Bár a jó idő visszatérni látszik, azért már gyakrabban töltünk időt zárt helyen, mint a szabad ég alatt. És mi lenne, ha ez a zárt hely egy kiállítóterem lenne? Ehhez adunk muníciót.
1. Hámos Gusztáv és Katja Pratschke a Mai Manóban
A két első osztályú fotóművészeti galériánk egyikében, a Mai Manó Házban augusztus legvégén megnyitott és egészen október 6-ig nyitva tartó kiállítás alkotópárosa nem a dokumentarista, hanem a kísérletező fotográfia művészei közé sorolható. A tárlat első fele (1974-től 1993-ig) Hámos önálló munkáit mutatja be, majd a 90-es évek első felétől egészen napjainkig ívelő másik fele pedig már a közös alkotásaikat.
A magyar fotós még a rendszerváltás előtt, 1979-ben távozott Németországba (Nyugat-Berlinbe), ahol később találkozott Katja Pratschkével, akivel 1993 óta dolgozik együtt. Közös munkáik jórészt fotófilmek, amelyek végeredményben állóképekből állnak, és olyan élményt keltenek, mintha csak egy filmet néznénk.
2. Ara Güler a Robert Capa Központban
A Nagymező utcában található másik fotóművészeti galériában, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban is remek kiállítások várnak, mint amilyen például Ara Güler Az életről című tárlata. A szeptember 12-én nyitott kiállítás december 15-én zár, és már csak azért is érdemes elmenni rá, mert török fotóművészt viszonylag ritkán láthatunk itthon, meg persze azért sem kéne kihagyni őt, mert elképesztően jók a fotói.
Ara Güler örmény származású török fotóriporter volt, 1928-ban született, és szép kort megérve 2018-ban hunyt el. Törökország kevés nemzetközileg is ismert fotósainak egyike, akinek beceneve sok mindent elárul a munkájáról: ő volt „Isztambul Szeme”. A kiállítás átfogó képet ad az életművéről. Humanista alapállásból készített fotóiról megismerjük Isztambul lakóit, építészetét, földrajzát és múltját.
3. Fordított tárgyak a Ludwig Múzeumban
A Ludwig Múzeum szeptember 6. és november 24. között megtekinthető kiállítása egy nagyon érdekes kérdést jár körbe: a hagyományos kézműves technikák hogyan és miért jelentek meg az utóbbi időkben a képzőművészetben. Ennek okára pedig számos (nagyjából 300) műtárgyi példát hoz. Köztük olyanokat, mint például Picasso kerámiatányér-sorozata vagy a közelmúltban elhunyt Szabó Eszter Ágnes jól ismert, mémmé nemesedett falvédője a nagymamájáról és David Bowie-ról.
A tárlaton olyan jól ismert kézműves technikák jelennek meg, mint a horgolás, a hímzés vagy a kosárfonás, ám nem autentikus, hanem újraélesztett, mai verzióban, sajátosan és kreatív formában. Ezek a technikák az elmúlt 10-15 évben terjedtek el a kortárs képzőművészet berkein belül.
4. Klasszikus magyar festők a BTM Vármúzeumban
A Budapesti Történeti Múzeumban június elején megnyitott kiállítás egészen jövő év február 2-ig tekinthető meg, és a különlegességét az adja, hogy klasszikus magyar festők nagyon ritkán látható festményeit nézhetjük meg, amelyek között akad pár híres darab is. A Fővárosi Képtár 40 ezer darabot számláló gyűjteményének nagy része általában raktárban pihen, ezek közül válogatott össze a tárlat mintegy 150 darabot.
A művészek között olyan neveket találunk, mint Rippl-Rónai József, Ferenczy Károly, Csók István, Vaszary János, Bortnyik Sándor, Reigl Judit, Ámos Imre, Keserü Ilona vagy Ország Lili, az ő képeiket pedig 10 tematikus egységbe helyezve ámulhatjuk végig. A kiállítás fényét emeli, hogy havonta egyszer egy színházi előadás is életre kel a képek között, a neves brit regényíró, Nick Hornby CiciKrisztus című novellájából készült egyszemélyes színdarab.
5. Világítástörténet a Kiscelliben
És lőn világosság! – lehetne ez is a mottója a Kiscelli Múzeum új, Világ-Város című kiállításának, ami július 10-én nyitott és egészen szeptember 29-ig nézhető meg. A várostörténeti tárlat a 19. századba kalauzol vissza, és azt mutatja meg, hogyan teltek meg mesterséges fénnyel a nagyvárosok utcái és terei, és hogy ez milyen hatással volt az emberek életére, hétköznapjaira.
A kiállítás röviden kitér az előzményekre is, de arra fókuszál, hogy mi történt az 1850-es évektől kezdődően: megkezdődött a kőolajszármazékon alapuló lámpafejlesztés és -gyártás. A Monarchiában és így Pest-Budán, majd Budapesten is bővült a lámpakínálat, a század végén pedig már választhattunk is a sok-sok művészi igényű vagy dekoratív tucattermék közül, vagyis beköszöntött a lámpagyártás fénykora. A Kiscelli kiállítása klassz város-, ipar- és kultúrtörténeti program.
6. Keep Smiling kiállítás a POP&ROLL Art Galleryben
A budapesti Madame Tussauds szomszédságában található pop-art galéria új kiállításán hét hazai alkotó munkái láthatók, amelyeket egy poptörténeti ikon, a sárga mosolygó fejecske, a smiley ihletett. A szeptember 13-án megnyitott kiállítás november 10-ig látogatható, ráadásul ingyen.
A motívum már régóta velünk van, ám a legismertebb változata, ami a kiállítás kiindulási pontja is volt az alkotók számára, a mémmé vált, az emojik alapját is jelentő smiley. Ezt 1963-ban egy Harvey Ross Ball nevű grafikus tervezte kedélyjavító célzattal a worcesteri State Mutual Life Assurance biztosítótársaság számára. A szimbólum pedig mára a mindennapi életünk részévé vált.
(Borítókép: POP&ROLL Art Gallery)
