Azok a háziasszonyok, akik a családi hagyományos receptek és szakácskönyveik favoritjain kívül az internetes blogokat is sűrűn látogatják, sőt előszeretettel sütnek-főznek, szinte biztos, hogy ismerik Szonja blogját. Most a virtuális világból családjával kiléptek a valóságba, és a Kis Rókus utcában valóra váltották álmaikat.

Nincs az a kicsit is élelmes és kreatív budapesti fiatal, aki ne gondolkodott volna el azon, hogy jó lenne egy saját kocsma, étkezde, cukrászda, virágbolt, pop-up művészkedés és kortárs inkubátorház. Sok az olyan pályaelhagyó is, aki pusztán azért, mert a barátai egyszer azt mondták a vasárnapi rántottájára, hogy egész pöpec, a következő hónapban rántottázót nyit. Viszont szerencsére egyre több az olyan friss üzlet, hely, ami fantáziadús és benne profi a produktum. Ezeket a helyeket szeretjük mi is, és ezeket ajánljuk a legjobb szívvel.

Márk Szonja blogját régóta nézegetjük, nem csak azért, mert szép és gusztusos, hanem azért is, mert szuperül átgondolt receptekkel készül időről időre, plusz olyan vonalat képvisel, ami igazán szimpatikus. A blogon megférnek egymás mellett a klasszikusabb piték, az elegánsabb franciás sütemények, pohárkrémek, vagy az amerikai torták. Mindent gyönyörű képekkel illusztrál, nem ömleng a receptek között erőltetett vicces sztorikkal és az édesszájúakat könnyedén kalauzolja el a különböző sütik elnevezései, technikái, és az összes kunszt között. Elvégre bölcsészből avanzsált cukrásszá, csak nem divatból, hanem szenvedélyből és elhivatottságból, ráadásul ez már nem is most kezdődött. Azt gondolnánk, a következő lépés a saját könyv lenne, de ők inkább egy sokkal izgalmasabbat választottak: nyitottak egy cukrászdát.

Méghozzá egy olyat, ahol helyben van a könnyen otthoni konyhának nézhető műhely, az üzlettér és a kínálat mindig éppen aszerint alakul, ahogyan Szonja megálmodja. A meglehetősen aranyosra és otthonosra sikerült üzlet falait Dobos C. József könyvének lapjai borítják és több helyen feltűnnek az őzikék is. Kis nippek, rajzok, a sütik csomagolópapírja is őzike logós ami Hitka Viki keze munkáját dicséri. Tőle érkeztek a bűbájos tányérok is, amikre az Édesem főszereplői kerülnek.

Azok a sütemények, amelyeket egy ügyes kezű hobbicukrász, sütni kedvelő háziasszony otthon is elkészíthet, ugyanis Szonja az Édesem-es sütik receptjeit publikusan közli a blogján. Ez furcsa formula, hiszen sokan széfben tartják a titkos receptúrákat, és ki nem adnák kezükből ezeket. Viszont, ha már Dobos C. József, a Dobos-torta névadója szóba került, anno, 1906-ban a Budapesti Ipartestületnek szabad felhasználásra bocsátotta az azóta kultikus torta receptjét. Szóval Márk Szonja egy ilyen nagynevű mestert követ azzal, hogy nem titkolja el az Édesem finomságainak hozzávalóit és elkészítési módját. Az alapanyagok természetesen a legfinomabbak és legjobb minőségűek, viszont a sütik természetes és olyan, nem éppen kalóriamentes édesítőkkel készülnek, mint a cukor és a méz. Nem hiába, xilittel nehéz (de lehet!) világbajnok édességet készíteni és a cukrászsütemények alapját sem a stevia adja évszázadok óta. Lehet tudatosan nassolni, és az Édesemben is van időnként például kókusztejes chia pudding is, de alapvetően nem a fitness-tudatos-nyers-az ereimben is proteinturmix folyik vonalat képviselik.Olívás pirított kalácsra halmozott csoki mousse-t és egy málnás friandot kóstoltunk meg. Szuperlatívuszokban tudnánk csak áradozni, mert rég ettünk ilyen ízes, profi desszerteket. Tökéletesek, és mégis van bennük lazaság és spiritusz, hiszen helyben készülnek és nem komoly licenc szerint sorakoznak a pultban, mint a nagyok süteményei.

Árak tekintetében egy tortaszelet 650-750 forintba kerül, és hasonló árban vannak a pohárkrémek is. Nem a legolcsóbbak, de hát a legtöbb bisztró és menő kávézó túlspilázott édességeit klasszisokkal megugorják az Édesem-féle sütemények. A kedves vendéglátás után hüledezve távoztunk és a névjegykártyacserénél azt a kártyát választottuk ki, aminek a hátulján a mennyei friand receptje volt. A villamoson már el is készítettük fejben…,de a tökéletesért biztosan visszatérünk.