Közel 40 év telt el a rendszerváltás óta, amelynek szimbolikus pillanatai közé tartozott, amikor a középületekről eltűntek a vörös csillagok, a közterekről pedig az ott található, szocializmus szellemében fogant alkotások. A vörös csillag használatát önkényuralmi jelképként a horogkereszttel, nyilaskereszttel együtt 1993 óta törvény tiltja, a köztéri alkotásokat a szintén 1993-ban nyílt Memento Parkban helyezték el, a falfirka műfaja pedig sosem az örökkévalóságnak készült, mégis láthatunk néhány múlt rendszerre utaló darabot ezek közül Budapest-szerte, szerencsére csak a véletlennek köszönhetően.

Volt svábhegyi gyermek-tüdőszanatórium

1896-ra épült fel a Svábhegyi Nagyszálló, ahol a megnyitás után 1896-ban Sissi, 1914-ben, trónörökös korában pedig a későbbi IV. Károly is megfordult. Ma elhagyatottan áll a fogaskerekű-állomás közelében, egykor csodás kertje elvadult. Az épület később új funkciót kapott, 1949-től a Szabadsághegyi Állami Tüdőgyógyintézet részeként gyerekszanatórium lett belőle. Az intézmény így fontos szerepet töltött be a tuberkulózis megfékezésében. Majd a 60-as években, amikor a megbetegedések száma csökkeni kezdett, egyéb légzőszervi betegségek gyógyítására is specializálódtak, így újabb kórházi szárnyakkal bővült a közelben. A szanatóriumot 2007-ben zárták be a kis betegek szüleinek és orvosainak tiltakozása ellenére. Az épület jelenleg helyi védettség alatt áll, a múlt furcsa mementójaként kapuja közelében némi keresgélés után észrevehetünk egy vörös csillagot – szerencsére kicsit foghíjasan. 

Cím: 1112 Budapest, Eötvös út 2.

Az újpesti városháza 

Viszonylag jól ismert vörös csillag az újpesti városháza tornyának címerében szereplő apróság. A csodás épület egyébként méltó az életét önálló településként indító, majd ipari központtá növekedő Újpesthez, fordulatos története során előfordult, hogy a helyiek adózás helyett inkább felgyújtották, ám szerencsére nem égett le. A szocializmus ideje alatt azonban egy jellegzetes elemmel gazdagodott. Az épület díszei, Roland gróf, lovak és fantáziaszörnyek között Budapest 1964-től rendszerváltásig használt címerét is felfedezhetjük, ami a jobb oldali toronyra került. Az új címerben a Dunát jelképező pólyában egy vörös csillagot helyeztek el. Bár 1990. szeptember 30. óta ismét az 1873-as városegyesítés idején született korábbi címer van használatban. Az újpesti épületet 1999-ben újították fel, ám ekkor ott maradt rajta a vörös csillag. A jelkép egyébként olyan apró, hogy szerencsére alig látszik az utcáról, percekig kell keresgélni, míg az ember megtalálja, az időjárástól azóta barátságosabb rózsaszínre fakult. 

Cím: 1041 Budapest, István út 14.

A régi Hungária Nyomda székháza 

Nem egyszerű kiszúrni a Podmaniczky tér sarkán álló épület csillagait, amelyek ugyan mutatják a jellegzetes, ötágú formát, de nem vörösek. Azt sem sikerült pontosan megállapítani, hogy mikor kerülhettek oda, az építés idején született metszeten nem látszik pontosan ez a részlet. Az ötágú csillag egyébként ősi zsidó és keresztény jelkép, amihez csak jóval később, az I. világháború környékén kapcsolódott ma ismert tartalma, így a formai hasonlóság akár véletlen is lehet.

A háromemeletes épületet Bródy Zsigmond, a Hungária Nyomda tulajdonosa építtette Quittner Zsigmond és Pucher József tervei alapján 1888-ban. Bródy tehetséges vállalkozó, igazi self-made man volt, a nyomdaipar pedig igen jövedelmező ágazatnak számított a korszakban, így nem csoda, hogy a kis cég gyors ütemben fejlődött, és hamarosan beköltözhetett az impozáns épületbe. A Bajcsy-Zsilinszky (akkor Váci) úton nem csak a vállalat működött, az alapító is itt élt feleségével, illetve az üzletet később továbbvivő öccsével és annak családjával együtt. A nyomdát később államosították, a családnak pedig meglehetősen hányattatott sors jutott. 

Cím: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 34.

