Budapest tele van felfedezésre váró élménnyel és hellyel, és bár aki turistaként érkezik a fővárosba, alapvetően a kihagyhatatlan látnivalókat keresi fel – ahogy tesszük azt sokszor mi is más városokban –, ám ezzel a listával szeretnénk alternatívát mutatni, hogy mi minden van még a kötelezőkön túl. Budapest sokkal több mint a Halászbástya, a budai Vár vagy az Országház, amiket persze mi is nagyon szeretünk, és bele is írtunk a kötelező látnivalók toplistánkba –, de érdemes letérni a mindenki által járt útról, és felfedezni a kevésbé felkapott környékeket is.
Naplás-tó
Budapest külkerületeibe nem vagy csak nagyon ritkán utazik az, aki felfedezné a várost, pedig rengeteg izgalmas helyszínt találunk itt is. A főváros legnagyobb tavához is érdemes ellátogatni, akár a Szilas-patak menti kerékpárúton, amely a környék promenádja. A tavat az 1970-es években hozták létre a Szilas-patak felduzzasztásával, hogy megszüntessék annak gyakori áradásait. Az 1980-as években kezdtek el arról gondolkodni, hogy a tavat és a környékét érdemes lenne természetvédelmi területté nyilvánítani, hiszen a lápos, mocsaras terület számos vízimadár fontos pihenőhelye, illetve a mocsári teknős élőhelye lett. A védetté nyilvánítást a Szerb Antal Gimnázium biológiatanára vitte végig, neki köszönhetően 1997 óta védett ez a 150 hektáros terület. Közép-Európában ez a tó az egyetlen ilyen nagy kiterjedésű városi terület, amelyen a vízi és a mocsári növényzet, illetve a hozzá csatlakozó sásréti és lápréti vegetáció viszonylag háborítatlan. A mellette lévő domb tetején áll a „cinkotai ferde torony”, egy építészetidíj-nyertes, faszerkezetű kilátó, így ha már egészen a XVI., XVII. kerület határáig jövünk, azt is lessük meg.
Mátyásföldi villatelep
Árnyas fasoraival és elegáns nyaralóival a mai napig őrzi a századforduló előkelőinek világát a XVI. kerületi egykori nyaralótelep. Egymást érik itt a szecessziós, a historikus vagy épp az alpesi nyaralókat idéző villák, ahogy az egyszerűbb fafaragású homlokzati elemekkel díszítettek vagy az ornamentikában dúskáló házak is. A valamikori nyaralótelep legtöbb villáját, a vendéglőt, a fürdőt, a báltermet és a templomot Paulheim Józsefnek köszönhetjük. A villatelep egyik legszebb és legismertebb példája viszont az egykori olasz szalámigyáros háza, a Dozzi-villa. Ez a Májusfa utca és a Koronafürt utca sarkán álló épület csak úgy fürdik a floreális szecesszióban: tekergő növényi indák, ablakok körül pihenő pávák, napraforgók és női alakok vannak mindenhol, mindezt pedig egy furcsa, áttört sisaktorony koronázza meg. A környéket persze egyedül is felfedezhetjük, de ha az izgalmas részletekre és korabeli pletykákra is kíváncsiak vagyunk, akkor érdemes a Kertvárosi Időutazó valamelyik sétájához csatlakozni.
Eiffel Műhelyház
A kőbányai helyszín valamikor Európa egyik legkomolyabb vasúti műhelye volt, aminek helyét napjainkban díszletek, jelmezek, opera- és balettelőadások vették át. Az épület kialakítása önmagában is húzóerő, Feketeházy János hídépítő mérnök tervezte, akinek többek között a Szabadság hidat és Budapest első összekötő vasúti hídját is köszönhetjük. A vasúti szentély ma már az Operaház Műhelyháza és játszótere, összesen 9 műhely került ide, és minden itt készül, ami a színpadon bemutatott előadást azzá teszi, ami. Az Eiffel Műhelyház terei minden ízükben az ipari jelleget és a kortárs építészetet tükrözik, amik szuperül harmonizálnak az itt tartott előadásokkal is. Az épületet nemcsak az előadásokon, de az Eiffel Tour nevű vezetett bejárásokon is megtekinthetitek, aktuális időpontokért az Eiffel Műhelyház Facebook-oldalát vagy az Opera weboldalát érdemes felkeresni.
