Élmény

Lotz-freskó a Blahán, ami alatt minden nap elsétálunk

Fotó : Hartyányi Norbert - We Love Budapest
Lotz-freskó a Blahán, ami alatt minden nap elsétálunk

A Blaha finoman szólva sem az a hely, ahová bámészkodni járunk. 1965-ben felrobbantották a Nemzeti Színházat, a Corvin fémpalával takart épülete sem az esztétika csúcsa, az árkádosított Rákóczi úti épületek sincsenek túl jó állapotban. A kereszteződés néhány kedves eleme a horganylemezekkel borított hagymatestű kupola, a László-ház erkélyei és a stílusosan felújított Hotel Nemzeti. Itt be is fejezhetnénk a felsorolást, ám muszáj szót ejteni egy rejtett szépségről, és csupán egy mozdulaton múlik, hogy észrevesszük-e. Lotz Károly freskója diszkréten bújik meg az aluljáró lépcsője előtt.

Blaha Lujza tér
  • 1085 Budapest, Blaha Lujza tér
Ma már el sem tudjuk képzelni, de egészen 1865-ig visszaforgatva az idő kerekét, a forgalmas csomóponton ekkor egy földszintes lakóház, valamint egy gőzfavágógyár állt. 1870-ben aztán háromemeletes bérházat építettek, melyet később lebontottak. László Zsigmond miniszteri tanácsos 1890 tájékán vásárolhatta meg a telket. Kiss István az ő megbízásából tervezte meg a mai József körút 2-es számú bérházat, mely karakterisztikus szereplője az egyik legforgalmasabb belvárosi kereszteződésnek. Egyes források szerint a tanácsos terve majdnem meghiúsult, mivel tűzoltólaktanyát akartak létesíteni ide, de aztán mégis lakóházat építettek, mely 1895-re el is készült, a Nagykörút második építési főszakaszában. A nagy kupolás sarokház ma is legszembetűnőbb díszítései a zárterkélyes loggiák, melyek az elmúlt időkben új életre keltek és kizöldültek.
A 7-esen ülve biztosan sokat gondolkoztunk már azon, hogy az elegáns köríves erkélyek és  szoboralakok mögött milyen pompás lakások lehetnek. Eredetileg egy hat- és egy hétszobás rezidencia volt a második emeleten, melyben nagy valószínűséggel éppen László Zsigmond és családja élt. Ugyan most nem jutottunk be a kapun, hiszen nem ilyen célból látogattuk meg a házat, a belső udvarban borostyánnal futtatott csobogót találunk, a gang hangsúlyos oszlopai is szépen karbantartottak.
Ha a József körút felől közelítünk és az aluljáróba sietünk, egy igazán díszes kapun megyünk be, amiről sajnos elvonják a figyelmet a kellemetlen fényreklámok, hirdetések, a homlokzatot csúfító elemek. Az árkád alatt patikát találunk, ami 1927-től az államosításig Csillag Gyógyszertár néven üzemelt, tulajdonosa pedig Örkény Hugó gyógyszerész, Örkény István író édesapja volt. Míg a metróhoz vagy éppen a patikába igyekeznénk, a rutinos sietség miatt nem sűrűn nézünk felfelé. Pedig a László-ház egyik legizgalmasabb, az átkelőknek is megtekinthető részletét találjuk itt: Lotz Károly freskóját, melyet 1978-ban Tiszai Tüske István restaurált.
Érdemes tehát következő alkalommal kicsit hátrabiccenteni a nyakunkat, hiszen nap, mint nap elhaladunk a remekmű alatt.