Karcsi nyúl szobra
V. kerület, Károlyi-kert
A belvárosi Károlyi-kert sokak számára ismert pihenőhely, mégis akadnak benne olyan apró történetek, amelyek mellett könnyű elsétálni. Ilyen a kert híres lakójának, Karcsi nyúlnak a legendája is. Aki nem figyel fel rá tudatosan, talán észre sem veszi, hogy a park egyik sarkában egy különleges emlék őrzi a valaha itt élt nyuszi emlékét. Karcsi hosszú éveken át a Károlyi-kert kedvence volt. A nagy termetű, 6 kilós szürke nyúl sok gyereknek szerzett örömöt, és hamar helyi „sztárrá” vált: számos újságcikk és internetes beszámoló szólt róla. A kertben élő állatot ugyanakkor óvták a túlzott rajongástól – nem lehetett bármit etetni vele, a látogatók csak a kert őrétől kérhettek számára megfelelő falatokat.
A legenda szerint a nyulat egy apuka hozta a kertbe, miután kislánya mégsem örült felhőtlenül a húsvéti ajándéknak. Másnap a reggeli ügyeletes vette észre a dobozban kuksoló nyuszit, a kert gondnoka pedig azonnal beleszeretett az állatba, és még aznap megtervezte a lakhelyét. Karcsi 7 év kerti jóllét után eltávozott az örök vadászmezőkre. Hiányát a kerület különleges módon pótolta: Belváros-Lipótváros Önkormányzata egy olyan szobrot állíttatott a kertben 2016-ban, amely hűen idézi meg az egykori nyuszi alakját. A dombtetőn ülő szobor nemcsak a nyúl méretét, hanem kedves jelenlétét is igyekszik felidézni. A történet azonban itt nem ért véget. A kert új lakót is kapott: II. Károly, Karcsi utódja, Tapi is elfoglalta később a helyét a kertben kialakított, elkerített területen, ahol a tavaszi–nyári időszakot töltötte, amíg élt.
A kockásfülű nyúl
I. kerület, Szent György tér
A budai Vár egyik falán, a Budavári Sikló felső állomásának közelében egy apró és szerethető figura bújik meg: a kockásfülű nyúl bronz miniszobra. A kis szobor a várfal peremén ül, távcsövét a Széchenyi lánchíd felé irányítva, mintha éppen Budapest egyik legismertebb hídját kémlelné. Az alkotás a kárpátaljai magyar szobrász, Kolodko Mihály munkája, aki számos játékos hangulatú miniszoborral gazdagította már a várost. A választott figura nem véletlen: a kockásfülű nyúl sokak gyerekkorának meghatározó rajzfilmhőse. A kockásfülű nyúl című magyar televíziós rajzfilmsorozat 1974 és 1976 között készült a Pannónia Filmstúdió műhelyében. A sorozat rendezője Richly Zsolt volt, a történeteket Marék Veronika írta, a zenét pedig Balázs Árpád szerezte.
A különleges hős nevét hosszú, kockás mintájú füleiről kapta. Ezeket a füleket összecsavarva propellerként használja, így repülni is képes. A rövid epizódokban mindig ő az, aki megoldja a konfliktusokat: bár különleges képességei segítik, a történetek igazi erejét inkább leleményessége, bátorsága és segítőkészsége adja. A budai várfalon ülő kis nyuszi neki, egy generációk által ismert és szeretett rajzfilmhősnek állít emléket.
Hüllő és tojása
VIII. kerület, Ludovika tér 2–4.
Ha Budapesten húsvéti tojáskeresésre indulunk, sajnos egészen biztos, hogy kudarcot vallunk. Klasszikus tojás helyett be kell érnünk a Természettudományi Múzeum bejáratánál (jobb oldalon) álló kőtojáson sütkérező hüllő bronzszobrával. A művet 2007-ben állították fel, és Seregi György iparművész alkotása.
Bárányos
VI. kerület, Kmety György utca 26–28.
Az Epreskertben lévő kálvária építménye előtt
Az Epreskert szobrokkal teli kertjében áll Kő Pál Bárányos című alkotása, melynek története egészen az 1960-as évek végéig nyúlik vissza. A mű eredetileg 1968-ban készült, amikor a fiatal szobrász a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója volt és mesterének, Somogyi Józsefnek a felügyelete alatt dolgozott. A szobor akkoriban Nő báránnyal címen szerepelt, és már a bemutatásakor figyelmet kapott. Somogyi a művet nézve annyit mondott tanítványának: „Ennek már olyan szoborillata van”, és ez a megjegyzés igazi iránymutatás volt a fiatal szobrász számára.
