Párizs, vagy a közelebb lévő Bécs nagyon sok jó példát állított a már egyesített Budapest éppen kialakulófélben lévő identitása elé. Nemcsak építészetileg, városrendezésileg, hanem kulturális, gasztronómiai szempontból is. Sosem látott kávéházkultúra és ezzel kéz a kézben járó irodalmi élet, színházak, kabarék, revüműsorok, sőt mozgófilm és az első telefonközpont is mind a város lakóit szolgálta. De mik voltak azok a mozisátrak, mely épület tetején csodálhattak világítós mozaik földgömböt, és hol énekelt színész müezzin szórakoztatás céljából a városban?
1/5
Mozisátrak a város forgalmas csomópontjain
1903-1905-öt írunk, a városban több helyen felütik a fejüket a sátras mozik. A Teleki téren, a Bomba téren (mai Batthyány tér), a Wesselényi utca elején, a Városligetben is állomásoztak ezek a mostani szóval élve pop-upnak mondott filmszínházak. A tavaszi-nyári időszakban vetítettek némafilmeket nagyobb rendezvénysátrakban, a bejárat előtti pódiumon kikiáltó ösztönözte a járókelőket, hogy térjenek be, vásároljanak élményt 10-20 krajcárért. Fehér vászon mellett zenekar játszott aláfestésként, a fényt petróleumlámpák szolgáltatták, míg be nem csöngettek, és kezdetét nem vette a film.
Nem mindenhol örvendtek a kinematográfia megjelenésének, a Boráros téren például a kerületi elöjáróságok így nyilatkoztak a mozisátrak felállításáról: „Az egész környék lakóit háborgatná (…), csirkefogók, csibészek, zsebmetszők gyülekezőhelye. (…) A mai nehéz megélhetési viszonyok között nem tanácsos az amúgy is igen szűkösen élő, takarékosságra utalt alsóbb néposztálynak könnyelmű pénzkiadásra alkalmat adni”.
2/5
Diadalív a Hősök terén
1895-ben döntöttek úgy, hogy a mai Hősök terén található Gloriette néven futó Ybl Milkós által tervezett ivókutat elbontják és egy milleniumi emlékművet emelnek helyére. Az Andrássy út - Champs-Élysées párhuzam folytatásaképp eredetileg egy diadalívet terveztek erre a területre. Városrendezési szempontból viszont túl monumentális lett volna, így elvetették ezt az ötletet.
3/5
Világító glóbusz a Török-bankház tetején
1905-ben pályázatot írtak ki a Török-bankház tervezésére. Fontos szempont volt, hogy domináns, a Szervita teret uraló homlokzatot kapjon, további olyan extrákkal, melyek a haladást, modern gondolkodást és technológiát hirdetik. Végül nem is a pályázat nyertesét kérték fel a tervezésre, hanem a II. és III. helyezettet, Hegedűs Ármint és Böhm Henriket. A szecessziós és historizáló elemeket felvonultató épület villámgyorsan, a következő évre már meg is valósult. Róth Miksa üvegmozaikjaival, szobraival és fém díszítőelemeivel mai napig az egyik legdekoratívabb belvárosi homlokzat, ám kevesen tudják, hogy anno egy mitológiai szoborcsoport félig opálos-félig áttetsző Tiffany üvegből készült földgömböt tartott odafent, melyet éjszaka belülről megvilágítottak. Fontos látványossága volt ez a századforduló fővárosának. 1939 óta nincs a Szervita tér 3. tetején a glóbusz, ám tervek szerint az épület restaurálásának II. ütemében helyére kerül majd ez is.
4/5
Ős-Budavára mulatónegyed a Városligetben
"Pappendeklipolisz" gúnynevet aggatott a csípős nyelvű Borsszem Jankó lap a mulatónegyedre, melyet 70 000 nm-en alakítottak ki, körülbelül az egykori Vidámpark területén. Az Ős-Budavára "bulikomplexum" a Millenniumi Világkiállítás apropójából létesült, és a régi Budavár hangulatát idézte fából-gipszből épített mecsetekkel, romokkal, korhű épületekkel. Olyannyira komolyan vették a török idők mímelését, hogy minaretet is formáltak, színész müezzinnel. Borkimérések, lacikonyhák, sörözők, török büfék, mulatók, pezsgős pavilonok és vendéglők várták a szórakozni vágyókat, a hely egyszerre akár 40 000 embert is kiszolgált. 30 korona volt a normál belépő, 20 korona, ha a kiállításról érkezett valaki.
Fellépett itt Thompson Dilkings 2,34 méter magasra nőtt ír óriás, de fakírok és az elasztikus bőrű csodaember is ámulatba ejtette a nézőket. A kontinens legnagyobb szórakozókomplexuma volt az Ős-Budavára, ám 1908-ra annyira lezüllött, hogy csődbe is ment. Nem ez volt az egyetlen török ihletésű szórakozónegyed Budapesten, a kalandos életű Somossy Károly a lágymányosi Bizáncot üzemeltette Konstantinápoly Budapesten néven, ám fél év után lehúzhatták a rolót többek között a dunai szúnyogtámadások miatt.
