Ritkaság, hogy egy nép több ezer éves történelme és annak minden vihara között is képes megőrizni kultúrájának esszenciáját. Nos, a görögöknek ez sikerült, hiszen már az ókori emlékekből is ugyanazt az életigenlést, emberszeretetet, az egyszerű dolgok értékelése mellett a különleges szépség és a művészet iránti fogékonyságot olvashatjuk ki, amivel ma is azonosítjuk ezt a népet. Picinyke itt élő közösségük mindig aktívan vett részt a főváros életében, segítségükkel egy sokkal színesebb Budapest lehet az otthonunk. A Mythos görög étterem egyik tulajdonosának, Kacimbarisz Janulának a segítségével megnéztük, hol is találkozhatunk autentikus görög kultúrával Budapesten.
1/8
A török uralom után
A kereskedő- és hajósnépek nyitottságával megáldott görögök már a középkorban is intenzív kapcsolatot ápoltak hazánkkal, ám ez a kapcsolat a török uralom alatt lépett szintet. A görög kereskedők a kedvező adózási feltételek miatt először az ország keleti részében jutottak fontosabb szerephez, ahol elsősorban a dohány-, a bor- és a sókereskedelemben voltak érdekeltek, de szarvasmarhával és gabonával is foglalkoztak. A hódoltság vége felé jelentek meg Budán, a kereskedelmi kapcsolatok pedig még inkább virágzásnak indultak a török kiűzésével, II. József 1781-es türelmi rendeletét követően pedig a vallási életüket is zavartalanul folytathatták. A 19. századra ez a közösség nyelvében, szokásaiban ugyan asszimilálódott, de ápolta görög gyökereit, a közéjük tartozó jómódú nagykereskedők városszépítő tevékenységének pedig ma is számtalan nyomát őrzi Budapest. A Fő utca 20-as szám alatt például egy puttókkal és furcsa, ázsiainak tűnő alakokkal díszített házat találunk, amely Kapisztory József görög kereskedő számára épült 1811-ben. A Haris közről pedig kevesen tudják, hogy nevében annak a keleti hangulatú Haris-bazárnak az emlékét őrzi, amelyet Haris Gergely, a dúsgazdag, görög származású nagykereskedő építtetett. Ezenkívül a pesti látkép egyik ikonikus részét a Petőfi téren található Istenszülő elhunyta Nagyboldogasszony-székesegyházat is az első görög közösségnek köszönhetjük. Az 1801-re elkészült templom jelenlegi formáját több átalakítás következtében érte el, homlokzata jóval későbbi, 1873-as, Hild József tervei alapján épült, az ostrom alatt megsérült tornya pedig évtizedekig csonka volt, végül 2008-ban különleges, modern megoldással újult meg.
A Haris köz és a görögök
Az eredetileg itt állt épületet Haris Gergely görög származású, de már asszimilálódott nagykereskedő építtette 1877-ben. A vasvázas tetőszerkezetű, üvegezett átjáró pálmafás mozaikpadlójával, szobraival és szökőkútjával Feszty Adolf építész legelső munkája volt, és igazi keletibazár-hangulatot árasztott. Az épületet 1910-ben lebontották, helyére két bérház épült. Az ezek között lévő sikátor továbbra is családi tulajdonban maradt, így a Haris köz 1950-es államosításáig Budapest egyetlen magánkézben lévő utcája volt. Nem sikerült a mai napig követnünk a család történetét, de az biztos, hogy még a 2010-es évek elején is az utcácskában élt a névadó közvetlen leszármazottja, az idős Haris Fedora, és ugyan másik ághoz tartozik, de nem csak nevében rokon a békebeli eleganciát árasztó Marczibányi téri Haris parkot és Bobo Restaurantot működtető család sem.
2/8
A II. világháború után
A görögök második hullámának érkezése kevéssé vidám alaphelyzetre vezethető vissza, ugyanis ezek a családok és gyerekek a II. világháborút követő véres polgárháború miatt kényszerültek elhagyni lakhelyüket. Az első menekültcsoport 840 gyerekből állt, majd később közel 3000 gyermek, illetve családok, sebesültek és más polgári lakosok is érkeztek hazánkba. Az első időszakban nem voltak a legfényesebbek a körülményeik, hiszen a háború utáni Magyarországon senki számára sem volt könnyű az élet. Ennek ellenére aránylag gyorsan oldották meg a menekültek ellátását. A szülők nélkül érkező gyerekek gyermekotthonba kerültek, később megszervezték görög nyelvű oktatásukat, a családjukkal érkezők számára hamarosan megalakult a Manolisz Glezosz iskola. A Budapesten lakó görög családok egy részének a volt Kőbányai Dohánygyár (képünkön) területén alakítottak ki szükséglakásokat. Itt 2-3000 ember zsúfolódott össze kicsi, közös mellékhelyiségekkel és konyhával rendelkező lakásokban. Egy részük egészen a 60-as évekig élt itt. Érdekesség, hogy a fővárostól 60 km-re megépült Beloiannisz falu, amelyet szintén a menekültek számára hoztak létre.