Munkásállam secco

A Képviselői Irodaház ugyan eredetileg luxusbérháznak épült 1911-ben, ám a II. világháború után átalakításokat követően a Belügyminisztérium, majd az ÁVH is használta az épületet. Grandiózus előcsarnokában mellbe vág az önkényuralom nyomasztó légköre, ám rendkívül bizarr módon mégis esztétikus az összhatás. A csarnok egyik falát Bernáth Aurél monumentális alkotása, a Munkásállam című, 1968 és 1972 között készült secco borítja. Az alkotás területe mintegy 96 négyzetméter, művészi értékét kevesen vitatják, tartalmát viszont annál többen. Az alkotás ugyanis a munkásosztály megdicsőülésének emlékeként és a rendszer bírálataként is értelmezhető. A jelentés már a festmény monumentalitása miatt is az első értelmezés felé tolódna, ugyanakkor tökéletes allegóriája a kapun belüli munkanélküliségnek, a kép szereplőinek nagy része valójában nem dolgozik. Az alkotáson egyébként a múlt rendszer legismertebb politikusai is feltűnnek, Aczél Györgytől Kádár Jánoson át Nagy Imréig. Az alkotást a rendszerváltás után sokáig egy hatalmas vörös függöny takarta, ám később, vitathatatlan művészi értéke miatt mégis felfedték, azóta eredeti helyén látható, ha éppen sikerül bekukucskálnunk. 

Cím: 1054 Budapest, Széchenyi rakpart 19.

Szovjet hősi emlékmű

Az egyik legellentmondásosabb és legismertebb vörös csillagos alkotás a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű. Az emlékmű 1946-ban, még a kommunista hatalomátvétel előtt készült, és a Budapest ostroma során elesett szovjet katonáknak állít emléket. Áthelyezése többször is felmerült már, de végül maradt. Az alkotás egyrészt – bár ez több szempontból vitatható – katonai emlékmű, másrészt a rajta látható szöveg a Magyarországon uralkodóval ellentétes történelmi álláspontot fogalmaz meg, tiltott önkényuralmi jelkép látható rajta, az emlékmű központi elhelyezkedése pedig szintén problémákat vet fel. Bár 2002-ben, a Szabadság téri mélygarázs építésekor ideiglenesen elbontották az emlékművet, ekkor pedig felmerült, hogy más szöveg kerüljön a talapzatra, ám az oroszok ebbe nem egyeztek bele. 

Cím: 1054 Budapest, Szabadság tér 14.

Falfirka a Hegedűs Gyula utcában 

A Gyöngyház utca és Hegedűs Gyula utca sarkán található szürke tömb nem igazán lóg ki a körülötte lévő épületek közül, ám ha közelebbről megnézzük, igen sajátos feliratot találunk rajta. Az egyik oldalon a mai napig megfigyelhetjük az egykori óvóhelyek irányába mutató, Budapest II. világháborús ostromakor megmaradt nyilakat, a Hegedűs Gyula felőli részen pedig egy sajátos felírást: 

Az MKP vezet az u…-en.

A felirat az 1944-ben alakult Magyar Kommunista Pártra utal, aminek már alapítástól tagja volt Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Nagy Imre is. Az 1945-ös választásokon a szavazatok 17 százalékát szerezték meg, majd 1947-ben a választást elcsalva megkezdték az egypártrendszer kiépítését. A felirat eredetileg így szólhatott: 

Az MKP vezet az újjáépítésben. 

Kezdetben piros volt, ám a szín a 2012–13-as lemosáskor eltűnt, egy másik lemosáskor pedig a felirat utolsó fele is megsemmisült.

Cím: 1132 Budapest, Gyöngyház utca 12.

+1: Cirill betűk a Stefánián 

A Stefánia út elegáns villái a stadion felőli oldalon fokozatosan bérházaknak adják át a helyüket. Ezek között akad néhány igen szép, az art deco hatását mutató épület. A 25-ös szám alatt állót Sándor Károly tervezte a 30-as évek második felében, és összkomfortos kétszobás lakásokat alakítottak ki benne. Ha jó a szemünk, akkor ennek bejáratától jobbra cirill betűs kiírást vehetünk észre. A furcsa felirat jelentése bombamentes terület, így valószínűleg az 1944–45-ös ostrom idején született. Bár direkt politikai tartalma nincs, mégis a növekvő szovjet jelenlétre, majd az évtizedeken át tartó elnyomás kezdetére emlékeztet.

Cím: 1143 Budapest, Stefánia út 25. 

Források:

(Borítókép: Major Kata – We Love Budapest)

Legyetek ott első városi piknikünkön!

Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.

Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!

hirdetés

Címkék