Forró nyári napokon elsőre vízpartok, strandok, jégkásák és limonádék jutnak eszünkbe, meg az, hogy legszívesebben egész nap a hűsítő vízben lennénk és pihennénk, de a kirándulószenvedélyünkről sem kell lemondanunk azért, mert itt a nyár. Rengeteg olyan hely van, ahová elmenekülhetünk a hőség elől: lombos fákkal teli erdők, patak menti szurdokvölgyek vagy épp barlangok. Mutatunk nektek 7 kirándulóhelyet, amiért érdemes nyáron is felvenni a túracipőt.
1/7
Dera-szurdok
A Pilis egyik legkülönlegesebb helye a Dera-patak által kivájt mesebeli szurdok, ahol még nyári melegben is kellemes sétálni, egyrészt, mert nincsenek hatalmas, fullasztó emelkedők, másrészt a szurdokerdőben hűvösebb a klíma, így esetenként 10 fokkal hűvösebbnek érezhetjük az időt, mint a városban. Aszályos időben megesik, hogy a patak kiszárad, ilyenkor előtörhet a bennünk élő kalandor, és a kialakított tanösvény helyett ugrálhatunk ide-oda a meder kövein. A vadregényes erdőben néha egészen úgy érezhetjük magunkat, mintha egy mesevilágban sétálnánk, ezt az érzést pedig csak fokozzák a patakon átívelő fahidak.
Megközelítés: a pomázi HÉV-állomástól induló autóbusszal Pilisszentkeresztig kell utazni.
2/7
jegenye
A viszonylag könnyű, 5,6 kilométeres túra a Paprikás-patak mellett vezet végig, ahol a sárga sávot és a kék Mária-jelzéseket kell követnünk, hogy eljussunk a Budai-hegység legnagyobb vízeséséhez, miközben a 30-as években létrehozott strandfürdő maradványait is megtaláljuk. Amiért különösen szeretjük az Alsó-Jegenye-völgy és a Rózsika-forrás közötti útvonalat, hogy a völgyben kacskaringózó patakon időnként fahidak vezetnek át. Aki jobban szeret csendben, emberektől távol sétálni, annak a hétköznapi kirándulást javasoljuk, mert hétvégente sokan keresik fel a Budapest és Solymár határában lévő völgyet.
Megközelítés: Hűvösvölgyből a 64-es, a 64A vagy a 164-es buszokkal a Kökörcsin utca megállóig.
3/7
Bertényi Miklós Füvészkert – Visegrád
Csendes, zegzugos mennyországként bújik meg Visegrádon a Bertényi Miklós Füvészkert, aminek vadregényes világáról csak kevesen tudnak. A lombok alatti nyugodt sétára vágyóknak csak ajánlani tudjuk az Ördögmalom-vízesés környéki arborétumot, ami egykor uradalmi erdőként funkcionált. Jelenlegi képét az 1960-as években kezdték kialakítani, a fenyők mellett több egzotikus ázsiai növényfajt is betelepítettek, de jó néhány több száz éves őshonos fát is beszereztek. A füvészkertnek két főbb része van: az egyik a tulajdonképpeni arborétum kanyargó, keszekusza ösvényeivel, a másik pedig az Erdőanyai-szurdok vadregényes környéke.
Megközelítés: Újpest-városkapu autóbusz-állomásról a 880-as busszal.
4/7
Vácrátóti
Romantikus, néhol egészen vadregényes környezet fogad minket a vácrátóti arborétumban, ami 27 hektárjával az ország legnagyobb botanikus kertje. A kacskaringós utakon andaloghatunk a hatalmas lombú fák között, megpihenhetünk a tó melletti padon, átbújhatunk egy sziklaalagúton, gótikus (valójában 19. századi) romokat és vízimalmot is láthatunk. A szilfák, a kőrisek vagy a mocsári ciprusok árnyékában biztosan jobban bírjuk majd a tikkasztó hőséget, a nyár második felében pedig már nemcsak a vadregényes ösvények, de a virágzó lótuszok miatt is megéri felkeresni a Nemzeti Botanikus Kertet.
Megközelítés: Újpest-városkapu autóbusz-állomásról a 314-es busszal a Vácrátót, Botanikus kert megállóig.
5/7
Merzse-
A XVII. kerületben van Budapest egyetlen megmaradt lápos-mocsaras vidéke, ahol különleges mikroklímával, állat- és növényvilággal találkozik minden arra járó. Rákosmenti lakosok és iskolások körében a Merzse-mocsár jól ismert és számtalanszor bejárt kirándulóhely, amit szerintünk mindenkinek érdemes felfedeznie és megismernie. Utunkon végig táblákon követhetjük a tudnivalókat az élővilágról, de egy, az 1848–49-es forradalom helyszínét jelölő kopjafát is találunk itt, ahogy rengeteg madarat, mocsári teknőst vagy épp az ösvényt átugró őzet. A terület sajnos az utóbbi években egyre zsugorodik, rendszeresen kiszárad, megmentésén jelenleg is dolgoznak.
Megközelítés: a Keleti pályaudvarról a Budapest–Sülysáp-vonalon közlekedő vonattal Rákoskert megállóig.
6/7
Szemlő-hegyi-barlan
Ha már végképp nem bírjuk a nyári kánikulát, és klausztrofóbiánk sincs, akkor érdemes felfedezni a Pál-völgyi- vagy a Szemlő-hegyi-barlangot. Utóbbit Budapest „föld alatti virágoskertje”-ként emlegetik, mert formás ásványkiválásai, borsókövei, karfiolra és rózsára emlékeztető képződményei, kalcitlemezei, gipszkristályai és „karácsonyfái” szemkápráztató látványt nyújtanak. 2230 méteréből 550 járható be, a sima betonborításnak köszönhetően akár kerekesszékkel vagy babakocsival is.
Megközelítés: a Szentlélek térről a 29-es autóbusszal.
7/7
Pál-völgyi-barlang
Budapest alatt rengeteg barlang és barlangrendszer található, ezek közül a Pál-völgyi az ország leghosszabb barlangja, amit leginkább cseppköveiről ismerünk, de ha hosszabb időt töltünk itt, a föld alatt, akkor hamar rájövünk, hogy a hasadékszerű folyosók, a nagy szintkülönbségek és a gömbszerű oldásformák sokkal jellemzőbbek rá. A turisták számára egy 500 méteres szakasz látogatható vezetéssel, érdemes kényelmes cipőt venni, ugyanis létrát is kell mászni, illetve néhol meredek lépcsőkön vezet az út. A barlang állandó hőmérséklete 11 fok, úgyhogy olyannyira nem lesz melegünk a nyári hőségben, hogy még pulcsit is kell vennünk.
Megközelítés:
a Kolosy térről
a 65-ös autóbusszal.
