Mielőtt leírnánk a tippeket, hogy merre is érdemes kóstolni, egy laza 10 pontban össszegyűjtjük, hogy hogy érdemes készülni, mire kell számítani az ez évi májusi gasztronómiai seregszemlén.
- Nem baj, ha előre készítünk egy listát arról, hogy merre szeretnénk kóstolni, esetleg azt is felvezetve, hogy mely fogásokat. A bejáratnál összeszedhető kis füzetben részletezve van az egyes helyek kínálata, és térképen is jól látjuk őket.
- „Láncoljuk” magunkhoz a kóstolópoharunkat, mert ahogy emelkedik a hangulat, úgy tűnnek el másodpercek alatt előlünk, hiszen az összes ugyanolyan. A legjobb, ha egy pillanatra sem veszítjük szem elől!
- Ha kevesebbet járunk vidékre, akkor jó ötlet a Budapesten kívüli éttermek kínálatából is mazsolázni, ha pedig az ország bármely másik szegletéből érkeztünk a Gourmet-ra, Budapest legjobbjait is felmérni.
- Az exkluzív ebédek/vacsorák mellett tényleg nagyon színes a gasztroszínpad idei kínálata. Sztárséfek főznek, gyerekek szorgoskodnak, pékmesterségről, cukrászatról, croissant-ról, ázsiai konyháról, extrémebb hozzávalókról, Michelin-csillagokról is hallgathatunk érdekességeket az egész gasztrovíkenden.
- A Gourmet-n is jól lehet lakni, egy kóstolgatós nap végén azért beüt az a bizonyos „kóma”, de tartsuk szem előtt, hogy elsősorban az ízek sokfélesége és az egy platformra hozott gasztrokülönlegességek, vendéglátóhelyek, séfek, előadások miatt vagyunk itt. Ha kíváncsiak, de kisebb étkűek vagyunk, akkor mindenképp állítsunk fel egy sorrendet, hogy hol kezdjük, nehogy a végére ne maradjon kapacitás, ha pedig feneketlen a gyomrunk, kóstoljunk rá a laktatóbb tételekre, nehezebb húsételekre is.
- Idén úgy alakult, hogy még több italos standot találunk, mint valaha. Nemcsak a borok és pezsgők, champagne-ok hangsúlyosak, de a tematika miatt a sör is fontos szereplő, ahogy a röviditalok és ezzel együtt a koktélok is. Kísérletezzünk, kóstoljunk össze ételeket és italokat, akár letérve a klasszikus útról.
- Bátran kérdezzünk és érdeklődjünk a pavilonoknál, ám érdemes olyankor, amikor kicsit jobban fellélegeznek a séfek, szakácsok a kitelepült konyháknál. 25 bentlévő rendelés közben lehet, hogy nem lesznek olyan beszédesek, mi pedig csalódunk. Mérjük fel tehát tapintattal, hogy mikor érdemes kíváncsiskodni!
- Ne hagyjuk ki az édességeket sem! Bőven járunk olyan helyeken, ahol épp a desszertek voltak a legfinomabbak, tehát nem szabad megfeledkeznünk róluk. Nemcsak a kifejezetten süteményekkel foglalkozó pultoknál, hanem éttermeknél is sorban állhatunk értük... sőt!
- Nemcsak kóstolni érkeztünk, hanem figyelni, ismereteket is szerezni, ezért, ha van rá idő (legyen!) és mélyebben elmerülnénk egy-egy fogás elkészítésében, a séfek, szakácsok mozdulataiban, nyugodt szívvel táborozzunk le egy pavilonnál és figyeljük a trükköket, technikákat. Testközelben nagyon kevés alkalommal lehet ilyen élményben részünk.
- Ahogy minden fesztiválon, itt is vannak kevésbé kellemes résztvevők, sokszor forgathatjuk a szemünket asztaltársaságok viselkedésén, belefuthatunk szörnyű alakokba. Nincs ez másképp egy zenei fesztiválon se, ezért tegyük túl magunkat a zavaró tényezőkön. Ízélmények, kóstolások, a gasztronómia szeretete miatt érkeztünk, nem feltétlenül új barátokat keresni és bosszankodni!
1/5
Street food jellegű éttermek, fogások
Kezdjük a street fooddal, ami alapvetően a legmegfizethetőbb és a legtöbb emberhez eljutó kategória, a mindennapokban is. Ha mégis úgy döntenénk, hogy a fine dining helyett pizzát vagy ázsiait ennénk például, akkor van bőven alternatíva.