Fiumei úti sírkert
Ez nemcsak Budapest, de Magyarország legfontosabb temetője is, hiszen itt nyugszanak a 19. és 20. század legismertebb és legfontosabb magyar közéleti szereplői. Mára olyan kultuszhellyé vált, mint a párizsi Père Lachaise, csak itt nem Molière és Jim Morrison, hanem József Attila, Ady, Jókai, Deák, Jancsó Miklós és Kertész Imre sírját fedezhetjük fel. Már 1870-ben dísztemetővé nyilvánították, amikor újratemették Batthyányt – innentől kezdve kötelességnek tartották, hogy egy ilyen „szent földbe” csakis nemzetünk nagyjait temethetik. Bár a kommunizmus idején lakótelepet terveztek a helyére, 1956-ban végül védetté nyilvánították. A sírkertben külön parcellát kaptak a művészek, a jakobinusok, az 1848-as és az 1956-os forradalom hősei, míg a síremlékek jelentős része művészettörténeti érték, híres építészek és szobrászok alkotása. A gazdag növény- és állatvilágáról is ismert, arborétumnak is beillő nagy temetőkert 56 hektáron terül el. Ha vezetett sétán szeretnénk felfedezni a sírkertet, akkor a honlapjukat is érdemes átnézni, hiszen itt különféle ajánlott útvonalakat találunk, de persze ingyenes tematikus sétákba is becsatlakozhatunk.
Walter Rózsi-villa
Ahhoz, hogy Bauhaus stílusú villában gyönyörködjünk, nem kell mindig Budára menni: Erzsébetvárosban is találunk rá példát. A Bajza utcai épületet Fischer József és felesége, Pécsi Eszter tervezte, és tartozik hozzá egy érdekes anekdota is. Walter Rózsi primadonna állítólag örömében sírva fakadt, amikor meglátta a kert felőli látványt. A ház kifinomult és minden ízében modern belső tereiben ma a Magyar Építészeti Múzeum egyik kiállítóterét találjuk, ahová érdemes időnként ellátogatni, mert mindig izgalmas tárlatokkal – októberben nyílik a magyar brutalizmusról szóló kiállítás – várják a nagyközönséget. Ráadásul az országban ez az első nyilvánosan látogatható modernista villa – kár lenne kihagyni.
Veres Pálné utca
Bár csak egy ugrásra van a turistákkal teli Váci utcától, a Veres Pálné utca megmaradt egy csendesebb, hangulatos és mégis bohém, minőségi gasztrohelyekkel teli környéknek. Nyilván a jó kávézók és reggelizőhelyek miatt is szeretünk itt sétálni, de az utcát szegélyező fasor és a csodás épületek csak emelik a hangulatát. Találunk itt historikus és szecessziós bérházat, a magyar történelmi alakok életnagyságú szobraival díszített épületet (ezt Lechner Ödön tervezte), de itt van a titokzatos szerb templom is, amelynek kertjébe érdemes a kapun át belesni. Az utca egyébként 1906 óta viseli a magyar nőoktatás egyik legnagyobb alakja, Veres Pálné (születési nevén Beniczky Hermin Karolina) nevét, ha pedig kultúrára vágyunk, az Ady Emlékmúzeumot is felkereshetjük.
Szilágyi Dezső téri református templom
Az 1896-ban felszentelt vízivárosi neogótikus, színes Zsolnay cserepekkel fedett templom ott van a legszebb budapesti templomok között. Pecz Samu az „ideális protestáns templomot” tervezte meg, amely szerinte a sokszög alakjában és a centrális elrendezésben rejlik. Bár a téglaépület kívülről zártnak tűnik, akár egy erőd, a belső teret beragyogja a fény. Érdekesség, hogy a falakon az evangéliumokból vett idézetek olvashatók, és a padokat is Pecz Samu tervezte. Ez volt Buda első református temploma, és itt kötött házasságot Ady Endre és Csinszka 1915 tavaszán.
Napraforgó utcai kísérleti lakótelep
A két világháború közötti magyar építészet legjobbjai hozták létre a kísérleti lakótelepet, ami valójában a lakásínségre adott válaszreakció volt. Ez a budai mintatelep egészen új megoldásokkal próbálkozott, és valami egészen mást kívánt adni az embereknek, mint amire az addig megszokott bérházak képesek voltak. Az Ördög-árok melletti telepet az 1930-ban Budapesten megrendezett nemzetközi építészeti kongresszus miatt építették fel, hogy megmutassuk a világnak, hogyan reagálnak a magyar építészek a lakásépítés kihívásaira. A lakótelep 22 épületén összesen 18 építész dolgozott, köztük Molnár Farkas, Kozma Lajos, Hajós Alfréd, Fischer József, de még Böhm Henrik és Hegedűs Ármin is. Akit érdekel a mintatelep története, az többet is megtudhat róla a Pesten Innen, Budán túl című podcastunk Napraforgó utcai kísérleti lakótelepről szóló epizódjából.