3/8
Jelenleg
Jóllehet a görögök egy része a belpolitikai helyzet rendeződésével, majd a rendszerváltás után visszatért Görögországba, ma is él hazánkban egy kisebbség, amely kultúrájának, hagyományainak őrzésével színesíti a város életét. Számuk országos viszonylatban néhány ezer főre tehető, egyik központjuk Budapest, ahol – egy kivételtől eltekintve – az összes kerületben saját önkormányzatuk van, kulturális központjukban, a Görögség Házában pedig szívesen látják az érdeklődőket. Ezenkívül a Görög Intézet honlapja remekül összefogja a Budapesten megtalálható programokat és azokat a lehetőségeket, ahol filmklub, könyvtár vagy akár nyelvtanulás formájában kapcsolódhatunk ehhez az izgalmas kultúrával rendelkező kisebbséghez.
Egy görög Budapesten
Cikkünk görög „szakértője”, Kacimbarisz Janula (fenti képünkön férjével, Dimitrisszel) szülei szintén a harcok elől menekülve érkeztek Budapestre, édesapja még kisgyermekként, egyedül. Janula görög férjével üzemelteti a Mythos éttermet, izgalmas eredeti receptekkel és sokszor Görögországból érkező alapanyagokkal dolgoznak. Nagyon szereti Budapestet, a várost és pezsgő hangulatát. Jóllehet ma már nem tudná elképzelni magát Görögországban, a gyökerei, hagyományai nagyon fontosak számára. Ápolja a kapcsolatot a rokonaival, gyermeke pedig jól beszéli a nyelvet, jól ismeri a helyi szokásokat. Ahogy Janula elmondja, „a görögök jókedvből élnek”, ezt pedig nekünk sem ártana eltanulni tőlük.
4/8
Vallás
A görögök többsége ortodox vallású, hivatalosan nem a pápa, hanem a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus fennhatósága alá tartoznak vallási közösségeik. Ünnepeik, szokásaik is különböznek a római katolikus hagyományoktól, papjaik pedig házasodhatnak. Noha – ahogy föntebb is említettük – a Petőfi téri templomot a 18–19. századi görög kereskedők építették, és az istentisztelet nyelve 1949-ig a görög volt, a Rákosi-éra alatt új tulajdonost kapott, a Moszkvai Patriarchátust. A görög közösség a rendszerváltás óta próbálta visszaszerezni az ingatlant, sikertelenül. Görög nyelvű istentiszteletek jelenleg a Magyarországi Ortodox Exarchátus Váci utcai kistemplomában folynak. De ha befejeződnek a Múzeum és az Ötpacsirta utca sarkán található Károlyi-palota (képünkön) építési munkálatai, az épület, amely sokáig a MÁV Szimfonikus Zenekar központja volt, helyet adhat a görög közösség új ortodox templomának. A vallási intézmény a három szent főpap, Nagy Szent Vazul, Teológus Szent Gergely és Aranyszájú Szent János nevét fogja viselni.