A KIOSK paprikás sercliben érkező tépett malaca nem egy túlgondolós fogás, pont ebben rejlik szuperereje. Wang Mesternél a Biang Bisztrókból megismert fűszeres, autentikus kínai ízekre számítsunk, így zöldséges házi tészta, húsos derelye és szendvicsek közül választhatunk.
Teljesen új szereplő mind a Gourmet-n, mind a budapesti felhozatalban a Kobuta, vagyis Takács Lajos japán insprációjú konyhája, ahol gyoza, kacsa dengaku miso és kétfajta domburi készül a fesztiválra. Nem véletlen előtte a nagy tömeg.
A hátsó részen találjuk a Digókat, akik 22 cm-es mini pizzácskákkal készülnek, a klasszikusokból. Emellett egy paprikás-fenyőmagos focacciával reagálnak az idei témára. Sokat kell várni náluk is, de tudjuk, hogy megéri.
2/5
Gourmet Fesztivál klasszikusok
Az encsi Anyukám Mondta nélkül elképzehetetlen hely a Gourmet, a budapesti gasztrorajongók fanatikusan rohanják meg a pavilont, hiszen nem járhatunk feléjük minden nap. Idén a vasárnapi napon ehetünk legendás focacciájukból, mely burratával, mandulával készül. Egy sajttortára is benevezhetünk a Dudás testvéreknél.
Nem kisebb a rajongói tábora a frissen Michelin-csillagossá vált Babel szarvasgombás tojásos nokedlijének, ami salátával érkezik. Megtudtuk, hogy mikor megünnepelték a legmagasabb gasztronómiai elismerést, a stáb is ebből falatozott – ők sem tudják megunni a selymes, újrahúzott, mégis nosztalgikus nokedlit. Mi sem, bármikor, bármennyit tudnánk enni belőle.
3/5
Vidéki izgalmak
2019-ben is lelkesen és lelkiismeretesen készültek a Budapesten kívüli éttermek – szeretünk náluk kalandozni, hiszen ritkábban jutunk el hozzájuk és nagyon magas szintű tudást és tájegységekre jellemző ízeket, technikákat hoznak el évről évre.
Kiemelnénk a soproni Erhardt Étterem igazán laktató és a gurmés adagokhoz képest igen méretes marhapofáját, amihez grenadírmars és marinált zöldségek érkeztek. Sokak beszéltek a balatonszemesi Kistücsök serclis gulyás salátájáról, idén is nagyot megy a Bori Mami, ahol a vakmerő nudli-vér-szilva hármasát is érdemes megkóstolni.
Ahogy az Anyukám Mondta, úgy a tatai, Pesti István vezette Platán is csak a vasárnapi napra érkezik, viszont mindenkinek jó szívvel ajánljuk, mert nagy kedvencünk a munkájuk. Péntek lévén még nem kóstoltuk a „nem töltött paprikát” és a sör-bodza-csilit sem, de biztosak vagyunk Pesti konyhájának átütő jelenlétében.
4/5
Topkonyhák, topfogások
Idén sem maradunk az Arany Kaviár elegáns kitelepülése nélkül. Ők is elkészítették a töltött paprika verziójukat és a fesztiválon jelenlévő elegáns pezsgők mellé kaviárválogatást is kérhetünk náluk. Az Osztrigasommelier kihagyhatatlan mindazoknak, akik rajonganak a tengeri csemegéért, hiszen nem mindennap juthatunk hozzá, de a Gourmet éppen jó fóruma az osztrigaszürcsölésnek, vagy akár az első találkozásra ezzel az elegáns és ízletes fogással.
A Gourmet-n részt vesz egy saját pavilonnal Rácz Jenő is – a séfkiválóság egy kacsamellre és egy tőkehalra építő főétellel készül, mindehhez pedig egy különleges sajttorta a desszert.
A Babelben nem csak a klasszis nokedlit kóstolhatjuk, hanem a sörben pácolt, grillen készülő polipot is, mely paprikával és serclimorzsával alkot egységet, valamint egy gyönyörű ehető „fátyol” is kerül rá.
