10+1 budapesti épület, amit szeretnénk felújítva látni

A Lukács fürdővel átellenben lévő Malom-tó és környékének felújításával kapcsolatban már többször felröppentek hírek, a területet többször is lezárták, majd újranyitották, de 2014 óta zárva van. Pedig világviszonylatban is különleges természeti érték bújik meg a Frankel Leó út aszfaltja alatt. Itt található a világ legnagyobb, jelenleg is feltárás alatt álló vizes, búvárkodásra alkalmas barlangja, a Molnár János-barlang. Illetve itt áll egy török kori fürdőket idéző épület, amely még a 19. században épült, sőt az egykori Malomtó Bisztró is itt működött. Bizarr történetek kapcsolódnak a helyszínhez: az 1800-as évek végén egy bérkocsislegényt találtak halva a fürdőben, teljesen megfőtt állapotban, a 20. század elején pedig attól volt hangos a sajtó, hogy a fürdőt „beteg, elfajult idegzetű, úgynevezett homoszexuálisok” látogatják. A diszkrét szépségű Malom-tó mindig is hányatott sorsú hely volt, és bár az elmúlt 50 évben sokan terveztek vele, ezek az álmok előbb vagy utóbb mind meghiúsultak, vagy természetvédelmi, vagy bürokratikus okok miatt.

Az egykori zugligeti Preisich Szanatórium a múlt század elején épült a Tündérhegy oldalában, a villa 2009 óta áll elhagyatottan. A szanatórium változatos szerepeket kapott az évek során, működött az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) állomásaként, és többször látott el egészségügyi funkciót; kezeltek itt tüdőbeteg gyerekeket, tuberkulózisos pszichiátriai betegeket. A 70-es években járó-, majd fekvőbeteg-ambulancia lett, és 1994-től itt működött az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) depressziósoknak, pánikbetegeknek, szorongásos zavarral és fóbiával küzdőknek fenntartott részlege. Miután az OPNI 2007-ben megszűnt, a hely még két évig a Szent István Kórház kihelyezett osztályaként működött. A gyönyörű épület az évek alatt pusztulásnak indult, falát graffitik tarkítják, ablakai néhol be vannak törve.

Az 1856-ban épült, szebb napokat is látott klasszicista villaépület látogatóktól elzárt helyen, egy vasbeton kerítés mögött áll. A Havas József jogász által építtetett villa az államosításig Dreher Antal tulajdona volt, később a kertjét leválasztották és közparkká nyilvánították (ez lett a mai Csajkovszkij park), az épület pedig a munkásőrség bázisa lett. 2008 óta az önkormányzaté, de felújítás nem történt, így az állapota romlik, de állítólag a benne található cserépkályhák máig használható állapotban vannak. A kísértetjárta villa évente egyszer, a kőbányai pincerendszerrel együtt látogatható.

Gyönyörű, hegyvidéki környezetben, budai villák szomszédságában található a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet nővérszállójának százéves épülete, amely szintén megért már szebb napokat is. A villát még a leköszönő Sólyom László köztársasági elnöknek is felajánlották örökrezidenciának, és eladásra is meghirdették, de az 1200 négyzetméteres épület senkinek sem kellett. A neten keringő, a ház belsejéről készült amatőr fotók tanúsága szerint mára a nővérszálló siralmas állapotban van: levert csempéivel, málló vakolatával, törmelékkel borított szobáival horrorfilmbe illő látványt nyújt. A többhektárnyi telken található egyébként a Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-villa is, szintén elhagyatottan. Az épület gyermekkórházként működött egészen 1997-ig.

A háborút és a bombázásokat túlélte, az elhanyagolás lehet a veszte a 7000 négyzetméteres, ősfás telken található, neobarokk stílusban épült Györgyi-villának, amely feltűnt Mamcserov Frigyes A fantasztikum betör a detektívregénybe, avagy Daibret felügyelő utolsó nyomozása című tévéfilmjében is. A mára bedeszkázott, beázott, de egykor mesebeli épület a 60-as években került a Belügyminisztérium tulajdonába, onnantól napközi otthonos óvoda lett. 2009-ben nyilvánították műemlékké, a legújabb hírek szerint a jelenlegi tulajdonos célja az épület eredeti állapotba való visszaállítása és teljes felújítása. Megérdemelné.

