Aki végigkirándulta a nyarat meg a színes őszt, és semmi kedve a hideg időben szögre akasztani a kabátot meg a szekrény mélyére rejteni a túracipőt, annak – és azoknak is, akik új felfedezésekre vágynak – mutatunk 9 olyan Budapest környéki helyet, ahol a dércsípte bokrok között is csupa élvezet lesz az út. Vannak köztük kopár hegyek, kis fenyvesek meg misztikus szívcsakra, úgyhogy akinek a Gellért-hegy, a Hármashatár-hegy és a Margitsziget téli világa már nem okoz annyi izgalmat és kihívást, bátran válogathat a főváros környéki kirándulóhelyekből.
1/9
Alsó-Jegenye-völgy
Egyértelműen az egyik kedvenc kirándulóhelyünk idén az Alsó-Jegenye-völgy fahidakkal átszelt, patak mentén kanyargó világa, amit már télvíz idején is lejártunk, úgyhogy nem véletlenül került be a listánkba. A romantikus szurdokokkal, tisztással, földből kikandikáló gyökerekkel szegélyezett túra – valójában kellemes séta – leglátványosabb szakasza a sziklákról lezúduló vízesés, ami eső vagy havazás után hatalmas robajjal ömlik a Paprikás-patakba.
Ha a kijelölt útvonalon próbálkoznánk a vízesés megtekintésével, akkor bizony ki kell várni a sorunkat, mert bámészkodó, fotózkodó és szelfizgető kirándulók egész hadával találkozhatunk, de ha merészebbek vagyunk és jó a túrabakancsunk, akkor megpróbálkozhatunk lemászni a „szurdokba” – bár ezt leginkább száraz időben javasoljuk. A Budai-hegység legnagyobb vízesésén túl még egy kőépítmény romjait, a Rózsika-forrást és a solymári várat is megtaláljuk ezen az alig 6 kilométeres, Budapest és Solymár határán lévő útvonalon. Elsőre talán rövidnek tűnik, de ha minden rejtett ösvényt felkutatunk, minden sziklára és romra felmászunk, akár egy egész délutános programmá is válhat. Pluszpont, hogy ide még babakocsival és gyerkőcökkel is érdemes elkirándulni, de akár más túraútvonalakkal is összeköthetjük, és elkirándulhatunk egészen Gercséig.
Megközelítés: Hűvösvölgyből a 64-es, a 64A vagy a 164-es buszokkal a Kökörcsin utca megállóig.
2/9
Budaörsi-kopárok
Meglepően közel van Budapesthez, mégis olyan érzés a Budaörsi-kopárok tetején sétálni, mintha valahol a mediterrán világ titkos részein túráznánk. Mivel a járványhelyzet újfent fokozódik, ezért a többnapos túrák, a zárt terek meg persze az otthonunk jól ismert falai helyett jó ötlet újra felfedezni a közeli kirándulóhelyeket. A kopárokat minden évszakban érdemes bebarangolni, bár a meredek Szállás-hegy tartogathat némi kihívást, úgyhogy ha lehet, hegymászó képességeinkkel inkább száraz és csúszásmentes időben vágjunk fel.
Ha sikerül kifognunk egy ködmentes napot, a kopárok hegyeire felkapaszkodva egészen érdekes kilátásban lesz részünk: egyrészt látni fogjuk az alattunk elterülő várost a logisztikai központokkal, másrészt ahogy körbefordulunk, úgy tárul fel előttünk a környező természet és a lankás hegyek képe. A körtúrát az Odvas-hegy megmászásával érdemes kezdeni, ahonnan a Farkas-hegyet is érintve a legmagasabb kopárra vezet az út, a Szekrényes-hegyre.
Megközelítés: Kelenföld vasútállomástól a 40-es, a 40B, a 88-as, a 88A vagy a 188-as buszokkal.
3/9
Körtúra a Kevélyeken
Annak ellenére, hogy mi először ősz elején „másztuk meg” a Nagy-Kevélyt és társait, ez egy olyan túra, amit bátran ajánlunk a hidegebb napokra is, mert annak ellenére, hogy hegyről van szó, egyáltalán nem találkozunk extrém meredek utakkal és kapaszkodókkal. A Pilisborosjenőről induló kirándulás zseniális pontokkal van tele: rögtön egy jelöletlen tanösvénnyel indul, majd érint egy régi bányaudvart, a Kis-Kevélyt, a Nagy-Kevélyt, de még az egri vár másolatát és a Teve-sziklát is kipipálhatjuk az itinerben. És azt még nem is mondtuk, hogy az útvonalon egy-két barlangot is találhatunk. A Nagy-Szénással és a Budaörsi-kopárokkal való hasonlóság pedig egyáltalán nem a véletlen műve: ez is dolomit.
Megközelítés: Árpád híd autóbusz-állomásról a 840-es busszal.
4/9
Nagy-Szénás
A Nagykovácsi felett magasodó vadregényes, kopasz kúpok lankái minden évszakban mesés kirándulásélményt nyújtanak. A Budai-hegység egyik legkedveltebb túracélpontjának varázsa talán a 360 fokos panorámában rejlik, úgyhogy aki a legjobb fotókat szeretné lőni, annak érdemes ragyogó napsütésben megmászni a hegyet. Mi először egy kicsit hűvös novemberi napon jártuk be a környéket, úgyhogy a panoráma helyett csak a ködbe vesző csúcsokat láttuk, bár ennek a misztikus láthatatlanságnak is megvan a maga varázsa.
