Keresés EN
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Látnivalók és kultúra

5 budapesti épület, amit nő tervezett

Ha női építészekről beszélünk, akkor biztos mindenki kapásból Zaha Hadid nevét mondja, aki tervezett is Budapest egyik ikonikus terére egy üvegbuborék irodaházat a maga futurisztikus stílusában, bár városképi okokból végül nem ez valósult meg. De a női építészek sora egyáltalán nem ér véget nála, és nem is kell külföldi példák után keresgélnünk, hiszen rengeteg menő és karakteres építészünk van, akik szuper épületekkel és koncepciókkal gazdagítják a fővárost (meg persze az egész országot). Ráadásul még nők is. Nőnap alkalmából összegyűjtöttünk nektek 5 olyan budapesti épületet, amit nő tervezett.

Az építészetre és általában bármilyen reál szakmára még mindig úgy gondolunk, hogy a férfiak birodalma, holott ezeken a területeken is rengeteg nő van. Az építészet világában persze nem olyan könnyű nőként helytállni, és fontos hangsúlyozni, hogy egyáltalán nem azért, mert valaki nő, hanem sokkal inkább a nyilvánosság vagy az alvállalkozók előítéletei miatt. Az első női építész valószínűleg a staffordshire-i kastély űrnője volt, de mivel az 1870-es években hivatalosan még nem végezhetett ilyen munkát, nem is maradt fent róla dokumentum, így hivatalosan az amerikai Julia Morgant tartjuk az elsőnek, aki 1894-ben diplomázott.

Na de mi a helyzet itthon? Pécsi Eszter volt az első nő, aki építészdiplomát szerzett itthon, oklevelét pont nőnapon, 1920. március 8-án vette át, ráadásul a születésnapja is ekkor volt. A budapesti Műegyetemre 1919-től már nők is beiratkozhattak, így Pécsi Eszter hazajött külföldről, hogy tanulmányait itt fejezze be, de rajta kívül még három másik nő is részt vett a mérnökképzésben: Sternberg-Várnay Marianne, Máhrer Vilma és Simonyi-Hajós Irma. Pécsi Esztert főként statikusként ismerjük, az ő munkája például a Fiumei úti baleseti kórház és a Kútvölgyi Kórház szerkezeti terve. A kitaposott úton pedig rengeteg nő követte.

Az egykori MSZMP-pártszékház

A brutalizmus rajongóinak talán nem idegen a Váci út 71., vagyis az MSZMP-pártszékház, ami az egyetlen kétszeres Ybl-díjas építésznőnk, Pázmándi Margit tervei alapján épült. A XIII. kerület, különösen a Váci út ma már modern irodafolyosóként él a fejünkben, de annak idején komoly munkásmozgalmi kerület volt, így a székháznak is ennek megfelelő hangsúlyt kellett kapnia. Pázmándi érzékeny volt az aktuális irányzatokra, így a konzolos homlokzat és a napvédő betonlamellák játéka egyáltalán nem véletlen, tudatosan behozta Budapestre a brutalizmus mozzanatait. Az épületet egyébként a 17. Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának Othernity – Modern örökségünk újrakondicionálása”-projektjébe is beválogatták.

A Balassi Intézet a Somlói út 51-ben

Pázmándi Margit tervezte azt a Gellérthegy lejtőjén álló, több szempontból is különleges épületet, aminek bontásáról 2020 nyarán röppentek fel a hírek. Azon kevés modernista-brutalista épületek egyike, amelyek valahogy sikeresen megérkeztek a 21. századba, egy kis ráncfelvarró felújítás és némi nehézség után (Országos Rendőr-főkapitányság is működött itt egy ideig) sikerült megfelelő funkciót találni neki. Külön szeretjük a betonépület piros-zöld festését és a hátsó front színes kis részleteit. Egyébként Pázmándi Margit tervezte az Ifipark belső teraszait is, de sajnos az idők folyamán már ezeket is elbontották.

