Czigler Győző neve talán kevésbé cseng ismerősen, mint kortársaié, Hauszmann Alajosé vagy Ybl Miklósé, ám ez korántsem jelenti azt, hogy kevésbé lett volna jelentős építész. A mester neve a historizmussal fonódott össze, ebben látta az építészet haladásának irányát. Tehetségét több jelentős épület dicséri, és elévülhetetlen érdemei vannak abban is, hogy Budapesten vásárcsarnokok épülhettek. Az építész éppen 173 éve született, cikkünkben legszebb épületeit gyűjtöttük össze.
Ki volt Czigler Győző?
Hauszmann Alajos vagy Ybl Miklós neve talán ismerősebben cseng, mint Czigler Győzőé, a munkássága vetekszik az övékével. Csak Budapesten közel 40, ma is eredeti formájához hasonló állapotban fennmaradt épületet tervezett, közintézményeket, oktatási intézményeket, sőt kórházat, templomot is, körúti bérházai és palotái pedig meghatározó elemei a belváros képének. A többgenerációs építészdinasztiából származó mester életét és munkásságát ebben a cikkünkben mutattuk be részletesebben.
1/6
Hunyadi téri piac
A főváros egykor Czigler Győzőt kérte fel, hogy tegyen javaslatot a korabeli, elavult szabadtéri piacok higiéniai körülményeinek javítására, modernizálásukra, így született meg a fővárosban a fedett, vas- és üvegszerkezetű csarnokok építésének gondolata, amelyekbe a javaslat nyomán több kerület is belevágott. Czigler maga két vásárcsarnokot tervezett a fővárosban, ő volt az építésze a Hunyadi téri vásárcsarnoknak, illetve a jelenleg Light Art Museumként működő Hold utcai piacépületnek is. Életművében tehát kiemelkedő szerep jut a főváros fedett piacainak.
2/6
Központi Statisztikai Hivatal
Korábban, a Kulturális Örökség Napjai alkalmával sikerült bejutnunk a Központi Statisztikai Hivatal székházába, ami nemcsak azért különleges, mert itt aztán tényleg mindent tudnak rólunk, hanem azért is, mert egyike azoknak a közintézményeknek, amiket ma is az építésükkor kijelölt célnak megfelelően használnak. Szép arányok, impozáns kupola, belül pedig míves kovácsoltvas munkák és üvegablakok díszítik ezt az izgalmas épületet, a statisztikusok pedig már 1897 óta ebben a kellemes környezetben gyűjtik rólunk az adatokat.
3/6
Műszaki Egyetem
Nemcsak a Műszaki Egyetem épületeinek tervezésében vett részt, hanem a terület általános rendezési és beépítési tervét is ő készítette, sőt javaslatára költözött az intézmény a lágymányosi campusra. Bár a pesti oldal dunai panorámát meghatározó főépület Hauszmann Alajos műve - olyan nagyszabásúra sikeredett, hogy Czigler epés megjegyzést is tett rá - a Gellért tér felőli oldalon elhelyezkedő CH épület, vagyis a kémiai pavilon Czigler Győző alkotása, aki tanított is a műszakin, majd később dékánja lett az intézménynek. Az egyetem történeti campusát ebben a korábbi cikkünkben jártuk be.
4/6
Széchenyi-fürdő
A Liget egyik legszebb éke a neobarokk kastélyra emlékeztető Széchenyi-fürdő, számos medencéjével, kiterjedt szolgáltatásparkjával, tavaly újranyitott pálmaházával egyedülálló központja a lazulásnak, gyógyulásnak és szórakozásnak. Az impozáns épületen Czigler Győző mintegy 20 éven át dolgozott, befejezését pedig sajnos már nem érhette meg.
5/6
Gozsdu-udvar
Budapest egyik gasztronómiai központjából nemrég gyűjtöttük össze a legjobb helyeket, ám a különleges épület nemcsak ebből a szempontból, hanem építészetileg is igazi csemegét kínál. Cziglert hosszasan foglalkoztatta az a kérdés, hogyan lehetne olyan bérházakat tervezni, ahol minden lakás egyenértékű, az épület pedig nem kelt zsúfolt hatást. Így született meg az az átjáróházas koncepció, ahol a belső terekről, udvarokról minden lakás közel egyenlő fényhez jut, ennek egyik legjobb példája éppen a Gozsdu-udvar. A mesternek egyébként nem ez volt az egyetlen bérháza, több ilyen jellegű épületet is tervezett a Károly, az Erzsébet és a Teréz körúton is.
6/6
Rózsák terei görögkatolikus templom
A Rózsák tere a főváros egyik legszebb közparkja, nem utolsó sorban a környezetet uraló templomnak köszönhetően, amit Steindl Imre tervezett. A téren azonban nem ez az egyetlen egyházi intézmény, az oldalsó részen, szerényen húzódik meg egy jóval kisebb templom, ami hasonlóan szemrevaló és Czigler Győző munkája. Az 1881-ben elkészült épületet rövid időn belül kinőtte a helyi gyülekezet, így szükségessé vált egy nagyobb egyházi épület létrehozása. Az új templom felépülése után a régit a görögkatolikusok kapták meg, ez lett a város első görögkatolikus temploma.
