Nemrég írtunk arról, hogy hány természetvédelmi terület található Budapesten, hogy mégis mit jelent az, ha valami védett, illetve melyek azok a fővárosi területek, amelyeket még védeni kellene. Most összegyűjtöttünk 5 kevésbé ismert természetvédelmi területet, amit érdemes akár egy nyári délutánon is felfedeznetek, ám fontos, hogy a kijelölt tanösvényről ezeknél a helyeknél nem szabad letérni.

Soroksári Botanikus Kert

Budapest külvárosi részein is érdemes kalandozni, ha pedig pár órát a vadregényes természetben töltenénk, akkor mindenképpen keressük fel a Soroksári Botanikus Kertet, ami olyan, mint egy elvarázsolt erdő. A 60 hektáros kertben bejárhatjuk a Kárpátok, Észak-Amerika és Kelet-Ázsia világát, megismerhetjük a védett növényeket és Európa 3. legnagyobb borostyánfajtákat bemutató gyűjteményét is. Bár egy kisebb botanikus kertről van szó, úgy bele lehet veszni a természet szépségébe, hogy aki átlépi a kaput, az biztosan órákra itt marad.

Mocsáros

Érdemes elvetődni a Mocsáros tanösvény környékére, ami különös zárványt alkot a városrészen belül. A Gladiátor utca – Aranyhegyi út – Határ út közötti terület valaha a Duna mellékága volt, ez a budai oldal legnagyobb, természetközeli állapotban megmaradt lápos, mocsaras élőhelye, ahol olyan védett állatok élnek, mint a szürke gém, a zöld küllő, a nádi tücsökmadár vagy a kék futrinka, de védett növényekben is bővelkedik. A területet a helyi civilek tartják rendben, a Mocsáros tanösvényt is ők alakították ki. Jó hír, hogy idén tavasszal újabb 51 hektárral gazdagodott a természetvédelmi terület.

Tamariska-domb

Érdekes ez a terület, mert annak ellenére, hogy egy délutáni kis kirándulásra, természetfelfedezésre szuper hely, mégis szinte csak a csepeliek ismerik. A Tamariska-domb 2012 óta természetvédelmi terület, a lakótelep és a kertváros között nagyjából 6 hektáron terül el. A dombvidék növény- és állatvilága páratlan, jó pár pannon endemikus élőlény van itt, ami azt jelenti, hogy csak itt élő, úgynevezett bennszülött faj. A domb neve az azt beborító cserjefajtáról, a tamariszkuszról kapta a nevét.

Merzse-mocsár

A XVII. kerületben van Budapest egyetlen megmaradt lápos-mocsaras vidéke, ahol különleges mikroklímával, állat- és növényvilággal találkozik minden arra járó. A 27 hektáron elterülő Merzse-mocsár az évek során rengeteget zsugorodott, emellett rendszeresen kiszárad, amit a mocsár vízgyűjtő helyéhez tartozó élőhelyek átalakítása is erősít, ennek megoldására pár éve megindult a terület rehabilitálásának tervezése. Élnek itt őzek és rókák, de rajtuk kívül olyan különleges fajok otthonául szolgál a Merzse, mint a pettyes és a tarajos gőte, a mocsári teknős, a gyurgyalag, a bölömbika, de láthatunk borzot és menyétet is. A legszebb arcát tavasszal mutatja, amikor kivirágzik a mocsári nőszirom és a fürtös gyöngyike, de szerintünk minden évszakban megéri végigsétálni ezen a 6 kilométeres tanösvényen.

Róka-hegy

Az egyik legizgalmasabb kirándulóhelyek között van a Róka-hegyi kőfejtő, ami Budapest legnagyobb mészkőbányája volt egészen az 1940-es évekig. Azt valószínűleg kevesen tudják, hogy a 254 méter magas hegy hegycsúcs körüli területe helyi jelentőségű természetvédelmi terület, így itt a kijelölt ösvényről nem szabad letérni, de sportot gyakorolni is csak engedéllyel és szigorú szabályok között lehet. Itt nemcsak a jelentős geológiai érték védendő, de olyan ritka, fokozottan védett állatfajok is élnek itt, mint a keleti rablópille, amelynek eszmei értéke 100.000 forint. 

(Borítókép: Merzse-mocsár, Hartyányi Norbert – We Love Budapest)

Címkék