Egy kis önreflexió sosem árt – Nyolc kortárs művészeti kiállítás augusztusra

Sosem nyílt még ehhez hasonlóan átfogó kiállítás a hazai Y generáció, a mostani 30-as, 40-es művészek munkáiból, ezért induljunk el a Kieselbach Galériába, ha szeretnénk egy kicsit átfogóbban megismerni a már befutott fiatal alkotók munkáit. A Youhu című kortárs kiállításon bemutatkozó 43 művész a nemzetközi színtéren már ismert, munkáik értékesítésében menő külföldi galériák vesznek részt, így a legfontosabb magán- és közgyűjteményekbe jutnak el. A Youhu arculatteremtő összefoglalás, amely egységként mutatja meg a külön-külön már befutott alkotókat, miközben a magyar közönség is betekinthet a legaktuálisabb kortárs hazai művészetbe. A tárlathoz színvonalas, mintegy 350 oldalas, angol nyelvű katalógus is készült.
 
A kiállítás augusztus 12-ig tekinthető meg.  

Szinte alig tudunk valamit arról, hogy milyen fantasztikus hagyományokra tekint vissza a magyar üvegművesség, amelynek 700 éves történetét a legnagyobb külföldi cégekkel vetélkedő gyáripar, irigyelt technikai innovációk, különleges tudás szegélyezi. A kiállítás ezen a gazdag hagyományon tekint végig, a Vár egyik különleges helyszínén, a De la Motte–Beer-palotában. A kiállítás ugyan felvillantja a múltat, ám mégsem arra fókuszál, a palota gyönyörű barokk és rokokó festményekkel díszített termeiben rövid történeti áttekintés után a hazai kortárs üvegművészet legjavával találkozhatunk. A csodás alkotások mellett pedig ajándékba kapjuk egy 18. századi patikuscsalád különleges otthonát és egy rejtett kertet hatalmas fügefával. Az izgalmas helyszínt érdemes esetleg egy plusz városi kaland során, a Vár titkos lépcsőin keresztül megközelíteni. 

A kiállítás augusztus 25-ig tekinthető meg. 

A Városliget új kulturális látványossága, a Millennium Házában kialakított NEO Kortárs Művészeti Tér június végén egy különleges attrakcióval, a világszerte ismert, dél-afrikai származású művész, William Kentridge nyolccsatornás videoinstallációjával nyitotta meg kapuit. A művet még 2017-ben vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum, a különleges alkotást pedig most igen méltó környezetben tekinthetjük meg. Kentridge műveiben kényes társadalmi kérdéseket és traumákat feszeget. Most látható, „Lágyabban járd a táncot” című monumentális installációja sem kivétel ez alól. Címében Paul Celan költő Halálfugájának egyik sorát idézi, a sivár térben vonuló alakok sora pedig szintén traumatikus tartalmakat, a folyamatos bolyongás, szorongás képeit, a haláltánc műfaji tradícióit eleveníti föl, miközben érdekes festészettörténeti és filozófiai asszociációkra is lehetőséget ad. 

Az installáció október 2-ig tekinthető meg.  

A hímzés hagyományosan az iparművészethez sorolt technikája válik képzőművészeti alkotások létrehozásának eszközévé a Deák 17 Galériában. A kiállításon megjelenő 14 kortárs alkotó munkáiban a hímzés valamilyen mélyebb, ironikus, kritikus vagy akár humoros tartalom kifejezésére alkalmas. A Soundweaving című munka segítségével a mintasorokat hangjegyekként értelmezve egy régi zenelejátszási módszer segítségével meghallgathatjuk, hogy szólnának a népi hímzések, de arra is lehetőségünk nyílik, hogy vászonlabirintusban bolyongjunk vagy a hímzés hagyományosan magányos elfoglaltságát végre közösségben űzhessük, a népművészet pedig némi iróniával is párosul.  

A kiállítás szeptember 3-ig tekinthető meg.  

