet- és természetvédelmi előírásoknak, valamint együttműködnek a  Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal is.

Bár a világörökségi védelem alatt álló terület a Margit hídnál véget ér, éppen a szálló alatt és előtt elterülő rész úgynevezett pufferzónának minősül, amely szintén kiemelkedő fontossággal bír városképi szempontból. Ezért is lenne üdvös, ha egy minden szempontból a környezetet és a tájat tiszteletben tartó, de a befektető számára is megengedhető kompromisszumokkal járó átalakítás végre megtörne az épületet övező több évtizedes "átok" és begyógyulhatna a betonseb Buda lankáin.