Magyar Zene Háza
Az elmúlt években itthon is egyre több érdekes megjelenésű épülettel találkozhatunk, ám olyan extravagáns formájúval, mint a városligeti Magyar Zene Háza, nem nagyon. Bár az épület átadásakor még idegenkedtünk a furcsa arany formáktól, tavasszal és nyáron a ház nagyon is együtt él az őt körbeölelő természettel. Tulajdonképpen bejött a japán sztárépítész, Sou Fujimoto elképzelése. Ezzel a furcsa organikus formával – ami egyesekben a lyukas sajtot, másokban egy gombát idéz –, a hullámzással, az üvegfalakkal és a lyukakkal áttört tetőszerkezettel próbálta elérni, hogy a természet és az épület tökéletes harmóniában legyen egymással – ezt segíti az a néhány fa, ami véletlenszerűen átnő a lyukakon.
Meséskert óvoda
Ez az angyalföldi ovi szuper példa arra, hogyan lesz egy klasszikus paneloviból 21. századi, modern és gyerekbarát épület. Mindenkinek megvan az a fejlesztőjáték, ahol háromszög, kör és négyzet alakú formákat próbálunk beletenni egy dobozba? Na, ez az ovi pontosan ennek a felnagyított verziója. A Párisi udvar és a Palatinus strand rekonstrukciójáról is ismert Archikon építésziroda nemcsak egy játékos épületet, hanem egy passzív házat is tervezett, sőt: az óvoda tereit a használók igénye alapján alakították ki. Egy ilyen játékos helyen mi is szívesen lettünk volna ovisok.
Külső-kelenföldi református templom
Erről az épületről viszonylag kevesen mondanák meg elsőre, hogy templom, formája és anyaghasználata alapján hamarabb gondolhatjuk óriási hangárnak vagy valamiféle gyár-, raktárépületnek. Az Ybl-díjas Szabó István (ő tervezte a farkasréti Mindenszentek-plébániatemplomot is) tervei alapján elkészült szakrális épület a környékbelieket is meglepte, helyi legendák szerint a furcsa vázszerkezetet látva rakétakilövő állomásnak vélték. A geodézikus kupolákból álló szerkezet alapvetően a pavilon- és csarnoképítészetben elterjedt formaképzés, amelyet Szabó különleges módon új kontextusba emelt. A templom mennyezetén van hatszögű nyílás, ez az égre nyitott, óriási ablak a szerkezet indusztriális jellege ellenére szakralitást kölcsönöz a térnek.
Néprajzi Múzeum
A Liget Budapest Projekt részeként 2022-re készült el a Néprajzi Múzeum új épülete, amit már tényleg a múzeum igényeinek megfelelően terveztek (építész: Ferencz Marcel), és bár vannak kérdéses elemei, összességében jól használható és minőségi épület lett. Bár a tetőterasz nyaranta nem a legárnyékosabb hely a Ligetben, azonban panorámája miatt megéri felsétálni a legmagasabb pontjára. A gördeszkapályát idéző extra forma mellett izgalmas a homlokzatot borító fém rácsháló. Ez félmillió pixelből áll, és a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből válogatott néprajzi motívumokat idézi.
Bálna
Érdekes kontrasztot ad Budapestnek a 19. századi közraktárak épületei között elterülő Bálna futurisztikus épülete, amit egy holland építésznek köszönhetünk. A Kas Oosterhuis tervezte épület a parazitaépítészet – vagyis az általában műemlék épületekhez kapcsolódó kortárs kiegészítés, ami rendszerint a már meglévő épületből nyeri energiáját – izgalmas példája. A cyberbálna megnyitása nem volt zökkenőmentes: hiába a látványos tervek, a szerkezet megvalósítása rengeteg hibával jött össze, ezért az építésznek még egy ideig toldozgatnia kellett. A Bálnát egyébként 1628 darab különböző méretű üveg borítja, közülük a legnagyobb majd 400 kg.
(Borítókép: Forgács Zsuzsi – We Love Budapest)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