A graffiti az 1960-as évektől divatjelenségként és szubkultúraként terjedt el Nyugaton, Magyarországon pedig a rendszerváltás óta éli fénykorát. Mára a műfaj az ösztönös lázadás eszközéből a kortárs vizuális kultúrát meghatározó és a képzőművészettel folyamatos kölcsönhatásban álló műfaj lett, amit most a törökbálinti MaxCity Bevásárlóközpontban, a Gallery MAX-ban olyan alkotók munkásságán keresztül ismerhetünk meg, mint Árvay Márton (Trans One), Blik Dániel, Fork Imre, Rapa 73, Soopercrapz, Tóth Balázs és Void. A tárlat célja jó ízléssel rámutatni a graffitizés esztétikai sokszínűségére. 

A kiállítás október 20-ig tekinthető meg.  

Mindig izgalmas a kortárs művészetet egy magángyűjtő szemszögén átszűrve szemlélni. Különösen így van ez, ha ennek alapja az egyik legjelentősebb hazai kollekció, Somlói Zsolt és Spengler Katalin 1992 óta folyamatosan gyarapodó magángyűjteménye. A ma már közel 700 tárgyat számláló együttes Közép-Európában is jelentősnek számít, 20 éve pedig folyamatosan gyarapszik külföldi művészek munkáival. A Q Contemporaryban most ebből a gyűjtésből nézhetünk meg egy szubjektív válogatást. A műcsoportokat tematikus egységekbe rendezve láthatjuk, ennek kapcsán olyan aktuális kérdésekről gondolkozhatunk, mint a felejtés, a tagadás vagy az emlékezetkultúra, többek között olyan alkotók műveinek bevonásával, mint Bak Imre, Maurer Dóra, Csörgő Attila, Szinyova Gergő vagy Nemes Csaba, a külföldiek közül pedig Rita Ackermann vagy Olafur Eliasson. 

A kiállítás szeptember 17-ig tekinthető meg.
A galéria augusztus 15 és 29 között zárva tart.  

Anna Mark festészetében különleges jelentőséggel bírnak a különböző képzeletbeli helyszínek és architektúrák. Ennek természetesen személyes oka is van, hiszen az 1958 óta Párizsban élő, ma már a kilencvenes éveiben járó festőnő egy kicsit talán saját honvágyát is feldolgozza képein keresztül, amelyek azt az erősen pszichologikus folyamatot örökítik meg, ahogy visszaemlékszünk egy helyre, ami fontos volt nekünk. A Kisteremben rendezett picike kiállítás a külső és a belső terek ellentétére épül, egészen különleges hangulata van, a galériának otthont adó Képíró utcában sétálva pedig könnyen úgy érezhetjük, hogy hirtelen Franciaországba kerültünk. 

A kiállítás szeptember 9-ig tekinthető meg.

Ha még egy kis extra nyaralásra vágyunk, irány a Virág Judit Galéria, ugyanis a Víz, napfény, nyár című kamaratárlaton magyar festők vízpartokat és napsütötte tájakat ábrázoló képeit láthatjuk, a 19. századtól egészen a jelen időszakig. Könnyed hangulat, élénk színek és merész formák Deák Ébner Lajostól Márffy Ödönön, Vaszary Jánoson vagy éppen Egry Józsefen át Fehér László vagy Bodolóczki Linda legfrissebb alkotásaiig. 

A kiállítás augusztus 12-ig tekinthető meg. 

Ha van egy kis időnk és lazulással szeretnénk összekötni a kultúrát, érdemes – akár biciklivel – kilátogatni Szentendrére, ahol több galéria kínálatából is választhatunk. Ha például Budapesten, a Kiskép Galériában elragadott minket Anna Mark világa, akkor Szentendrén, a Ferenczy Múzeumi Centrumban megnézhetünk életművéből egy bőségesebb, Árnyékok és jelek című kiállítást, ha pedig inkább a Youhun megismert vizuális világ nyerte el a tetszésünket, akkor Fridvalszki Márk, Berlinben élő képzőművész Szellemek találkozása című tárlatát ajánljuk. A Vinczemill Műhelygalériában pedig most ef Zámbó István műveit is megnézhetjük.