Sziklaközpont
Érdekes élményben lehet részünk, ha a XI. kerületi Schweidel József utca környékén járunk, ugyanis a családi házak mögött egyszer csak felbukkan egy hatalmas, zord épülettömb (cikkünk borítóképén bal szélen látható). Ez a rejtélyes hely a Sziklaközpont, amit ma is a honvédség használ. Építéséről évekkel a II. világháború előtt döntöttek, ám csak 1944-ben mutatták be a sajtónak az légvédelmi céllal épült komplexumot.
Azért is erre a helyszínre esett a választás, mert a BAH-csomópont környéke ebben az időszakban még szinte a város szélének számított. A hidegháború első éveiben korszerűsítették a Sziklaközpontot, az 1960-as évektől szerkezeti átalakítások következtek, a katonai mellett így itt működött a MALÉV légiirányításának egyik része is, központosítva. A létesítményt egy korábbi kőbánya helyén alakították ki, így a különböző folyosók, járatok akár 14 méter mélyen is húzódhatnak a hegy gyomrában. Olyan városi legendák is napvilágot láttak, melyek szerint a Citadellával és a Déli pályaudvarral is összeköttetésben állt az épület, ám ez nem bizonyítható.
A Kelenföldi Erőmű alagútja
1914-ben született meg funkció és forma tökéletes találkozása, a Kelenföldi Erőmű, amelynek gyönyörű, futurisztikus vezénylőtermében olyan filmek forogtak, mint a Z világháború, Brad Pitt főszereplésével. Azt azonban kevesebben tudják, hogy az épület közelében egy alagutat is találunk. Az erősáramú kábelek eredetileg a Déli összekötő vasúti hídon futottak keresztül, ami már az építkezés után néhány évtizeddel, a 30-as években sem tűnt jó ötletnek, mivel egy esetleges légitámadás esetén a vezetékek könnyű célpontot jelentettek volna, így 1934-ben megterveztek egy bombabiztos alagutat a Duna alatt.
A háború során egyébként a németek fel akarták robbantani ezt az alagutat is, de Hámory Gaszton műszaki ezredesnek hála, a tervük meghiúsult. Bár a pesti oldalt sikerült a levegőbe repíteni, és a Duna ugyan elöntötte az alagutat, de a kábelek megmaradtak, és később újra használatba lehetett venni őket.
Szentlélek-kápolna
Az Ulászló utca 15. első ránézésre átlagos magánháznak tűnik, ám ha közelebb lépünk a bejárathoz, megtudhatjuk, hogy itt működik a Szentlélek kápolna. 1940-ben szentelte fel a Slachta Margit alapította Szociális Testvérek Társasága szerzetesközösség, 1944–45-ben pedig zsidókat is bújtattak a házban, ahogy a kihelyezett emléktábla is tájékoztat.
A kápolna 1948-ban került a Szent Imre-plébánia gondozásába, 1951-ben felújították, ekkor értékes alkotásokkal gazdagodott. 1981-ben Török Ferenc tervei alapján újabb átépítés következett, ekkor egészült ki a kápolna Rétfalvy Sándor keresztútjával. Jelenleg is a Ciszterci Rend Zirci Kongregációjának tulajdona, a földszinti lelkészlakással együtt.
Hunyadi-szigeti tanösvény
Az igazi senki szigete Budafokon található, és Hunyadi-sziget a becsületes neve. A területen egykor három kis sziget volt egymás közelében. A Háros és a Hunyadi a Duna-szabályozás következtében váltak félszigetté, csak a legkisebb Szerelem-sziget maradt meg eredeti állapotában. A Hunyadi-sziget ma a város utolsó érintetlen vadonja, ahol hagyják, hogy a természet emberi beleszólás nélkül alakítsa a tájat.
A kidőlt fák helyén természetes úton, magoncokból nőnek az újabbak, a vaskos törzseket futónövények borítják. A zöld környezetből kis házak és furcsa, disztópikus betonelemek állnak ki itt-ott, a területet ugyanis sokáig a honvédség használta, érintetlensége az általuk biztosított szigorú védelemnek köszönhető. A helyszínre csak vezetett túrával juthatunk be, ebben a cikkünkben írtuk le, hogyan.
Török kert a budai Várban
A Várban a Stöckl-lépcsőn lesétálva, majd Karakas pasa tornya felé haladva egy cseppnyi egzotikus Keletet találunk fügefákkal, rózsákkal és szökőkutakkal. Bár a nemrégiben kialakított kert növényei télen pihennek, tavasztól őszig egészen biztosan ez a város egyik leghangulatosabb pontja, ami akkor is nyugodt és csendes, ha a Vár többi részén egymás lábára taposnak a turistacsoportok. A kert neve a korábban itt húzódott török városrészre utal, ami megsemmisült Buda visszafoglalása során, itt mutattuk be részletesebben a történetet. A környéknek egyébként nem ez az egyetlen titka, azt sem sokan tudják, hogy a közelben a nemrég visszaépített Lovarda minden nap 13 és 16 óra között ingyenesen látogatható.
A hídmester lakása
A Lánchíd s zámos titkot rejt, az egyik legérdekesebb ezek közül, hogy a Váralagút bejáratának két oldalán található ablakok mögött egészen 2007-ig irodák, lakások voltak, amelyekhez apró kertrész is tartozott, itt élt a hídmester. Az alagút belső oldalában egy erkély is látszik, ami egészen biztosan vonzóbb volt, amikor még lovas kocsikkal közlekedtek a forgalmas környéken. A padlótól a mennyezetig érő ablakokon át állítólag hihetetlen kilátás nyílik a hídra és a folyóra. A különleges helyszínre korábban mi is ellátogattunk.
Források:
- Mihályi Balázs: Sziklaközpont, Rubicon.hu
- Újbuda értékei 3. – Rejtőzködő értékeink, Közigazgatás.Újbuda.hu
(Borítókép: Rockstar Photographers - We Love Budapest)
