A Vajdahunyad vára Jáki-kápolnája
Az egyik legalapvetőbb példa a városligeti Vajdahunyad vára épületegyüttes temploma, ami eredetileg könyvtárnak épült, de aztán 1915-ben felszentelték. Jelenleg is a magyar katolikus egyház kezeli, szorosabban véve pedig a Kassai téren álló Herminamezői Szentlélek-templomhoz tartozik.
Az Alpár Ignác tervezte épületegyüttes 1896-ra, a millenniumi kiállításra épült fel, és 1899-ben bontották le. Nem is terveztek vele tovább. Azonban pont ez az épületegyüttes annyira népszerű volt, hogy 1904 és 1908 között újra felépítették, és ekkor már tartós anyagokból. Bár a templom egyszerűen csak Jáki templom néven ismert, ez azonban nem fedi le mindazt, amit látunk. Bár valóban az eredeti jáki templom volt a minta, és a kapuzat egy az egyben az eredeti pontos másolata, ugyanakkor a torony a kassai Szent Mihály-kápolnát utánozza, a templom alaprajza pedig a lébényi templom alapján készült el.
Árpád-házi Szent Margit-templom
A XIII. kerületben, a Lehel téren álló templom nem másra hasonlít, mint a zsámbéki romtemplomra – amennyiben még eredeti formájában állna a helyén, nem pedig dicső romként. Ha valaki ellátogat Zsámbékra, és körbejárja, megtekinti a romos állapotában is gyönyörű épületcsonkot, és tudni szeretné, hogyan is nézett ki eredeti állapotában, utána sétáljon el a Lehel térre, és vegye szemügyre az ott álló robusztus templomot.
Az 1931 és 1933 között felépült Lehel téri templom tervezője Möllner István volt, aki tudatosan választotta mintául a zsámbéki romtemplomot:
ő volt a romtemplom első jelentős állagmegóvási és helyreállítási munkáinak vezetője.
Angyalföldi református templom
Ez a kisebb méretű, a XIII. kerületi Frangepán utcában álló, helyes kis templom kívülről nem hasonlít semmire, csak önmagára. Ellenben belülről már annál inkább. Ez is tudatos döntés eredménye volt, akárcsak a korábbi példák esetében. Azonban itt nem egy vagy több jól ismert templom volt a minta, hanem egy jószerével ismeretlen. Ráadásul a minta egy apró templom volt, így a belső terének Angyalföldön újrateremtett, frissebb változata pedig egy felnagyított verzió.
De hogy legyen még egy csavar a dologban: az 1933-ban felépült templomnak nemcsak a külseje néz ki másképp, mint eredetileg, de a belső templomtere is. A jelenlegi, felnagyított másolat formáját 1996-ban nyerte el egy komolyabb felújítás-átépítés eredményeként. A minta Erdélyben található: a Sepsiszentgyörgy melletti Aranyosi falu csöppnyi templomának belső tere volt az iránymutató.
Gellért-hegyi Sziklatemplom
Hivatalos neve: Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom, ami Lux Kálmán tervei alapján 1931-re épült fel. Kívülről még csak nem is sejthető, hogy belül mennyire szép, bent pedig elég hamar elfelejti az ember, hogy nem egy hagyományos épületben van. Az, hogy a sziklatemplom mire emlékeztet, annak megfejtéséhez nem kell diploma: gyakorlatilag egy méretes barlang egy hozzá hasonlóan méretes bejárattal. Hogy itt mégsem ősemberek laknak, hanem papok, az a bejárat fölött magasodó keresztről már sejthető. Pedig eredetileg a Gellért-hegy oldalában dolgozó szőlőmunkások éltek a barlangban, amelyben „lakásokat” alakítottak ki, de ennek az állapotnak az 1920-as évek közepe vetett véget, amikor zarándokok azt javasolták: jobban festene itt egy templom.
Csillaghegyi református templom
Tekintélyt parancsoló épület már messziről is a csillaghegyi reformátusok temploma, de ha megáll előtte az ember, akkor meg pláne. Az égbe szökő torony, a frontoldali hatalmas ablakok és a templomhoz képest szokatlan szín, és a legalább ennyire nem szokványos építőanyag-használat, mint a mágnes vonzza az embert.
A több ütemben, 1926-tól 1941-ig épülgető-szépülgető templom Szántay Endre tervei alapján készült. Nem tudjuk az építészről, hogy mennyire vonzotta a középkor világa, vagy hogy szerette-e a gótikus meséket, de az biztos, hogy ha ránézünk a csillaghegyi református templomra, valahogy nem isten házára asszociálunk elsőre. Inkább olyan, mint egy uralkodói vadászkastély valahol az erdő mélyén. De akár a Harry Potterben is elférhet, lehet ott egy titkokkal teli tanári lak, vagy egy ódon könyvtár rejtett szobákkal és járatokkal.
Pozsonyi úti református templom
Az 1936–40 között, több építész közös munkája végeredményeként felépült Pozsonyi úti Hálaadás temploma az egyik legkülönösebb, rendkívül eklektikus szakrális épület. Szemből, ha csak a főépületet nézzük, klasszicista forma, az ókori Athén jut a szemlélő eszébe, mintha csak onnan, az Akropoliszról emelték volna át az egészet. Ám ha elsétálunk mellette, finom Bauhaus-vonások is felfedezhetők rajta, mint a kissé talán templomidegen hajóablakok. És akkor ott van még a főépülethez toldott kerengő, az ahhoz a másik oldaláról illeszkedő, égbe szökő torony, és akkor még a teljesen puritán iroda- és lakóépületről nem beszéltünk. Bár egy templomról beszélünk, mégis hamarabb jut az ember eszébe valami ókori iskola, mondjuk, Platón Akadémiája, ahol csak maréknyi kiválasztott ember tanult, és nem is akármit: filozófiát meg retorikát. A református templomnak még párja is van: a Duna másik oldalán álló óbudai zsinagóga a Lajos utcában. Ránézésre is szembeötlő a hasonlóság közöttük, legalábbis ami az újlipótvárosi templom főépületét illeti, mert a zsinagóga csak arra emlékeztet. Mindkettő kapcsán hamarabb asszociálunk például egy könyvtárra, mint egy szent helyre. Bár a maga módján egy könyvtár is szent hely, csak kicsit másképp.
(Borítókép: Juhász Norbert – We Love Budapest)
Asztalnál a város – We Love Kuponhét Augusztus 20. és szeptember 6. között!
Első kuponhetünk keretében kuponoldalunk bemutatásával különleges kedvezményekben és ajánlatokban részesülhettek, ezzel szeretnénk meghálálni, hogy olvastok minket. A résztvevő helyek között találtok jól ismert budapesti klasszikusokat, de izgalmas újhullámos éttermeket, pékségeket, bisztrókat, pizzériákat és bárokat is.
Részleteket ezen a linket találtok, felfedezésre fel!
hirdetés