Nem meglepetés, hogy a prémium húsok kerültek fókuszba a Beefbar-nál: kétféle Kobe&Angus miniburgerből választhatunk, melyből mi a fermentált csilis majonézesre szavazunk. Egy 7+ besorolású ausztrál wagyu filét is kóstolhatunk, a franchise brand sztenderdizált szerecsendiós kurmplipüréjével. A „sörcli” névre keresztelt fogás marhatepertős „pogácsába” halmozott US Prime Black Angust jelent, sörös-mazsolás glázzal és marinált paprikával. Szaftos, komplex harapást ígér.
Hortobágyi húsos palacsinta készül faszénen Fehér Gábornál az Escában, savanyú káposztával és egy meglepő, ám annál nosztalgikusabb és finomabb geggel: a göngyölt palacsinta és a savanyú mellé fekszik némi csirkeláb is – ha szerettük a nagyinál leszopogatni a leves „kaparóját”, akkor mindenképp érdemes rápróbálni, mert ízben sokkal kifinomultabb alternatívát mutat.
Sárközi Ákos és a Textúra szalontüdőt hoz, melyhez marhanyelvet párosítottak és hozzák azt a savanykás ízt, amit annyira szeretünk ennél a klasszikus belsőségből készült ételnél. A sercli ebben az esetben egy zsemlegombócszeletet jelent. A séf Eszterházy-fantáziája zárja a sort.
Az Onyxba sajnos későn érkeztünk és a BBQ marhafartő, füstös paprika, sör, sercli kombóró lemaradtunk, de kenyérfagylaltjuk öltetessége és bomba ízei hamar feledtették a csalódást. A paprikás málnaöltet mellett a tölcsér csücskében ücsörgő sörkockák is szuperek voltak – hozták a gyerekkori „jutalomfalat” érzést (persze más szinteken), mikor ide csokoládé került.
A nemrég nyitott Laurel új szereplő a fesztiválon is: kihozták a bodaggal tunkolós újhullámos körömpörköltjüket, emellett egy makréla-szeder-torma-sercli falattal készültek és egy csodás desszerttel: mini Magnum formában tálalt füstös maláta és sóskaramell fagyival. Ötletes és formabontó!
Idén is hozza azt a profizmust és kiegyensúlyozott nagyon jó minőséget a Larus is, mint amit megszokhattunk tőle. Elképesztően omlós borjúszűzet készítenek, zsájával és füstöltkenyér-jus-vel, mindehhez pedig medvehagymás zöldségek járnak. Kétfajta nyitott szendvicset is kóstolhatunk: vegetáriánus verziót, a hús helyett zöld dióval, a húsos verzióra pedig a tökmagolajos-csicsókás kenyérre parmezános zellerkrémre fektetik a malaccsászárt és a sült paprikát. Desszertképp a fehércsokoládés passiókrémleves érkezik, friss áfonyával. Náluk elég nagy húzás még a ház által készített zöldségsör, amibe kerül bőségesen komló, spárga, répa, zeller és további zöldségek, ráadásul csak szénsavas, de alkoholmentes italról beszélünk. Egy próbát mindenképp megér!
A fesztivál egyik legkedvesebb állomásának választottuk a St. Andreát, mely komplexumként érkezett: mind a skybar, mind az étterem képviselteti magát. Kiemelkedő volt bárányos főételük, ami a töltött paprika házias ízvilágát hozta, egy kis málnával frissítve. Pillanatok alatt eltűnt a tányérunkról. Kóstoltuk a marhapörköltjüket is, melyhez remek kenyeret kínálnak és a végére maradt a spárgára és citrusra hangolt desszertjük, melyet egy ízben harmonizáló Fehér Nyúl sör tett teljessé. A skybar részéről koktélokat is hoztak a Gourmet-ra: a yuzus sakés-genever-es italra szavazunk.
5/5
Borok, pezsgők sörök, koktélok
Ha a borokhoz úgy állunk, mint a kitelepült éttermek rendhagyó fogásaihoz, és izgalmat keresnénk vagy akár magában élveznénk az italt, akkor érdemes felkeresni a természethű és natúr borokat kínáló Mitiszol? Standot és a Szofi by Nature-t.
A mitiszol? pop-up borbárjánál egy osztrák bort kóstoltunk, a Meinklangtól a Mulatschakot, ami igazi biobor, szűretlen, élő, gyümölcsös, kis fanyarsággal. AStrekov 1075 pincészettől a Fred #3 három szőlőfajtából (portugieser, alibernet és dunaj) készült cuvée, sok ibolyával, kirobbanó cseresznyebomba. Könnyű, mégis komplex, szűretlen, derítetlen. A Fleury extra brut pezsgője, a Cépages Blancs a 2009-es évből érett, élesztős tétel, sok-sok almával, almahéjjal.