A Gellért-hegy déli lábánál elterülő Budai Arborétum kilenchektáros, igazi zöldsziget a XI. kerületben, növényállománya az egyik leggazdagabb az országban. A díszkert korábban zárva volt a nagyközönség előtt, napjainkban viszont már bárki látogathatja. A Ménesi út két részre, alsó és felső kertre osztja a területet, amely ma oktatási, kutatási és ismeretterjesztési célú gyűjteményes kert. Az alsó kertben a Kertészeti Egyetem modern épületegyüttesei állnak, a Ménesi úttól északra, a felső kert központjában pedig a legrégibb, 1860-ban épült, hajdan présházként funkcionált E épület található, amelyen ugyan látszik az idő vasfogának nyoma, mégis nagyon romantikus látványt nyújt a buja környezetben. Ahogy az alsó kert egyik modern, üvegezett falú épülete is, amelyet szinte teljesen visszahódított a természet.

Hányatott sorsú a XII. kerületi Haggenmacher-villa is, amelynek helyén egykor az Istenszeme fogadó működött. A fogadó híres volt gyönyörű fekvéséről és arról, hogy Kossuth Lajos is lakott itt pár hétig. Az épület 1846-ban leégett, nem sokkal később Haggenmacher Károly építtette át, aki állítólag a villában vetett véget az életének. Az örökösök a városnak adták át a villát, amely nehezen kezelhető, neurotikus gyerekek bentlakásos otthonává vált. Az intézmény megszűnésével a műemlék épületet és a kertjét benőtte a gaz, a tavacskáját lebetonozták, így kiszáradt, és sokáig senki nem tett semmit a megóvásáért. Az épület nemrég a magyar állam tulajdonába került, de közösségi tulajdonban és használatban marad a tervek szerint. Felújításáról nincs újabb hír.

A főváros világörökségi védelem alatt álló sugárútján, az Andrássy út és az Izabella utca kereszteződésénél található MÁV-székházat 2008-ban ürítették ki, miután az államvasutak igazgatóságát összevonták. Az épület azóta is üresen áll, és a kihasználatlanság miatt lassan enyészetnek indul, bár sokáig egészen jó állapotban volt, hiszen az 1875–1876-ban épült házat legutóbb 2006-ban újították fel, részlegesen. Az utcáról leginkább csak a koszos üvegű ablakok árulnak el valamit abból, milyen lehet az épület belső állapota, de a hírek szerint a ház több helyen beázott, a falakon nagy méretű vakolathiányok vannak, a parketták is felpúposodtak. A legutóbbi hírek szerint 2012-ben gazdára talált az épület, de az új tulajdonos céljairól semmit sem tudni. A változatlanul elhagyatottan árválkodó, 20 ezer négyzetméteres palota átalakítása a műemléki védettség miatt nehezen lehetséges.

Ráth Károly pékmester építtette 180 évvel ezelőtt a házat, egy barokk épület alapjaira. A Hild József által megálmodott klasszicista ház átmenet a korábbi paloták és a körgangos házak között. Itt működött 140 évig az Arany Oroszlán Patika. A ház állapota a kora ellenére egyáltalán nem számít rossznak, de sok pénzt kellene költeni állagmegóvásra, az épület tetejének felújítására. Egyébként a pincében található az ország legrégebbi üzemi kemencéje is, ami a szóbeszéd szerint egy fogadóhoz tartozott.

Az Andrássy út patinás épületei és híres bérpalotái között elhaladva könnyen kiszúrható, mely házakra férne rá a felújítás – sajnos igen sok érdemelne meg egy teljes körű renoválást. Ilyen a Kodály körönd mellett található, Andrássy út 91. számú, kétemeletes lakóház is, amely 1882-ben épült, tervezője Lohr József építész, kivitelezője Preisz György építőmester volt. A Reimann-bérház kapuja időtlen idők óta fel van állványozva, és a vakolat is igencsak hiányos állapotú a ház falán.

A Városliget mellett, Zugló patinás diplomata- és villanegyedében áll a MÁV Kórház szellemépülete, amely több kórházzal, például az OPNI-val együtt 2007-ben jutott sanyarú sorsra. A neten fellelhető képek és videók tanúsága szerint az egész épület málladozik, és rengeteg egészségügyi eszköz, például lábprotézis, mankó, kacsa, ágytál és számos orvosi dokumentum is hátramaradt, emiatt egy horrorfilm megfelelő forgatási helyszíne lehetne az egykori utókezelő részleg. A kórház egyébként az 1960-as évektől látta el a vasúti balesetet szenvedett MÁV-dolgozókat.