A budapesti olimpiai fejlesztések egyik megvalósuló eleme lehet az új híd, amely közvetlen kapcsolatot teremtene az eddig szétszakított dél-budapesti városrészek között, valamint tehermentesítene több belvárosi hidat és utat. A nemzetközi és magyar építészeti szaktekintélyekből és művészekből álló zsűri fontos célkitűzésének tartja, hogy egy, a városképet is meghatározó ikonikus építménnyel gazdagodjon Budapest.

A nemzetközi tervpályázatot a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. írta ki, egy kétszer háromsávos, kötöttpályás, biciklisávokkal is ellátott  Dél-Budapesten megépítendő új Duna-hídra. A Csepel-sziget érintésével a híd része lenne egy új fővárosi körgyűrűnek, amely közvetlen összeköttetést teremtene Újbuda, Csepel, Ferencváros, Kispest és Kőbánya között, ezzel is elősegítve a dél-budapesti, eddig elmaradottabb területek fejlődését. A budai kerületek és a Csepel-sziget között Nagy-Budapest létrejötte óta, vagyis lassan 70 éve nincs közvetlen összeköttetés a városhatáron belül.

Az új Duna-hídnak jelentős városarculat-formáló szerepet is szánnak, részben ezért is, a 19. század óta először újra nemzetközi tervpályázat keretében kerül kiválasztásra a tervezője. A tizenhét meghívott magyar és külföldi építész és tervezőiroda között több olyan is akad, akik nevéhez európai nagyvárosok ismert hídjai kötődnek. A holland sztárépítész, Ben van Berkel leginkább ikonikus hídjairól ismert, de a belgrádi Ada-híd tervezőcsapata és az új linzi Duna-híd megálmodója Marc Mimram is esélyesek, hogy ezúttal Budapesten dolgozzanak. De ahogy a nemzetközi sajtó egyre jobban felfigyelt a híd pályázatára, olyan irodák is bejelentkeztek, mint a nemrég elhunyt iraki-brit építésznő, Zaha Hadid alapította tervezőiroda, vagy az amszterdami UNStudio vagy  szintén hídjairól híres Knight Architects + ARUP vagy a párizsi olimpiai híd tervezői, a Setec Tpi + WilkinsonEyre. 

A leendő híd ötlete nem kifejezetten új, már 1980-ban felmerült az igény egy Csepelre vezető híd megépítésére, majd 1993-ban a Fővárosi Közgyűlés döntött is a felhúzásáról, de forrás hiányában a tervet elnapolták. Az ötlet azóta is folyamatosan napirenden volt, és végül a 2024-es olimpiához kapcsolódó városfejlesztési projekt részeként úgy tűnik, évtizedek után valósággá is válhat. Budáról a Galvani utca folytatásában a Csepel szigetig tartó szakasz a Galvani, míg Pest felől, az Illatos út folytatásában megépülő szakasz a Soroksári híd nevet viselné.

Szakmai viták során felmerült a kérdés, hogy a budapesti olimpia meghiúsulása után van-e értelme a híd felépítésének, mivel számos más, a környékre tervezett komplexum nem valósul meg. Annyiban azonban biztos a főváros hasznára válik majd, hogy a híd, és a hozzá kiépítésre kerülő útvonal jelentős mértékben tehermentesítené a belvárosi hidakat és az Üllői utat is.

A vegyes összetételű, nemzetközi zsűriben a magyar szakembereken túl, mint Finta Sándor vagy Z. Halmágyi Judit, finn, japán és francia építészek is helyet kaptak. Valamint  olyan közéleti szereplőket és művészeket is találunk a bíráló bizottság tagjai között, mint Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója és Miklósa Erika operaénekesnő. A győztes tervről 2018 tavaszán dönt a bizottság.