Vác 1000 éves város, de már jóval régebben, a római időkben is lakott volt a területe. A kedvező adottságoknak köszönhetően már a honfoglalás után kialakult a település, és igen hamar, már Szent István idején püspöki székhely lett. A várost a tatárok felgyújtották, a tűzben a lakosság és az épületek nagy része is odaveszett, ezért később német telepesek érkeztek a területre. Vác pedig kiheverte a pusztítást, a 14. században virágzásnak indult, amit azonban a török uralom derékba tört. Mivel a környéken található dunai átkelő stratégiai jelentőségű volt a hadakozó felek számára, a város negyvenszer cserélt gazdát ebben az időszakban.
1686-ban, mikor a törököt sikerült kiűzni a területről, a városban általános volt a pusztulás, az újjáépítést pedig a Rákóczi-szabadságharc és egy szinte az egész várost elpusztító tűzvész is hátráltatta. Ennek ellenére a 17. században – a püspökök jelenlétének köszönhetően – újra felvirágzott, lassanként pedig kialakult a mostani városkép is, a szépséges barokk épületek és templomok.
1846-ban pedig az ország első vasútvonala Pest és Vác között indulhatott el.
Bár a szocializmusban teljesen átszervezték a korábban javarészt egyházi fenntartású intézményrendszert, a városmag körül pedig megjelentek a lakótelepek és a nagyüzemek, a rendszerváltás után ismét átstrukturálódott az élet, az egyház pedig újra jelentős szerepet kapott az oktatásban és a kultúra szervezésében is. Vác ma dinamikusan fejlődő kisváros, ahol szépen felújított barokk főtér, hangulatos Duna-parti sétány, közeli kirándulóhelyek, sportlehetőségek is várják az érdeklődőket. Tökéletes helyszín egy hosszú hétvégéhez.
Akár szárnyashajóval is érkezhetünk
Legrosszabb esetben is bő egy óra alatt Vácon lehetünk Budapestről autóval az M2-esen, azonban rövidebb és gyorsabb a vonatot választani. Óránként többször indulnak szerelvények a Nyugatiból, akár csinos, vadonatúj emeletes vonattal is mehetünk, a menetidő pedig nagyjából fél óra. Sportteljesítménynek sem utolsó, ha biciklivel indulunk neki. Bár a Budapestről való kitekerést csak gyakorlott bringásoknak javasoljuk, Gödről már nagyon kellemes bicikliút visz bennünket Vácra, szinte végig a Duna mellett haladunk. Ha pedig különleges élményre vágyunk, akkor vágjunk neki az útnak szárnyashajóval, erről a lehetőségről itt találunk bővebb információt.
Szálláshelyek
Vácra érdemes akár egy hosszú hétvégét is tervezni, ha pedig így teszünk, szálljunk meg a Lujza & Korianderben, ahol hétvégente két estére, hét közben pedig egy estére foglalhatunk szobát. A picike családi vállalkozásként működő szálláshely Vác legszebb részén található, nyolc szobájukból hatban dunai kilátást élvezhetünk, a maradék kettőben pedig olyan érzésünk lehet, mintha a Mediterráneumba csöppentünk volna, a városi templomok tornyait látva.
A tulajdonosok, Pajor Levente és felesége, Dorka közös munkáját dicséri a hely, Dorka kedvenc fűszere a koriander, a Lujza pedig Levente testvérének, Heninek a becenevére utal, ő a hátsó udvarban működő Ribizli Édesműhelyben felel a hely süteményeiért. Nemcsak a tulajdonosoknak, hanem az itt dolgozóknak is szívügye a szálláshely, a szobákban elhelyezett kártyajátéktól a szépen rendben tartott növényekig rengeteg apróságból látni, hogy szeretik a munkájukat.
Összkomfortos és letisztult környezet vár, ahol minden szobának teljesen egyedi hangulata és berendezése van, a szálláshelyhez pedig egy kis szauna is tartozik, és bicikli bérlésére is van lehetőség, bár korlátozottan, így igényünket érdemes jó előre jelezni. A picike kertben ráadásul parkolni is lehet. A Lujza & Koriander egyébként nemcsak szálláshelyként működik, egészséges, finom, legnagyobb részt helyi alapanyagokból készült brunchaikért hétvégente szó szerint sor áll. Hasonlóan gazdag ízű, egészséges brunchmenüt nem is találunk a környéken. Felelős Gasztrohősökként pedig a helyi alapanyokra, az újrahasznosításra és a komposztálásra is figyelmet fordítanak.