A MOME Műhelyház, Műterem- és Médiaház

Hatalmas campusfejlesztés zajlott az elmúlt években a MOME-n, ami sokkal több volt a 20. század kényszermegoldásainál: nemcsak a már meglévő épületek felújítását, de újak emelését is jelentette. A zugligeti fejlesztés mérföldköve volt, amikor elkészült a Csomay Zsófia tervezte Műhelyház, majd a Műterem- és Médiaház. Az épületek a környék beépítési karakterét követik, az építész pedig a divathullámok helyett értékálló és minőségi anyagokkal dolgozott. Csomay Zsófia egyébként az építészhallgatók egyik nagy kedvence, mellesleg bármikor biciklire pattan és beszáguld a zugligeti lejtőkön a MOME Építészeti Intézetébe tanítani vagy a Petőfi Sándor utca forgatagában a FUGA-ba kiállításmegnyitóra – legalábbis amikor nincs járványhelyzet.

A Dózsa György úti ING-székház

Sokáig az Erick van Egeraat és Z. Halmágyi Judit által tervezett ING-székház volt a Városliget környékének legmegosztóbb kortárs épülete, de a vele szemben felépülő Néprajzi Múzeum ezt a leget kicsit talán beárnyékolja. Az emblematikus épület a mai napig megállásra készteti az arra járókat, hiszen nemcsak csupa üveg mivoltával hívja fel magára a figyelmet, hanem a különös vízcseppeket vagy talán vízesést utánzó mintázatokkal, a fémszalagokkal, a töredezett homlokzattal és a textilművészetből vett motívumokkal. Z. Halmágyi Judit egyébként aktívan vesz részt Budapest arculatának alakításában, az elmúlt években többek között az új Duna-híd vagy a Közlekedési Múzeum tervpályázatának zsűrijében is részt vett.

Müpa

Lehet, hogy sokkal másabb lenne a Müpa épülete, ha Zoboki Gábor mellett nem állt volna ott Demeter Nóra. Ő az egyik legnemzetközibb építészünk, diplomáját az Egyesült Államokban szerezte, az American Institute of Architects európai tagozatának korábban elnöke is volt, itthon pedig rengeteg, a főváros építészeti arculatát meghatározó projektben és urbanisztikai program kidolgozásában vett részt, alkotásait pedig a nyitottság és az érzékenység jellemzi.

+1

A fenti 5 épületen túl még rengeteg olyan ház van Budapesten, amelyek koncepciójának kialakításában komoly szerepet kaptak nők. Csillag Katalin (3h építésziroda) személyisége kihagyhatatlan a Vision Towers vagy a MOME zugligeti frontja tervezéséből, a Nanavízió duója pedig az egyik kedvenc közösségi terünket, a Szegletet tervezte. Sőt, egy ideig Budapest főépítésze is nő volt: Beleznay Éva, aki ma a fenntartható építészet egyik nagykövete. 

Cimkék

Hasonló tartalmak

Kultúra

Oscar-nap a Művészben

Március 11-én 96. alkalommal díjazza az előző év legjobb filmjeit és filmeseit az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia. Nincs is jobb hangolódó program a gálára, mint a március 10-ei Oscar-nap a Művészben, amikor 13 órától estig jelölt filmeket nézhetünk meg.

Kultúra

Janikovszky-est a vaksötétben – avagy a lemez két oldala

A Bodor Tibor Kulturális Egyesület közreműködésével március 13-án a Lurdy Moziban egy egyedülálló képzeletszínházi előadásban lesz részünk, A lemez két oldala címmel: Janikovszky Éva írásainak segítségével teljes sötétségben, csak a hangokra és szavakra koncentrálva fedezhetjük fel mindennapjaink rejtett oldalait.

Kultúra

Mai Manó fotográfiái

A PaperLab Galériában kiállított 50 fotóból álló, ingyenesen megnézhető válogatásban olyan alkotásokat láthatunk, amelyeket Mai Manó fotográfus a budapesti műtermeiben készített a századforduló környékén.

Neked ajánlott

A