137 éve született Karinthy Frigyes, aki nemcsak kiváló író és a korabeli Budapest egy keveset látott oldalának elkötelezett krónikása volt, de igazi pesti (és több mint 10 évig) budai is, akinek megállt a busz, akit megismertek a kávéházak pincérei. Munkásságát pedig akár aszerint is korszakolhatjuk, hogy mikor melyik kávéházban dolgozott legtöbbet. Összegyűjtöttük néhány kedvenc helyét, ami ma is méltóképp őrzi emlékét.

1. Karinthy Frigyes út 2.

1958-ig Verpeléti útnak hívták a helyet, ahol Karinthy második feleségével, Böhm Arankával és gyermekeikkel élt 1920 és 1930 között. Miután Böhm Aranka elvált férjétől és hozzáment Karinthyhoz, az író odaköltözött felesége lakásába. A 2. emeleti, négyszobás, szép lakásban sajátos viszonyok uralkodtak. Mindenki állandóan szobáról szobára költözött, előfordult, hogy a személyzet bérével elmaradtak, a könyvtárat pedig a gyerekek dézsmálgatták, cserélgették, és el is adták a darabokat. Karinthyék házassága meglehetősen viharos volt, a környezet pedig nem különösebben volt alkalmas arra, hogy egy író nyugodtan végezhesse munkáját, Karinthy részben emiatt dolgozott kávéházakban. 

2. Gellért fürdő

Karinthynak az írás mellett persze jutott ideje a szórakozásra is. Rendszeres látogatója volt a Gellért fürdőnek. A maga korában nagyon modernnek számító létesítmény éppen két évvel a Verpeléti útra való költözése előtt nyílt meg, ám a hozzá tartozó közkedvelt hullámfürdőt csak 1927-ben építették meg. A korabeli strandok, fürdők nemcsak a sportnak és az úszásnak, hanem a társadalmi életnek is fontos helyszínei voltak. Erről a vidám, csokibarnára sült világról nagyon pontos adataink vannak, hiszen a Gellért és a Széchenyi egykori fürdőmestere, Pusztai János rendszeresen örökített meg korabeli strandoló hírességeket, fotóiból néhány évvel ezelőtt kiállítás is nyílt. Neki köszönhetően őrzünk több képet is a fürdőnadrágos Karinthyról, akinek a Hadikban törzsasztala, a Gellértben törzsnyugágya volt.

3. New York Kávéház

Karinthy annyira a kávéházak embere volt, hogy műveit akár aszerint is csoportosíthatjuk, hogy éppen hol tartózkodott legtöbbet. A New York Kávéházba Karinthy fiatalon, többek között Kosztolányival együtt járt, akihez életre szóló barátság fűzte. Kosztolányi itt ismerte meg későbbi feleségét, Harmos Ilonát, Karinthy pedig első feleségét, Judik Etelt, aki fiatalon hunyt el spanyolnáthában. Az ifjú Karinthynak emellett persze az irodalomra is jutott ideje, itt született például az Így írtok ti. A New Yorkban töltött napokat egy ismert anekdota is megőrizte, Az udvarias főpincér című:

„A New York Kávéházban Karinthy Frigyes barátunk hozatott egy rostélyost. Rövid idő múlva megjelent maga Gyula bácsi, a főpincér a húsdarabbal, amelyet Karinthy egy ideig gyanús szemmel nézegetett. Majd az egész rostélyost villájára fűzve, mélységes elkeseredéssel így szólt: 
– Hallja, Gyula mester, ez a rostélyos olyan vékony és olyan átlátszó, hogy olvasni lehetne rajta keresztül. 
Gyula udvariasan felelt:
– Mit parancsol olvasni, Karinthy úr?”

4. Hadik Kávéház

A kávéház a közeli Hadik laktanyáról kapta a nevét, ám ezzel együtt sem vonzotta a tiszteket és a katonákat. 1910-ben nyitott meg, majd többszöri tulajdonosváltás után 1940-ig a legendás vendéglátósdinasztia, a Kaiser család, Kaiser Adolf, majd fia, Sándor működtette. Karinthy és Kaiser sajátos kapcsolatáról egy anekdota is megemlékezik. Eszerint Karinthy így panaszkodott a kávéra: 

„– Kaiser úr, ma valahogy nem az igazi ez a feketekávé.
– Át kell menni a Gebauerhez, Karinthy úr, hátha ott jobb! – feleli Kaiser. (Gebauer a konkurencia volt, a mai Szeged Étterem helyén.)
– Mennék én, Kaiser úr – így Karinthy –, csakhogy ma nem vagyok úgy öltözve.”

Karinthy nemcsak sakkozni vagy írni járt a Hadikba, de élénk személyisége idevonzotta művészbarátait is, ami jót tett Kaiserék üzletének. Olyan jeles személyiségek jártak ide, mint Déry Tibor, Tersánszky Józsi Jenő, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Füst Milán, Nagy Lajos vagy Rejtő Jenő. A Hadikban töltött éveket Németh Andor Egy foglalt páholy története című könyve is megörökíti, amely ugyan fikciós, ám szereplői között nem nehéz Karinthyra és barátaira ismerni. Karinthy ehhez a kávéházhoz köthető művei között olyan alkotások szerepelnek, mint a Capillária vagy a Tanár úr kérem. A Hadik  újra működik, élővé teszi az irodalmi hagyományt. A hozzá tartozó, jelenleg Szatyor Bár és Galéria néven üzemelő szórakozóhely elnevezése szintén Karinthyhoz kötődik. Kaiser Adolf ugyanis a megnövekedett forgalmat látva éjszakai bárt nyitott, eredetileg Hadik Taverna néven. A pincehelyiséget gyékényszerű anyaggal burkolták, ami Karinthyt a korabeli bevásárlószatyrokra emlékeztette. Ezt természetesen megosztotta a tulajdonossal is, aki kapott az ötleten és így nevezte el a helyet.

5. Centrál Kávéház

Karinthy a 30-as évek első felében családjával visszaköltözött Pestre, 1935-től a Reviczky utca 5. szám alatt béreltek egy, a Bánffy-palotából kialakított háromszobás lakást, majd az Üllői útra költöztek. A pesti visszatéréshez pesti törzshely dukált. A Centrálba 1934 és 1938 között járt, asztalánál sokszor megfordult a fiatal Ottlik is. Karinthy itt észlelte magán agydaganatának első jeleit is, majd itt születtek az Utazás a koponyám körül első változatai is. A Hadikba mindenesetre egyszer még visszatért. Devecseri Gábor Két emlék című írásában emlékezett meg az esetről. 

A Hadikhoz, Pestre költözése folytán, hűtlenné vált. Egy alkalommal mégis előre megfontoltan visszazarándokolt a Hadikba, egy kísérlet kedvéért.
– Elhatároztam - mondta -, hogy megmérem a vicc budapesti terjedési sebességét. Kigondoltam és elmondtam a Hadikban egy viccet, és átmentem másfél órával később a Centrálba. Ott már nekem mesélték. 

Források:

(Borítókép forrása: Szabó Gábor  - We Love Budapest)

Címkék