Ritkaság, hogy egy nép több ezer éves történelme és annak minden vihara között is képes megőrizni kultúrájának esszenciáját. Nos, a görögöknek ez sikerült, hiszen már az ókori emlékekből is ugyanazt az életigenlést, emberszeretetet, az egyszerű dolgok értékelése mellett a különleges szépség és a művészet iránti fogékonyságot olvashatjuk ki, amivel ma is azonosítjuk ezt a népet. Picinyke itt élő közösségük mindig aktívan vett részt a főváros életében, segítségükkel egy sokkal színesebb Budapest lehet az otthonunk. A Mythos görög étterem egyik tulajdonosának, Kacimbarisz Janulának a segítségével megnéztük, hol is találkozhatunk autentikus görög kultúrával Budapesten.
A Haris köz és a görögök
Az eredetileg itt állt épületet Haris Gergely görög származású, de már asszimilálódott nagykereskedő építtette 1877-ben. A vasvázas tetőszerkezetű, üvegezett átjáró pálmafás mozaikpadlójával, szobraival és szökőkútjával Feszty Adolf építész legelső munkája volt, és igazi keletibazár-hangulatot árasztott. Az épületet 1910-ben lebontották, helyére két bérház épült. Az ezek között lévő sikátor továbbra is családi tulajdonban maradt, így a Haris köz 1950-es államosításáig Budapest egyetlen magánkézben lévő utcája volt. Nem sikerült a mai napig követnünk a család történetét, de az biztos, hogy még a 2010-es évek elején is az utcácskában élt a névadó közvetlen leszármazottja, az idős Haris Fedora, és ugyan másik ághoz tartozik, de nem csak nevében rokon a békebeli eleganciát árasztó Marczibányi téri Haris parkot és Bobo Restaurantot működtető család sem.
Egy görög Budapesten
Cikkünk görög „szakértője”, Kacimbarisz Janula (fenti képünkön férjével, Dimitrisszel) szülei szintén a harcok elől menekülve érkeztek Budapestre, édesapja még kisgyermekként, egyedül. Janula görög férjével üzemelteti a Mythos éttermet, izgalmas eredeti receptekkel és sokszor Görögországból érkező alapanyagokkal dolgoznak. Nagyon szereti Budapestet, a várost és pezsgő hangulatát. Jóllehet ma már nem tudná elképzelni magát Görögországban, a gyökerei, hagyományai nagyon fontosak számára. Ápolja a kapcsolatot a rokonaival, gyermeke pedig jól beszéli a nyelvet, jól ismeri a helyi szokásokat. Ahogy Janula elmondja, „a görögök jókedvből élnek”, ezt pedig nekünk sem ártana eltanulni tőlük.