Svájcot a legtöbben a csokival, az órákkal és a politikai semlegességgel azonosítjuk, pedig az alpesi ország jóval fontosabb és sokszínűbb ennél. Rövid budapesti séta során mutatjuk be a svájci és a magyar kultúra összefonódását Kálvin Jánostól Gerbeaud Emilen át Carl Lutzig.

Politikai semlegesség, korrekt bankrendszer, pontos órák, kényeztető tejcsoki és magas hegyek. Legtöbbször ennyi jut eszünkbe Svájcról, ám az alpesi ország ennél sokkal színesebb és érdekesebb, kultúrája, ipara ráadásul számos ponton kapcsolódik Budapesthez is. Ezt mutatja meg a Svájci Nagykövetség interaktív térképe, melynek segítségével akár egy séta keretében is felfejthetjük a svájci szálat, a csokibolttól az embermentő diplomatákon át a magyar ipart is felvirágoztató gyárosokig. Június 10-ig a térkép 8 állomásának érintésével részt vehetünk egy nyereményjátékban is, melynek keretében svájci utazást nyerhetünk. A térkép alapján összeállítottunk egy izgalmas, változatos útvonalat, ami megmutatja a svájci kultúra sokszínűségét. Mi Pesten kalandoztunk, de érdemes Budán is körbenézni. 

Kálvin tér

Budapest egyik legfontosabb csomópontja Kálvin Jánosról (Jean Calvin), a francia származású svájci reformátorról kapta a nevét, akinek munkássága szinte elválaszthatatlan Genf városától. A prédikátor szobrot is kapott a róla elnevezett téren, ami nem véletlenül viseli a nevét, hiszen itt találjuk Budapest legrégibb református templomát. Lábunk alatt 95 betonlapon Kálvin és más reformátorok gondolatait olvashatjuk 2017, vagyis a reformáció 500. évfordulója óta. Kálvin tanai nagy hatással voltak a protestantizmusra, a svájci egyetemekről pedig a magyar diákok magukkal hozták az eszméit Magyarországra is.

Gerbeaud Café

Kugler Henrik 1858-ban nyitotta meg cukrászdáját, ami néhány év múlva a Gizella (Vörösmarty) térre költözött. Kugler 1880-ban kezdett utódot keresni boltja élére, egy genfi cukrász ismerőse pedig az ügyes svájci szakembert, Gerbeaud Emilt javasolta. A többi gasztrotörténelem, Gerbeaud ugyanis öt lányával és feleségével átvette a budapesti cukrászdát, ami közel 130 éve viseli az ő nevét, ma Gerbeaud Café formában. Nemcsak üzleti szemlélete volt progresszív, de a kínálatot is megújította, ő honosította meg Magyarországon a macskanyelvet és juttatta el a konyakos meggyet a szélesebb közönséghez. 

Swiss Watch Store

Ha a Gerbeaud után még szívesen kalandoznánk a svájci csoki jelenkori világában, ejtsük útba a Deák Ferenc utcai Lindt üzletet, majd folytassuk utunkat az Andrássy út felé, ahol egymás szomszédságában találjuk meg a három legfontosabb svájci óramárka, a Rolex, az Hublot és a Breitling üzletét. Érdekesség, hogy a svájci óragyártás felfutása a reformációval is kapcsolatba hozható, kezdetben ugyanis a hollandok és a franciák gyártották a legjobb órákat, hamarosan pedig a németek megalkották a hordozható órát. A francia és a német mesterek azonban a vallásháborúk idején elhagyták hazájukat, és a biztonságos Svájcban leltek új otthonra, így lett a 16. századtól Genf a svájci óraipar központja.

Üvegház

Bár a Vadász utca 29. alatt álló épületet Kozma Lajos eredetileg bemutatóteremként és raktárként építtette a Weiss család számára, a II. világháború alatt itt működött a Svájci Nagykövetség Idegen Érdekek Képviseletének kivándorlási osztálya. Ahol Carl Lutz svájci diplomata segítségével több tízezer zsidó menekült meg a II. világháború legsötétebb óráiban. Az Üvegház emellett a zsidó ellenállás egyik fontos központja is volt. Lutzot egyébként hazájában nem várta virágeső és kitüntetésáradat, ehelyett megrovásban részesült, tevékenységét pedig sokáig eltitkolták. Munkája később vált szélesebb körben ismertté, ma már az ő nevét viseli az újpesti alsó rakpart egy része. Nem ő az egyetlen svájci embermentő, akiről rakpartot neveztek el a fővárosban, a budai oldalon az Erzsébet híd és a Lánchíd közötti szakasz Friedrich Born, a Vöröskereszt svájci munkatársa előtt tiszteleg.

Bankjegynyomda

Magyarországon sokáig nem működött bankjegynyomda, így egy svájci cég, a zürichi Orell Füssli nyomta a magyar pénzeket. Amikor a 20-as években döntöttek a Magyar Pénzjegynyomda Rt. létrehozásáról, a cég közreműködött a szükséges technológia és berendezések berendezésében. A ma is működő Pénzjegynyomda épületét Korb Flóris tervezte, aki a Klotild-paloták tervezője is volt.

Haggenmacher-palota

A svájci Haggenmacher család Budapesten az egyik legjelentősebb iparosdinasztiává nőtte ki magát, főképp malomiparban és a sörgyártásban utaztak, változatos családi kapcsolatok fűzték őket a Dreher famíliához is, de az embermentő lelkész, Sztehlo Gábor is kapcsolatban állt velük. A 19. század közepén Heinrich Haggenmacher érkezett Budapestre, ahol valóságos birodalmat épített fel, vagyonának jelentős részét pedig telekvásárlásra és ingatlanbefektetésekre fordította. Ő építtette a Hotel Oktogonnak otthont adó neoreneszánsz palotát. Az épületnek sokáig mostoha sors jutott, megújulását mi is nyomon követtük.

Corinthia Hotel

1896-ban nyílt meg a szálloda, amely a maga korában Európa legnagyobbja volt, és azóta is hotelként működik. A budapesti Corinthia Hotel, eredeti nevén Grand Hotel Royal, Ray Rezső Lajos (Roger Ludwig Ray) svájci születésű építész tervei alapján épült, aki 1868-ban költözött Magyarországra. Raynak nem ez az egyetlen jelentős budapesti épülete, ő tervezte a Lukács fürdőt és a budafoki Törley-kastély hatalmas objektumát is, ám ezt már fia, a szintén építész Ray Rezső Vilmos fejezte be. Az ifjabb Ray alkotó elméjéhez is számtalan ismert budapesti épület fűződik, például a Margitszigeti Víztorony, a Törley Pezsgőmanufaktúra vagy a ma már szállodaként működő józsefvárosi telefonközpont.

Pedrazzini-szobor 

A svájci-francia családból származott Jean-Pierre Pedrazzini fotóriporter – aki olyan sztárokat fotózott, mint Charlie Chaplin, Édith Piaf, Brigitte Bardot, Marlene Dietrich vagy Grace Kelly – az 1956-os forradalom egyik tragikus alakja. A sármos, fiatal riporter kollégája elmondása szerint helyette vállalta el, hogy Magyarországra utazik az események alatt és fotókat készít a forradalomról. A Köztársaság téri harcok során még segített egy sebesült fiúnak, majd visszatért az események sűrűjébe fotózni. Ezután lőtték le, állítólag 14 golyó fúródott a testébe, sérüléseibe néhány nappal később belehalt, szobra a II. János Pál pápa téren, annak a helynek a közelében található, ahol a halálos lövések érték.  

(Borítókép: Polyák Attila – We Love Budapest)

Címkék