Új szereplőként debütált a Szofi by nature borkereskedés. Tőlük izgalmas volt kóstolni a Grand Vin de Barnag-tól a Fieldblendet, egy friss magyar pincészet első forgalomba került tételét, ami egy 2018-as rozé cuvée, már-már sillerbe hajlik. A fesztivál egyik legizgalmasabb bora, természetes, fűszeres, gyümölcsös.
Az Etyek 360 egy összefogás, melynek célja egy egyedi borstílus kialakítása az etyeki borászok részéről, ennek köszönhetően egy kör alakú standot kaptak, melyet körbejárva több etyeki bort kóstolhatunk, összehasonlíthatjuk őket. Most a chardonnay-t tették meg zászlós hajójuknak, ami igen jól működik ezen a hűvösebb területen. A Bortársaság idén a sauvignon blanc-okat hozta el megmutatni.
Ami esőben, szélben, hidegben, de melegben, napsütésben is szuper, az a pezsgő, és szerencsére a fesztiválon több remek champagne-t is kóstolhatunk. A pezsgős standokban az a legjobb, hogy olyan pezsgőpincészetek tételeit is megkóstolhatjuk, melyekből ritkán engedhetünk meg magunknak egy egész palackkal, poharazva pedig kevés helyen kaphatóak.
Az egyik legnépszerűbb stand idén is a Kreinbacheré volt, a buborékok marasztalóak, idén 22 pezsgőt kóstolhatunk meg poharazva, ráadásul most a rozépezsgő kapott hangsúlyt: kóstolhatunk ilyet magától a Kreinbachertől, ami mint mindig, most is egyensúlyos és elegáns, de legújabb szereplőjüket, a francia Deutz cseresznyevirág tematikájú champagne rozéját is elhozták, a mi kedvencünk pedig a Charles-Heidsieck rozépezsgője volt.
A Borguru standjánál is olyan kivételes tételeket találunk, amelyekből érdemes kérni egy-egy pohárral, hiszen nem mindennap futhatunk bele ilyen champagne-okba. Elhozták a fesztiválra a Ferrari olasz pezsgőpincészet tételeit, de találunk olyan nagyoktól is pezsgőt, akár évjáratosat is, mint a Bollinger, a Henri Giraud, és spanyol cavakkal is készültek.
Ha Tokajjal szeretnénk ismerkedni, számos lehetőség van rá, a Holdvölgy, a Barta, a Gróf Degenfeld is kitelepült, ahogyan a korábbi években is, ha pedig határon túlra mennénk, a KisBécsnél érdemes Ausztria, illetve Burgenland boraival ismerkedni, színes sort hoztak el, idén is találkozhatunk az Esterházy pincészet boraival, tőlük a 2015-ös Leithaberg kékfrankost ajánljuk, ha pedig valami ütősebbre vágynánk, akkor az Umathum vörös cuvéejét, a 2015-ös Haidebodent kóstoljuk meg, a sok fehérbor mellett !
A Dúzsi pincészet is kitelepült Szekszárdról, és bár Dúzsi Tamást mint rozékirályt ismerjük, ajánlott megkóstolni remek vörösborait is, az egyik csúcstételük a 2013-as Görögszó, de a Graboc nevű 2011-es bordeaux-i cuvée-jük és a többi vörösboruk is szép tétel, beért, gyümölcsös tételek, szép hordóhasználattal.
A sör, mint a tematika egyik eleme, több helyszínen jelenik meg kísérőként, de a HudiHudi kisüzemi sörökhöz, a Hekkelberg és barátaihoz, a Belgium Büszkeségei Sörházhoz is vissza-visszajárhatunk akár.
Spiritekben is különösen erős az idei Gourmet: itt is bemutatkozik az Opera Gin, külön pavilonnal és fantáziadús italokkal, megjelenik az Agárdi Pálinkafőzde is, akik szintén elhozták ginjüket. Mámorító italokat rendelhetünk a Black Swan és a Boutiq Bar pultjainál is, és a The Whisk(e)y Point sem elkerülendő, ha szeretjük a „tüzes vizet”.