Frankel zsinagóga
A Frankel Leó úti zsinagóga épületét elsőre talán észre sem vesszük, hiszen a köré épült bérház elég jól elrejti a járókelők elől, de ha HÉV-en utazunk, akkor a hátulját és középkorias megjelenését már biztosan kifigyeltük. Fellner Sándor (ő tervezte a Pénzügyminisztériumot a Szentháromság téren) egy olyan, 400 fő befogadására alkalmas épületet tervezett, ami alapvetően nem a tipikus zsinagóga-stílusjegyeket hordozza magán, hanem a gótikus és romantikus építészet elemeit vegyíti – emiatt juthat róla előbb eszünkbe egy kastély vagy vár, mint egy szakrális épület. A bérházat csak az 1920-as években építették köré, egyrészt hogy a hitközségnek egyszerűbb legyen szombatonként templomba járni, másrészt az egyre erősödő zsidóellenesség idején így védték meg a zsinagógát. Az épület egyáltalán nem egy elzárt hely, ide bárki bejöhet és belenézhet az istentiszteletbe, ezáltal pedig a zsinagógát is körbejárhatja.
Kiscelli Múzeum
Sokan kihagyják ezt a múzeumot, mert elrettentő lehet az a meredek kaptató, amin fel kell sétálnunk ahhoz, hogy megnézhessük a kiállításait, holott nagyon is megéri, mert egy igazán különleges épületben kalandozhatunk. Nem mindennapi, hogy egy erdős parkkal körülvett egykori barokk kolostor és templom szolgál kiállítóhelyként, ahol várostörténeti tárlatokat, cégéreket, szobrokat, tervrajzokat és korabeli fotókat nézhetünk. De gyakoriak a fotó-, divat- és sporttörténettel foglalkozó időszaki kiállítások is, amelyek rendszerint a romtemplomban kapnak helyet. A múzeum képzőművészeti gyűjteményét gondozó Fővárosi Képtár állandó kiállításain a modern és kortárs magyar alkotók kiemelkedő festményeit, szobrait és installációit láthatjuk. Ha ez nem lenne elég különleges, akkor a kolostor és kastély alatti, sziklába vájt tér, vagyis a Sziklapince biztos azzá teszi a helyet.
Memento Park
1993. június 27-én, a szovjet csapatok kivonulásának második évfordulóján nyitotta meg kapuit a Memento Park a XXII. kerületben, a Tétényi-fennsíkon. A rendszerváltás és a II. világháború közti kommunista-szocialista időszak 40 évének kurzusszobrai monumentális alkotások, amelyek célja a rendszer nagyságának kifejezése volt. Budapest egykori szobormonstrumait napjainkban egy hatalmas, nyitott térben őrzik, itt nézhetjük meg többek között Lenint, Osztyapenkót, Kun Bélát és Sztálin csizmacsonkját. Érdekesség, hogy a szobrok nagy részét tehetséges, nemzetközileg is elismert szobrászok – Kisfaludi Strobl Zsigmond, Makrisz Agamemnon – készítették. A szoborpark mindennap nyitva van, és bejárhatjuk akár önmagunkban, de vezetett parkmúzeum-látogatás keretében is, ahol sok érdekes információt mesélnek nekünk a korszakról és a szobrokról is.
Nagytétényi Duna-part
A nagytétényi Duna-partot leginkább a helyiek ismerik, ám nemrég egy 6 állomásos tanösvényt alakítottak ki az ártéri erdőben, így érdemes ezt a helyet is felfedezni a természetkedvelőknek – és mindenkinek, aki egy picit szeretne kiszakadni a zajos városból. A XXII. kerületben lévő tanösvény azon a 4 és fél kilométeres ártéri szakaszon található, ami 2022-ben Nagytétényi Duna-part Természetvédelmi Terület néven kapott helyi védettséget. Az új tanösvényt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), valamint a Fővárosi Környezetvédelmi Alap együttműködésében alakították ki. Az egyes állomások a terület növény- és állatvilágát mutatják be, valamint az ártéri erdők jelentőségéről mesélnek. Az élővilág bujaságát megtapasztalni vágyók számára kihagyhatatlan élmény, és tömegközlekedéssel, valamint bicajjal is egyszerűen megközelíthető.
Népsziget
A XIII. és a IV. kerület határán fekvő Népszigetet az utóbbi években fedezték fel maguknak a városlakók, és mára már egész sokan járnak oda kikapcsolódni, enni-inni vagy az ártéri erdőt felfedezni. Ez azért is jó, mert kicsit leveszi a terhet a Duna-parti párjáról, a Római-partról. A szigeten, ami valójában csak félsziget, a 19. században még az iparé volt a főszerep, ma viszont buja és vadregényes ártéri erdőt – növény-, rovar- és madárvilága miatt természetvédelmi terület –, homokos partot és hangulatos kiülős helyeket találunk (pl. Kabin, Perem, Wasser). Lehet itt persze sportolni, evezni, futni és kerékpározni is, sőt a kutyásoknak is szuper a terep, hiszen még kutyaiskola is van itt.
(Borítókép: Major Kata – We Love Budapest)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