A barokk város
Vácon az a legjobb, hogy minden van benne, ami egy nagyvárosban az élet, viszont pont annyival lassabb, hogy szuperül tudjunk pihenni is. Tavaly a Kertvárosi Időutazónak köszönhetően már tettünk egy sétát Vácon, ma is ajánljuk, hogy ezen az útvonalon haladva ismerjétek meg a főteret és a környékét, így most csak néhány érdekességet emelünk ki. A vonatállomástól, a Kolodko-miniszobor megkeresése után, haladjunk végig a Széchenyi utcán. Mindenképpen tegyünk innen kisebb vargabetűket, ne hagyjuk ki a várost sújtó 1744-es pestisjárványt követően emelt Szent Rókus-kápolnát, majd az Eötvös utcában található szép zsinagóga és a siketnémák iskolájaként épült, gyönyörű szecessziós épület megtekintése után érkezzünk meg a barokk főtérre, a Március 15. térre, ami olyan, mintha egy Mikszáth-regényből vágták volna ki.
Középen találjuk a Szent Mihály-templom romjait, a tatárjárás után emelt vallási épület a 18. század végére olyan rossz állapotba került, hogy elbontották, ma csak romjai láthatók. A főtér bal oldalán viszont ott találjuk a Fehérek templomát, ahova nemcsak azért érdemes benézni, mert láthatunk egy szép barokk oltárt, hanem azért is, mert – a felújítása során – 1994-ben egy elfalazott kriptát találtak, ahonnan egészen egyedülálló leletegyüttes került elő. Egészen pontosan 262 darab, javarészt a 18. században elhunyt, díszes koporsóba temetett múmia. A Tragor Ignác Múzeum közeli kiállítóhelyén tekinthetjük meg a testeket, amik a korabeli orvostudomány állapotáról is izgalmas titkokat árulnak el.
A főtér egyébként sokkal rejtélyesebb, mint gondolnánk,
a bájos, pasztellszínű házakat úgy szemléljük, hogy egyik-másik alatt 4-5 méter magas pincék húzódnak,
a korabeli váci vásárokra ugyanis jelentős mennyiségű gabona, gyümölcs, bor érkezett, a terményeket pedig raktározni kellett. A legjobban talán akkor járunk, ha benézünk a közeli Adullám Kávézóba, amelynek pincéjében egy régi kút maradványait is megfigyelhetjük, miközben szürcsöljük a kávénkat.
A főtértől nem messze találjuk a Sajdik Gyűjteményt, amit bemutattunk már egy hosszabb cikkben is. A város egyik legvidámabb helyére érkezünk ezzel, hiszen Sajdik Ferenc grafikus olyan figurákat keltett életre, mint Picúr, Gombóc Artúr vagy a nagy ho-ho-ho-horgász.
A Bécsi kapu alatt átsétálva megérkezünk a diadalívhez. Utolsó emléke annak a „Potemkin-falunak”, amit Mária Terézia látogatása alkalmából építettek, hiszen az uralkodónő útvonala mentén lévő házakat is kitatarozták a méltó fogadáshoz. A császárné mégsem lehetett maradéktalanul elragadtatva, állítólag át sem mert menni a diadalív alatt, aggódott, hogy ráomlik. Erre az ijedtségre emlékeztet a közelben található Kolodko-szobor is.
Kevésbé várt látogatói a városnak a szomszédos börtön lakói, akik itt töltik a rájuk kiszabott ítéletet. Itt le is sétálhatunk a Duna-partra, hiszen a hely valószínűleg az ország legfestőibb kilátással rendelkező fegyintézete, a műhelyek ablakai ugyanis a folyóra néznek. Mi is gyönyörködhetünk a kilátásban, az ütött-kopott őrtornyoktól jobbra például csodás bringaúton tekerhetünk át Zebegénybe, balra pedig – a gyönyörű, egészséges gesztenyesor alatt – a Szentendrei-sziget látványa kísér, ahogy visszasétálunk a városközpont felé, miközben egy olimpiai bajnokok felkészülését segítő csónakház és a régi várfal maradványai mellett is elhaladunk. A Duna mellett Zenepavilon és Vác ismert építészének, Hübschl Kálmánnak az igen szép villája vár.
A Petróczy László utcán felsétálva tegyünk egy vargabetűt balra, a Szentháromság-oszlophoz, ha pedig van lehetőségünk, akkor a velenceitükör-üveg főoltárral díszített Szent Anna-templomot is csodáljuk meg. Innen visszafordulva a Köztársaság úton haladva érjük el a Schuster Konstantin teret a jelenleg éppen felújítás alatt álló Nagyboldogasszony-székesegyházzal, vele szemben pedig a Püspöki Palotával, amit érdemes belülről is szemügyre venni. Csodás a kertje és a berendezése is, egyik szobájának csodás falfestése pedig a Körösfői-Kriesch Aladár készítette zebegényi templombelsőhöz szolgált mintául.
A Piarista utcán át tehetünk egy kitérőt a város nevét adó remete szobrához, vagy a Budapesti főúton át megközelíthetjük a ferences templomot. Itt állt a középkori városmag, ami a tatárjárás során semmisült meg, ezután épült ki az új központ a mostani főtér környékén. A templom melletti magaslatról I. Géza szobra mellől szemlélhetjük a kilátást, majd vegyük ismét a Duna felé az irányt.