A Nagy-Szénás kicsit egy teve púpjaihoz hasonlít, vagy gyeppel fedett homokdűnékhez, de semmiképp sem a magyarországi hegyekben megszokott a látvány. Egyedülálló élővilága miatt kiérdemelte az Európa Diplomát, ami a védett területek számára adható legmagasabb európai díj, de érdemes tudni, hogy a ritka és értékes növényeket rejtő terület komoly erdőirtások következtében jött létre.
Megközelítés: Hűvösvölgyből a 63-as busszal Nagykovácsi, községháza megállóig.
5/9
Vörös-kő-Rekettyés-tó
Érdemes kocsiba pattanni és elmerészkedni egészen Tahitótfaluig, mert ez a Vörös-kő–Rekettyés-tó-trip annyi izgalmat tartogat, amiért bőven megéri kilépnünk télen is a jó meleg lakásból. Ez a kirándulás már csak azért is jó választás, mert viszonylag kevesekkel fogunk találkozni az útvonalon, és nem azért, mert az 521 méteres Vörös-kő megmászása extrém kihívásokkal jár – fagyos időben inkább máshová menjünk –, hanem mert kevesen ismerik.
Az Ugró-patak szurdoka mellett vezet a sárga jelzés, ráadásul itt-ott keresztülfolyik rajta egy-egy forrás is, a Hétvályús-forrásból vizet is vehetünk magunknak, ha a kulacsból kifogyott volna a forró tea. A meredek hegymenet és a végső cél, a Vörös-kő csúcsa meg a csodás panoráma a Szentendrei-szigettel csak ezután jön. Azoknak, akiket még hajt és fűt a kihívás, és még egyáltalán nem a jó meleg forralt borra vagy a hütteéletérzésre vágynak, érdemes leereszkedni a Rekettyés-tó irányába is.
Megközelítés: Újpest-Városkapu autóbusz-állomásról a 880-as busszal, a pócsmegyeri rév megállónál szálljunk le.
6/9
Sóskúti körtúra
Tarkovszkij-rajongóknak biztosan kedvére lesz ez a Budapesttől pár kilométerre lévő csendes, de annál változatosabb kirándulóhely, ahol az útvonal hol a Kálvária-domb, hol egy tó, hol pedig maga Sóskút község körül kanyarog. Az Érdhez közeli Sóskutat leginkább azért ismerjük, mert bányáiból szállították a mészkövet a főváros épületeinek legtöbbjéhez, és a túra során ehhez rengeteg nyomot is találunk: néhol előbukkan egy-két sziklaüreg, de ezeket mindenki inkább csak távolról nézze, ne akarja megközelíteni, mert itt könnyen elveszítheti az egyensúlyát.
A hangulatos kis faluban is érdemes tenni egy kört, a túraútvonalat jelölő piros jelzést a község központjában találjuk. Az út eleinte felfelé, a dombtetőre visz a bozótos, házak között kanyargó ösvényen, majd felváltja egy széles szekérút, ami stációkkal vezet fel a csúcsra, ahonnan páratlan kilátás nyílik a környező hegyekre és völgyekre.
Megközelítés: Kelenföldi vasútállomásról a 722-es, a 724-es vagy a 762-es járattal, Sóskút, iskola megállónál szálljunk le.
8/9
Visegrádi Bertényi Miklós Füvészkert
A visegrádi Apátkúti-völgybe és az ott található, de csak kevesek által ismert nemcsak a nyári forróság elől érdemes elmenekülni, de hidegebb időben is kellemes kikapcsolódást nyújt – főleg, ha a túra előtt vagy után megebédelünk az Ördögmalom Étteremben, ahol egyébként a belépőjegyet is meg tudjuk venni.
Az Ördögmalom-vízesés környezetében lévő, eldugott arborétum egyáltalán nem hasonlít a kastélyparkok szépen rendben tartott kertjeire, főleg, hogy a zegzugos területnek két főbb része van: egy kanyargó ösvényeken bejárható füvészkert és az Erdőanyai-szurdok környéke. Az erdőt, ahol Szent István és Károly Róbert is vadászgatott, 1978-ban alakították arborétummá. Azért is jó választás ez a hely, mert itt mindenki talál magának való útvonalat: a könnyebb, akár babakocsival is bejárhatótól egészen a küzdősebb szurdokig – bár utóbbinak ne csúszós és jeges időben vágjatok neki!
Megközelítés: Újpest-Városkapu autóbusz-állomásról a 880-as busszal Visegrádig.
9/9
Gyadai tanösvény
Viszonylag sokszor vezetnek a kirándulásaink a Dunakanyar irányába, de hát tegye fel a kezét, aki képes ellenállni a festői látványnak. Senki? Egyetértünk. A Gyadai tanösvény annyiban kakukktojás, hogy ezen a túrán nem a panorámán van a hangsúly, hanem a mesés, kalandos családi kiránduláson meg a függőhidakon. A kalandtúrához pedig nem is kell olyan sokat utaznunk – kivéve, ha a közösségi közlekedést választjuk –, hiszen alig 40 km-re van Budapesttől.
A Naszály hegy területén lévő, bő 6 kilométeres körtúra 2-3 óra alatt teljesíthető. Ami miatt mindenki azonnal felveszi a meleg kabátot és a túrabakancsot, az a túra utolsó szakaszán található függőhíd. De a mocsaras vidéken átvezető, földbe vert fatuskókon és pallókon sétálva is szuper kalandban lesz részünk. A túra kiindulási és egyben végpontja is a szendehelyi Katalinpusztai Kirándulóközpont, az útvonalon pedig 13 állomás vezet végig.
Megközelítés: Nyugati pályaudvarról vonattal Vácig, onnan pedig helyi járattal Szendehely, Katalinpusztáig.
