1/8
Budapesti Szentséges Szűz Mária és Mihály Arkangyal Kopt Templom
Kezdjük a város szélén a templommustrát, merthogy ott találjuk a kopt keresztények meseházikóra emlékeztető szakrális épületét. Na de kik azok a koptok? Jellemzően afrikai és közel-keleti keresztények – elsősorban egyiptomiak és etiópok –, akik közül nálunk is élnek szép számmal, és így 2011 óta templomuk is van, a XVIII. kerületi Szemeretelepen. A reformátusoktól vették át az épületet, ami korábban kocsma volt. Némi átalakuláson is átesett, mielőtt felszentelték, például van rajta egy kereszt, ami éjjel világít, és állítólag kimondottan nyugtató hatással van a környéken élőkre.
2/8
Városmajori Jézus Szíve-templom
A több elemből álló épületegyüttes (nagytemplom, közösségi tér, harangtorony és árkádsor) Bauhaus stílusban épült 1932–1933-ban, az Árkay testvérek, Aladár és Bertalan tervei alapján. A templom, ami leginkább úgy fest, mint egy mauzóleum és egy erőd szemrevaló szerelemgyermeke, abszolút megelőzte a korát mind modern külseje, mind anyaghasználat (ez az első budapesti vasbeton templom) tekintetében. Amikor 1933-ban átadták, kisebbfajta megbotránkozást keltett a hívek körében, ám napjainkra az akkori ellenállás hatalmas büszkeséggé transzformálódott. Fontos még kiemelni a főhomlokzat kapuzatát díszítő angyalos domborművet, ami Ohmann Béla munkája.
3/8
Pozsonyi úti Hálaadás temploma
Az Újlipótvárosban álló református templom Tóth Imre és Halászy Jenő egymástól független tervei alapján 1936–1940 között épült. A nagyon nem sablonos épület eklektikus stílusú: a templomrész neoklasszicista, belülről viszont Bauhaus-vonásokkal bír, akárcsak a kiegészítő épületek. Különlegességét a templomok esetében kifejezetten szokatlan hajóablakok is kiemelik. Amikor ránéz az ember, inkább nézi valamiféle kulturális szent helynek, mint templomnak.
4/8
Külső-kelenföldi református templom
A válogatásunkban szereplő templomok közül vitán felül ez a legbizarrabb. Egy korábbi cikkünkben földre pottyant ufónak neveztük az épületet, ami egyébként nemcsak templomnak nem mindennapi, hanem kábé mindennek. Megálmodója a Magyar Rádió Pagodáját is tervező Szabó István volt. Az építkezés 1979 és 1981 között folyt – a helyi lakosság állítólag azt hitte, rakétakilövő állomás épül. Pedig lehetne a pisai ferde toronyra kacsintó magraktár vagy egy föld alatti laboratóriumot elfedő gigantikus épület is. Az biztos, hogy nem lehet elmenni mellette anélkül, hogy közben ne tátaná el az ember a száját.
5/8
Budapest-Pasarét Páduai Szent Antal-plébániatemplom
Az id. Rimanóczy Gyula tervei alapján 1934-re elkészült pasaréti katolikus templom annyiból nehéz szülés volt, hogy a sokadik elképzelés valósult meg végül. A templom melletti teret csak pár évvel később alakították ki, ezt is Rimanóczy tervei szerint. A templom a ferenceseké, ezért közvetlenül mellette egy rendház is felépült ugyanakkor. Az üvegablakokat az az Árkayné Sztehló Lili festette, aki a városmajori templomét is, de Ohmann Béla is dolgozott mindkét helyszínen, Pasaréten a szószéket és az eredeti oltár domborműveit készítette el. A tekintélyt parancsoló épület a 34 méter magas harangtornyával olyan hatást kelt, mint valami könyvtár, amiben csak klasszikusokat találni.
6/8
Tours-i Szent Márton és Flüei Szent Miklós-plébániatemplom
A XIII. kerületi Vizafogó városrészben található, monumentális méretű templomot a külső-kelenföldi templomot is tervező Szabó István, illetve Borsányi László tervezték. 1982-ben épült fel, de a felszentelésre csak három évvel később került sor. A templom nagyon leromlott az évtizedek során, de 2016-ban úgy felújították, hogy még most, 6 évvel később is olyan hatást kelt, mintha most épült volna fel. A betonfalakat itt-ott hatalmas üvegfelületek törik meg, ezeket este és éjszaka kivilágítják, ami az épület nappali robusztusságát feloldja. Luther Márton szavait („Erős vár a mi Istenünk”) sehol máshol nem érezzük annyira igaznak, mint itt, ha a templomra nézünk.
7/8
Farkasréti Mindenszentek-plébániatemplom
A Farkasréti temető bejáratával szemben magasodó templomot szintén Szabó István tervezte. 1975 és 1977 között épült, és ez volt az első templom, amit a vallástalan szocializmus évtizedei alatt emeltek. Egyesek szerint kimondottan ijesztő a templom, már-már horrorfilmes hangulatú, ám nem kell tőle megijedni, egyszerűen csak modernista. Belépve pedig nem szörnyek várnak ránk, hanem kimondottan barátságos hangulat.
8/8
Szent-Gellért Sziklatemplom
Ilyen különleges templom, mint amilyen a Gellért-hegy oldalában lévő, világszerte is kevés van. 1931-ben építették meg, méghozzá úgy, hogy az itt található, természetes úton kialakult barlangot hosszabbították meg és szélesítették ki. A templom mellett egy kolostort is kialakítottak, ahova a pálosok rendje költözött be. Eleinte a bejárat előtti teraszon rendezték meg a szertartásokat, manapság viszont már bent tartják ezeket. Az egész építmény olyan benyomást kelt, mintha egy középkori vár lenne, de nem a kereszténység, hanem még a barbárság korából.