Ezek után fokozatosan a természeté lesz a főszerep. Ki ne hagyjuk ezt a kis ártéri részt, mert szépsége vetekszik a városéval. A hatalmas fák között átsütő nap, a gazdag aljnövényzet és az elő-előtűnő patak, illetve horgásztó az angol lányregények világát idézi. Biciklivel egyszerűen nem lehet megállni és visszafordulni, annyira húz magával a csodás erdei környezet és a jó minőségű út. Továbbtekerve ráadásul elhaladunk a Duna legifjabb szigete, az Égető-sziget mellett, majd kis kitérővel Sződligeten, a valóban tündérmeséket idéző Mesetó mellett találjuk magunkat.
De akkor sem járunk rosszul, ha maradunk a Gombás-patak környékén. Az erdő egyszerűen gyönyörű, egyik legizgalmasabb látványossága lehetne a Váci ártéri tanösvény, azonban ez annyira rossz állapotban van, hogy csak saját felelősségre vágjunk neki, ha szeretjük a kalandot, nagyon jó cipőnk van, és nem félünk a vízbe eséstől sem. Kevésbé vadregényes, ellenben elképesztően romantikus hangulattal vár a liget és benne a Ligeti horgásztó, a Hétkápolna, az itt található Mária-forrással, aminek vizéhez csodás gyógyulások is kapcsolódnak. A közelben, a város felé sétálva találjuk a honvédemlékművet, majd a Gombás-patak fölött húzódó, barokk stílusú Kőszentes hidat is.
Bár kicsit távolabb helyezkedik el, érdemes megnézni a kertvárosban található gyönyörű, 18. századi barokk kálváriát is. Furcsa, erődszerű épületétől csodás kilátás nyílik a környékre, még hétvégente is jóval kevésbé zsúfolt, így tökéletes helyszín, ha egy kicsit elvonulnánk, belülre szeretnénk figyelni.
Sport és érdekességek
Barokk látnivalókból tehát nem lesz hiány, a közelben lévő, szédítően gyönyörű folyóparti liget miatt pedig felváltva fogjuk magunkat Mikszáth világában és a Bridgerton családban érezni, de még ezen kívül is rengeteg szórakozásra van lehetőségünk. Bár biciklibérlési lehetőségekben nem bővelkedik a környék, ha magunkkal hoztuk a kétkerekűt, akkor szinte bármilyen irányba mehetünk, csodás élmények várnak. Mi a Duna-partot javasoljuk erre a célra. Van pumpapálya és edzőpark, de sétáláshoz, túrázáshoz is szuper hely Vác.
A vízi sportokat viszont csak azoknak ajánljuk, akik tényleg profik, három igazán veszélyes hely is van a folyóban a város körül. Így akármennyire csábító is, a Dunában maximum lábat áztassunk, a kajak-kenu-bérlést pedig tényleg csak rendszeresen sportolóknak ajánljuk.
Nem várt örömöket kínál azonban a vásárlás, különösen akkor, ha szeretjük kincseinket másodkézből beszerezni. Kifejezetten jó minőségű ruhákra lelhetünk a város turkálóiban, de érdemes ellátogatni a héthetente vasárnaponként rendezett bolhapiacra a Március 15. téren, és ki ne hagyjuk a vasútállomástól gyalogosan is könnyűszerrel megközelíthető Ódon-font, ami jóval több, mint használtbútor-bolt, az ország egyik legnagyobb filmes kellékraktára is, ahol olyan alkotásokhoz is adtak már bérbe bútorokat, mint a Szárnyas fejvadász 2049 vagy a Vaják című sorozat.
Eszem-iszom, finomságok
Vácnak már a régi püspökök idején is fontos és jól működő piaca volt, most is érdemes ellátogatni a Március 15. tér közelében található piacukra, ahol a fővárosban megszokottnál kisebb tömeg, viszont sok őstermelő vár, az első sorban található sajtpult például különösen jó.
Ha szeretjük a meztéllábas lazulásokat, ahol a kutyáknak, a gyerekeknek is jut hely, akkor ki ne hagyjuk a Kertünk bárt a zebegényi bicikliút közelében, egy családi ház kertjében iszogathatunk-chillezgethetünk, mintha áthívtak volna a barátaink grillezni. Kávézó-cukrászda-kategóriában a Lujza & Koriander mellett az Adullám Kávézót ajánljuk, és természetesen meg kell említenünk a Mihályi Patisserie-t. Bár nem olcsó, a minőségre nem lehet panasz, a dobostorta és a fagyi is világbajnok náluk. Klasszikus édességeket kínál az Eszterházy Kávézó, hozzájuk a szép dunai kilátás miatt is érdemes beugrani.
Az éttermek közül egy kicsit különlegesebb fogásokat is kínál a Rubra, ami nevét a neki otthont adó, 18. századi uradalmi gazdasági épület vörös színéről kapta. Nagyon hangulatos még a Révkapu Kisvendéglő, aminek csinos teraszáról már a Duna is látszik, hagyományosabb fogások társaságában élvezhetjük a kilátást.
