„A mentőkben tényleg a hétköznapok frontharcosaira ismertem, akik sokszor egyetlen nap alatt többet látnak és tapasztalnak, mint más egész életében sem.” Bodzsár Márk rendezőnek a mentős világ remek kontextust adott ahhoz, hogy azt a kérdést feszegesse: milyen az, ha az ember istent játszik, és élet-halál dolgában hoz döntéseket. Mielőtt azonban megijednénk: mindezt nem dokumentarista megközelítésben, hanem a feketehumor eszközével színezett fikcióban teszi az Isteni műszakban.Amit pedig külön ünnepelhet a magyar közönség: van egy jó sztori is.

Mi van még?A történetről elég annyi, hogy minden ott kezdődik, amikor Milán (Ötvös András), a délvidéki magyar srác a horvát seregből dezertálva 1992-ben, a délszláv háború második évében átszökik Jugoszláviából Magyarországra, és mint korábbi orvostanhallgató, a budapesti mentőknél szerez munkát. Paradox módon a mentőben Fék doktor és Kistamás társaságában válik majd harcedzett veteránná.

A film sajátos képi világa a 90-es évek Budapestjét idézi, a jelenetek szinte minden esetben éjszaka játszódnak. A könnyen beazonosítható épületek, terek, aluljárók, utak, és feliratok persze a karakterek szerethetőségével együtt, teremtik meg a legsötétebb jelenetek esetében is az ismerős, ellentmondásosan barátságos viszonyt a nézőkben.Bodzsár Márktól azt is megtudtuk, hogy az Isteni műszak forgatását megelőzően, már az alapötlet kigondolásakor számos ikonikus példa lebegett az alkotói szemek előtt. Olyan filmek hatottak a rendezőre, melyek tizenéves kortól kezdve folyamatosan jelen voltak Bodzsár életében. Bruce Lee A sárkány közbelép című filmjének hangalámondásos VHS-e mellett a Taxisofőrt és a Nagymenőket lehet kiemelni a képi világ tekintetében. A Coen testvérek Nem vénnek való vidék című filmjéta westernes hangulata miatt idézték fel a forgatások előtt. Bár Bodzsár Márkot egyre gyakrabban említik úgy, mint a „magyar Tarantino”, a Ponyvaregény óta nem minden Tarantino filmet fogadott ugyanakkora lelkesedéssel. „A legfontosabb, hogy őszinte legyen az, amit csinálok. Ha Tarantinóhoz nyúlok inspirációért, azt is próbálom úgy csinálni, hogy abban mégis megőrződjön az én személyiségem, és ne tegyek erőszakot egy színészen vagy mondjuk egy jeleneten.” – mondta.

KarakteresA karaktereknél már csak a színészek jobbak, amit persze csak azután érdemes kijelenteni, hogy tudjuk, Bodzsár szeret úgy írni, hogy már konkrét elképzelés van a fejében a szereposztással kapcsolatban. Bodzsár Márk az Isteni műszak forgatása előtt szinte mindegyik szereplővel dolgozott már hosszabb vagy rövidebb munkákban. A sofőr szerepét például már a kezdet kezdetén Keresztes Tamásra álmodta meg, és viszonylag korán be tudott csatlakozni a közös munkába a film másik két központi karaktere, Rába Roland és Ötvös András is. A film két évvel korábban készült pilotjában már felállt a mentősöket alakító hármas csapat, ami megkönnyítette a későbbi munkát, hiszen tudták melyik figurát kihez rendelik hozzá.

Azzal is könnyen egyetérthetünk, hogy a Stork Natasa, illetve Pálos Hanna által megformált női karakterek „egyfajta ízbeli kontrasztot is behoztak a történetbe: ami addig túl sós volt, az kissé édessé változott.”
Az Isteni műszakról nem lehet a látványvilág nélkül beszélni, amit Pohárnok Iván nyílt töréseinek, spriccelő ereinek, illetve Pálos Hanna narkós arcának is köszönhet a film. Pohárnok az Isteni műszak előtt olyan filmekben működött közre, mint a Felhőatlasz, a Taxidermia, a Szabadság, szerelem vagy az Underworld.
Régóta az első olyan magyar film, amit látni kell.


Bemutató: 2013. október 24.