5/8
Nyelvoktatás
Ha érdekel bennünket a görög nyelv, akkor véssük föl a február 2-i dátumot, ugyanis ezen a napon tiszteleghetünk jelentősége és nagysága előtt, a nadrágunkat pedig jól kössük föl, ha meg is szeretnénk tanulni, ugyanis nem lesz egyszerű dolgunk. Külön ábécével rendelkezik, ráadásul az indoeurópai családba tartozó nyelvnek nincs is közvetlen rokona. A görög az egyik legrégibb, írásos emlékekkel rendelkező nyelv, azonban könnyen pórul járhatunk, ha az ókori feliratokról ellesett szavakkal próbálunk jéghideg mojitót kérni a strandon, hiszen a saját régi nyelvemlékeinkből kiindulva is beláthatjuk, hogy az első, a mienknél jóval régebbi, 3000 éves emlékek óta micsoda változásokon mehetett keresztül az ógörög nyelv és írás, mire újgörög lett belőle. Érdekesség, hogy a 19. században megpróbáltak visszanyúlni a gyökerekhez, és katharévusza néven az ókori változatok megújításával hoztak létre hivatalos nyelvet, azonban ezt 1976-ban egy, a többség által beszélt természetes változatra cserélték. Jó hír, hogy Magyarországon is több helyen tanulhatunk újgörögöt, gyermekkorban többnyire az itt élő kisebbség részeként erre a Manolisz Glezosz 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskolában van lehetőségünk, ha pedig felnőttkorban kapunk kedvet, akkor a Görög Intézetnél próbálkozhatunk.
6/8
Gasztronómia
Képünkön szándékosan nem gíroszt szerepeltetünk, hiszen, annak ellenére, hogy mi is odavagyunk az egyszerű és laktató, pitatésztába zárt sülthús-darabokért, azért nem árt, ha tudjuk, hogy a görög konyha jóval több ennél, tulajdonképpen az egyik legszebb kompromisszum a balkáni és a közel-keleti konyhák között. Szerencsére Budapesten is egyre több lehetőségünk nyílik az alapanyagok, az ízek és a textúrák sokféleségének görög módját megtapasztalni, hiszen ellátogathatunk a már többször emlegetett Mythos étterembe, a szintén görög kötődésű tulajdonos által üzemeltetett Taverna Dionysosba vagy az Alkotmány utcai Maziba, ha pedig mégis gíroszra vágyunk, korábbi cikkünkben összegyűjtöttünk pár helyet, ahol találunk néhány ízletes változatot. Gyorsétterem kategóriában pedig korrekt görög ízeket kóstolhatunk a Blue Agorinál vagy a 2012 óta működő Kerkyrában.
7/8
Művészetek (színház, tánc, zene)
Bár a legismertebb szirtáki nem autentikus, hanem a Zorba című film betétjeként született, sok görög néptánc gyökere a középkorig nyúlik vissza. Ehhez a régi hagyományhoz csatlakozhatunk, ha figyeljük a Mydros görög zenekar fellépéseit, amelyek rendszerint jó kis közös táncolással végződnek, de ellátogathatunk a Sirtos együttes táncházába is, amely most ugyan nyári szünetre vonul, de októbertől vár bennünket az Óbudai Kulturális Központban. Ha pedig szeretnénk igazi profik produkcióját megnézni, kövessük a Helidonaki Görög Hagyományőrző Egyesület vagy az Ellinizmosz Tánccsoport munkáját. Ha nem táncolnánk, de szeretjük a görög zenét, akkor a Kariatidák Egyesület kórusa vagy a Romiosyni kórus segítségével idézhetjük föl azokat a dalokat, amiket egy-egy jeges frissítő társaságában a fehér-kék tengerparti tavernákban hallgatunk.
A modern színjátszás gyökereit is az ókori Görögországban kell keresni. Itthon pedig, túl azon, hogy a görög gyökerekkel rendelkező színésznő, Papadimitriu Athina neve mindannyiunk számára ismerős, érdemes a szintén ehhez a kisebbséghez tartozó Kollatos Fotios munkásságát is megemlíteni. Kollatos Görögországban tanult színészetet, Budapesten pedig rendezőként is dolgozik. Egyik legszuperebb kezdeményezése az Amfitheatro Görög Nemzetiségi Színház, ahol elsősorban klasszikus darabokat mutatnak be, eredeti nyelven.
8/8
Az ókori görögök öröksége
Túl azon, hogy a modern Görögország a mediterrán életszeretet egyik szimbóluma, amellett sem mehetünk el, hogy a demokrácia, a filozófia, a színház, az olimpia és a matematika bölcsője. Az ókori görögöket ha akarnánk, sem tudnánk kizárni az életünkből. Városunkat is millió mitológiai utalás hálózza be, járjunk például a mondák szereplőiről elnevezett Adonis, Nárcisz, Apolló vagy Atlasz utcában vagy a belvárosban, ahol minduntalan zord ábrázatú és kidolgozott testű antik félistenek, istennők és hősök tekintenek le ránk a házakról. Ha pedig nem elégszünk meg a lépteinket kísérő héroszokkal, ellátogathatunk a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményének új állandó kiállítására is.