A kompozíció a klasszikus „jó pásztor” ábrázolás motívumából indul ki – abból a korai keresztény ikonográfiában is ismert képből, amely Krisztust a vállán vitt megmentett báránnyal mutatja. Kő Pál azonban saját formanyelvére alakította ezt a hagyományt: a férfialak helyett női figurát állított a középpontba, finoman átértelmezve a jól ismert motívumot. A szobron jól felismerhető Somogyi József hatása – például a nőalak arányaiban, a megnyújtott derék ívében vagy a ruharedők kezelésében. Az egykori gipszalkotást később bronzba öntötték, és a szobrász az Epreskertnek – a Képzőművészeti Egyetem művészeti kertjének – ajándékozta. Így került vissza abba a közegbe, ahol megszületett.
Isten báránya
XXIII. kerület, Hősök tere 11.
A Soroksári Református Egyházközség temploma előtt álló szobor a református hagyomány egyik fontos jelképét jeleníti meg: Isten bárányát. A nyitott Biblián álló, jobb első lábával keresztes zászlót tartó győztes bárány a keresztény ikonográfiában Krisztus jelképe és a református egyház egyik ismert szimbóluma. A szobor nemcsak vallási jelképként, hanem tudatosan választott, figyelemfelhívó jelként is került a templom elé. Célja, hogy az arra járók számára is láthatóvá tegye: ezen a helyen református templom és gyülekezet működik. Az elhelyezés szimbolikája is ezt erősíti: a bárány feje a templom bejárata felé fordul, a keresztes zászló rúdja pedig a templom tornya irányába mutat. Az alkotás készítője Majoros Áron Zsolt.
Feltámadás kapu- és rácsdíszítés
II. kerület, Máriaremetei út 30–32.
A Feltámadás című díszítő alkotás a budapesti Remetekertvárosi Szentlélek-templom kriptájának bejáratához kapcsolódik. A rácsot 1938-ban tervezte dr. Geiger Gyula, aki díszműkovácsként és kaputervezőként dolgozott, és több épülethez készített művészi fémmunkákat. Az alkotás a kripta bejárata fölött és környezetében jelenik meg, szorosan kapcsolódva az épület építészeti részleteihez. A kompozíció központi alakja a feltámadt Krisztus, aki áldásra emelt kézzel jelenik meg, lábainál két térdeplő katonával.
A jelenetet több keresztény szimbólum egészíti ki, köztük krisztogramok és angyalalakok, amelyek a bejáratot őrzik. A kompozíció részeként a Szentlélek galambja is megjelenik, a teljes díszítés pedig szimmetrikus rendben kapcsolódik az építészeti elemekhez.
Krisztus sírba tétele, feltámadása – Róth Miksa mozaikja
X. kerület, Új köztemető
A budapesti Új köztemető főbejáratánál álló épületegyüttes homlokzatát különleges mozaikok díszítik, melyek a temető szimbolikus „kapujaként” fogadják az érkezőket. A művek 1905 körül készültek, alkotójuk a világhírű üvegfestő és mozaikművész, Róth Miksa. A kapu két oldalán álló épületek homlokzatán egy-egy nagy méretű mozaik látható. Az egyik jelenet Krisztus sírba tételét ábrázolja – ez a keresztút utolsó, tizennegyedik állomása.
A másik mozaik Krisztus feltámadását jeleníti meg, a keresztény hit egyik legfontosabb üzenetét: a halál fölötti győzelmet és az örök élet reményét. A két mozaik nem önállóan értelmezendő: a bejárati épületegyüttes középpontjában álló, carrarai márványból készült Atyaisten-szobor (Maróti Géza alkotása) kapcsolja őket egységbe. Így a temető kapujánál egy átgondolt ikonográfiai kompozíció jön létre, amely a keresztény üdvtörténet fő motívumait idézi fel: a halált, a feltámadást és az isteni jelenlétet.
Felhasznált irodalom:
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
