Ha valaki egyben végigpörgeti a budapesti városházák fotóit, akkor két dolog fog feltűnni neki: egyrészt az, hogy négy különböző elnevezés váltakozik kiírva rajtuk, másrészt az, építészetileg is nagyon diverzek.
I. kerület (Kapisztrán tér 1.)
Ezt a kétemeletes, klasszicista stílusú házat csak 1998 óta használja az I. kerületi önkormányzat, ugyanis többször is költözniük kellett az évek során. Eredetileg a mai Szentháromság utcán álló barokk épület volt az otthonuk, de mivel a II. világháború után ezt a házat a Fővárosi Múzeumnak szánták, a kerületi vezetőség új székhelye a krisztinavárosi volt Szociális Missziótársulat egykori otthona lett, innen költöztek vissza 1998-ban a budai Várba. Az 1835-ben épült házban alakították ki a Magyar Királyi Állami Nyomdát, amely a 90-es évekig működött itt.
II. kerület (Mechwart tér 1.)
Ha csak egy gyors pillantást vetünk a II. kerület polgármesteri hivatalára, akár azt is hihetnénk, hogy már a 19. század óta áll a Mechwart téren, de valójában csak 1952-ben épült fel. Ez Budapest egyik legnagyobb szocreál épülete, és egykor pártházként funkcionált.
III. kerület (Fő tér 3.)
A városegyesítés után Óbudának is szüksége volt egy nagyobb kapacitású városházára, így 1901-ben felkérték Barcza Eleket egy új elöljárósági épület megtervezésére, amibe 1906-ban költözhetett be az óbudai elöljáróság.
IV. kerület (István út 14.)
Az újpesti városháza történetéhez szervesen hozzátartozik egy tűzeset is, jobban mondva a Szent István téren álló épület elődjéhez, ugyanis 1874-ben az adófizetés miatt lázongások törtek ki Újpesten, melyek során a dühös polgárok felgyújtották a községházát. A mai városháza szecessziós és historikus épületét Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervezték, akiknek ez a legkorábbi munkájuk. Érdekesség, hogy a csaknem 3000 négyzetméter alapterületű épületbe járásbíróság és börtön is került, a földszinti üzlethelyiségeket különféle üzleteknek adták ki, hogy visszahozzák az építési költségeket. És a városházán csak újpesti mesteremberek dolgoztak.
V. kerület (Erzsébet tér 4.)
V. kerület (Városház utca 9–11.), Főpolgármesteri Hivatal
A Városháza nemcsak az ország legnagyobb egészségügyi intézménye volt még a városházi funkciója előtt, de az egyik legszebb barokk épülete is, amit Mária Terézia még a bécsi palotáknál is szebbnek tartott. Ez a monumentális tömb átélte az 1848–49-es szabadságharcot, a II. világháborút, 1956-ot, és számtalan városi élettörténet szemtanúja volt. A mai Főpolgármesteri Hivatal otthonát eredetileg a délvidéki törökellenes harcokban megsérült katonák és családjaik számára tervezték a párizsi és a prágai invalidusházak mintájára, amelynek egy része 1741-re készült el.
VI. kerület (Eötvös utca 3.)
Terézváros önkormányzatának épületét a 19. században építtette a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium Weber Antal tervei alapján.
VII. kerület (Erzsébet körút 6.)
Eredetileg lakóháznak épült ez a neobarokk épület, és nem is akárki tervezte: Quittner Zsigmond, akinek a Gresham-palotát is köszönhetjük. 1906 és 1920 között itt üzemelt a Meteor Szálló, melynek kávéházában csak úgy nyüzsögtek a cirkuszok, a varieték és az orfeumok artistái, de szívesen látogatták a vakok is, ugyanis külön Braille-írással készült kártyacsomag várta őket. 1975-től működik itt Erzsébetváros Önkormányzata.
VIII. kerület (Baross utca 63–67.)
A józsefvárosi elöljáróság épületét egy ma már ismeretlen építész, Sivirszky Antal tervezte 1899-ben. A homlokzat timpanonjában az elöljáróság működési körét jelképező alakokat láthatunk, így a közoktatás, a közegészség, a közélelmezés, a vásárügy, az ipar, a közjótékonyság és a szegényügy allegorikus alakjait.
