A magyarországi gyógyhatású forrásokhoz számos legenda fűződik, mind a keletkezésükkel, mind pedig a csodatevő erejükkel kapcsolatosan. Most három, a fővároshoz közeli szent forrást mutatunk be.

Mindenki számára ismeretes, hogy hazánk bővelkedik gyógyvizekben. A turizmus jelentősen támaszkodik erre az attrakcióra, mivel a külföldiek szívesen töltekeznek szabadságuk alatt egy-egy fővárosi gyógyfürdőben, ahol szép, múlt századi környezetben lazíthatnak. Az azonban már talán kevesebbek számára ismert, hogy itthon számos belső fogyasztásra alkalmas, gyógyhatású forrás is található. Ezekhez legendák és fantasztikus gyógyulásokról szóló beszámolók is kapcsolódnak.

E történetek mindig Szűz Máriához, Jézus anyjához kötődnek. De miért is? Ennek oka kétségtelenül a Regnum Marianum, azaz a Mária királysága hagyományból ered. Ennek értelmében a legenda szerint az örökös nélkül maradt István király Szűz Máriának ajánlotta fel a Szent Koronát és az országot. A Mária-kultusz egyébként olyannyira jelentős volt Magyarországon, hogy a Boldogasszonyt az ország védelmezőjének tartották, és vélhetően ezért kötődnek hozzá a csodatévő forrásaink legendái is.

Mivel ezek a gyógyforrások természetesen a természetben találhatók, ezért felkeresésükhöz egy kis kirándulást kell tennünk. Mutatunk három könnyen megközelíthető, Budapesthez közeli gyógyforrást, amely jó úti cél lehet egy kellemes hétvégi programhoz.

Szentkút Csobánka mellett

A csobánkai forrás a Pilis szent helyeinek egyike. Az egyik hozzá köthető legenda szerint 1842-ben itt jelent meg Szűz Mária egy pásztornak, aki a nyáját legeltette. Mások arról számoltak be, hogy favágók akartak kivágni egy fát, amelyen egy Mária-kép függött, mire az vérezni kezdett. Ettől kezdve egyre többen zarándokoltak el az itt található forráshoz, és úgy tartották, csodás gyógyulások történtek meg azokkal, akik ittak a vizéből.

1844-ben kutat is ástak itt, mellé pedig egy kápolnát emeltek, amelyet Sarlós Boldogasszony tiszteletére szenteltek fel. Pillmann Alfonz csobánkai plébános A csobánkai Mária-kutacska kegyhely rövid története című kiadványban gyűjtötte össze a forráshoz kötődő csodás gyógyulásokat. A kápolna mellett egy kis lourdes-i barlangot is emeltek, benne egy Mária-szoborral. Nagyon szép túrában lesz része annak, aki ellátogat a forráshoz, hiszen a pilisi erdő kellemes környezetet biztosít hozzá. Ha erre járunk, mindenképp érdemes megtekinteni a Csobánkai tanösvényt is.

A pilisszentkereszti Szentkút

A Pilis másik híres, csodatevő forrása Pilisszentkereszt mellett található. A hagyomány szerint már a 19. század közepétől jártak ide, a Mogyorós-forráshoz zarándokok, annak ellenére, hogy hivatalos, egyházi engedéllyel nem rendelkezik. Az itt található Mária-kegyhelyet és a lourdes-i barlangot az 1858-as lourdes-i Mária-jelenések hatására építették.

A csodás gyógyulásokról szóló beszámolók egyre híresebbé tették a forrást. A legenda szerint voltak, akik fehér galambot láttak fürödni a vizében, mások Szűz Mária képmását pillantották meg benne. Feljegyezték, hogy 1950-ben egy Erdei Matild nevű 19 éves lány csodálatos módon gyógyult meg a súlyos bénulásból a forrásvíznek köszönhetően. A pilisszentkereszti Szentkút a mai napig népszerű pihenő-, kiránduló- és búcsújáró hely, az év bármely napján könnyedén megközelíthető. A szép erdei környezetben lévő helyszín meglátogatása remek program az egész családnak, nyáron a tölgyfák hűs árnyékában meg is lehet pihenni. Mivel padok és asztalok is várják az idelátogatókat, piknikezésre is van lehetőség. Akik pedig hosszabb túrát is szeretnének tenni, azokat kihelyezett táblák igazítják el a környékbeli túraútvonalak felé.

A váci Hétkápolna

A hely története igen régre nyúlik vissza. A legenda szerint László hercegnek látomása volt az 1074-es mogyoródi csata előtt: egy angyal szállt le az égből, és Géza fejére tette a koronát, aki fogadalmat is tett, hogy győzelme esetén kápolnát emel a Szűzanyának. Mivel a csatát megnyerték, ezt követően egy agancsain égő gyertyákat viselő szarvas jelent meg nekik, és megmutatta a helyet, ahol a kápolnát fel kell építeni.

Sajnos ezt ma már nem csodálhatjuk meg, mivel a török háborúk idején elpusztult, csak a forrás őrzi az emlékét, amely mellé később Migazzi Kristóf püspök emeltetett templomot. A legenda úgy tartja, hogy egy váci asztalosmester felépült a betegségéből a forrás vizének köszönhetően, ezért hálából egy Szűz Mária-szobrot helyezett el, amely hamarosan búcsújáró hellyé vált. Wirth Ferenc kanonok 1769-ben a templom felé vezető útra hét oszlopot helyeztetett ki, amely Mária hét örömét és bánatát jelképezi.

A templom és a liget 1815 óta hivatalos búcsújáró hely, búcsúját minden év Mária-napját (szeptember 12.) követő vasárnapon tartják. A hely tömegközlekedéssel is könnyedén elérhető helyi buszokkal, ez esetben a Vác, LIDL, Hétkápolna nevű megállóhelynél kell leszállni.

Források:

(Borítókép: A váci Hétkápolna külső oltára. Forrás: Wikipedia)

Legyetek ott első városi piknikünkön!

Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.

Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!

hirdetés

Címkék