IX. kerület (Bakáts tér 14.)
A kerület elöljárósága sokáig a Ráday utcában volt, 1883-ban döntött a Fővárosi Középítési Bizottság egy új elöljárósági épületről, amit a Bakáts téren szerettek volna felépíteni, egy plébániával és egy iskolával egyetemben. Az új épületegyüttest az éppen akkor szárnyát bontogató Czigler Győzővel terveztették, és valójában az iskola régi épületéből és az új épületrészből állt – utóbbiban helyezték el az elöljáróságot, amely már 1884-ben beköltözhetett új otthonába. Érdekesség, hogy a nagytermet lakodalmak, bálok és gyűlések idején a polgárság kibérelhette magának.
X. kerület (Szent László tér 29.)
Budapest első elöljárósági épülete volt a mai Kőbányai Polgármesteri Hivatal épülete, ami 1896-ra készült el, historizáló stílusban, mai formáját az 1924-es emeletráépítéssel nyerte el. A tervezés során a megrendelők célja az volt, hogy ez az épület legyen a minta a későbbiekben a többi kerületben felépítendő elöljárósági épületekhez.
XI. kerület (Bocskai út 39–41.)
XII. kerület (Böszörményi út 23–25.)
1940. június 28-án egy nagyszabású ünnepély keretében adták át a XII. kerületi elöljáróság modern épületét, ami egyben a kerület hivatalos „megalakulását” is jelentette.
XIII. kerület (Béke tér 1.)
A XIII. kerületi elöljáróság épületére még 1936-ban írtak ki nyilvános tervpályázatot, és itt az a furcsaság állt elő, hogy hosszas vita után nem a győztes, hanem a 2. díjban részesült terv megépítése mellett döntött a székesfőváros polgármestere. Bár ez nem a jól megszokott fehér Bauhaus stílusú épület, amit elsőre társítunk a modern építészethez, ez a téglaépület is modern stílusban épült, csak épp a holland téglaépítészet lehetett a tervező számára az előkép. Mai formáját a 2000-es évek eleji bővítés során nyerte el.
XIV. kerület (Pétervárad utca 2.)
XV. kerület (Bocskai út 1–3.)
XVI. kerület (Havashalom utca 43.)
Az épület eredetileg négy évfolyamú fiú felső kereskedelmi iskolának és internátusnak épült, majd 1929-ben megszüntették. Később az 50 ágyas Rákosvidéki Szent Imre Kórház működött itt, a 40-es években pedig már tüdőkórházként funkcionált. 1950-ben lett a kerületi elöljáróság otthona, amit 1954-ben kibővítettek.
XVII. kerület (Pesti út 165.)
Rákosmente új tanácsházának épülete (ma Rákoskeresztúri Polgármesteri Hivatal) ifjabb Rimanóczy Gyula tervei alapján épült 1963-ban.
XVIII. kerület (Üllői út 400.)
Ahogy a XVII. kerületi városháza épületét, úgy a XVIII. kerületét is ifj. Rimanóczy Gyula tervezte, ám érdemes korábbi fotókat nézni róla, ugyanis a homlokzatot eredetileg rozsdabarna borítás fedte.
XIX. kerület (Városház tér 18–20.)
A kispesti Városházát valójában többször is átépítették, illetve hozzáépítéseket is kapott az elmúlt évtizedek során. Az eredeti épületet Kispest nagyközséggé válásának 10. évfordulóján (1884) avatták fel közadakozásból, majd az évek során folyamatosan bővítették, először csak megduplázták az eredeti épületet, majd ezek összekötésére és megnagyobbítására egy pályázatot írtak ki, melynek során két toronnyal is bővült. 1927-ben nyerte el azt a formáját, amelyet ma is ismerünk.
XX. kerület (Kossuth Lajos tér 1.)
A pesterzsébeti Városháza 1906-ban készült el, ám a II. világháború során elvesztette jellegzetes két tornyát, díszes tetőburkolatát és az óráját is. Érdekesség, hogy az épület előtt áll Budapest elsőként állított Kossuth-szobra.
XXI. kerület (Szent Imre tér 10.)
XXII. kerület (Városház tér 11.)
A budafoki Városháza eredetileg egy sósborszeszgyár volt, amelyet az önkormányzat 1926-ban vásárolt meg, és ezt alakíttatta át később irodaházzá, amelyhez egy kéttornyos épületet is felhúztak.
XXIII. kerület (Grassalkovich út 162.)
Érdekesség, hogy Soroksár Polgármesteri Hivatala ma nem abban az épületben van, amelyet a millennium évében eredetileg városházának emeltek, hanem a Soroksár-Haraszti-Taksony Takarékpénztár Rt. egykori, mára felújított épületében.
