Nem is volt olyan régen, amikor szinte minden budapesti utcasarkon lehetett találkozni színes újságosbódékkal, rikító postaládákkal és telefonfülkékkel, amelyek előtt rendszerint hosszú sor kígyózott. Az internet és az okostelefonok korában a fiatalabbak ezekre a tárgyakra talán már csak ódivatú furcsaságként tekintenek, de több, lassan relikvia kategóriába tartozó jelenség még ma is élő része a budapesti városképnek.

A budapesti éjszakához évtizedeken keresztül hozzátartozó, színes neonreklámok közül nem sok működik már, a dekoratív feliratok helyét digitális reklámfelületek vették át. Szerencsére vannak még épületek, amelyeken ott díszelegnek a retró hirdetések: az Andrássyn találjuk például az Írók Boltja felett világító cégért és a Budapest Bábszínház rikító pálcikafiguráját. Vannak olyan neoncsodák is, amelyeket kivontak ugyan a forgalomból, de továbbra is gyönyörködhetünk bennük, ha a belvárosban járunk. Ez utóbbi kategória egyik ékes példája az Uránia melletti tetőn található Sztár üdítő reklámja.

Volt idő, amikor a nyilvános telefonfülkék jelentették az egyetlen kommunikációs csatornát, ha a városban időzve ránk tört a beszélhetnék, az okostelefonok forradalmának köszönhetően az egykor létfontosságú szerkezetek azonban folyamatosan tűnnek el a városokból. Most még törvény írja elő, hogy minden kerületben lennie kell bizonyos számú működő fülkének, úgyhogy egyelőre nem kell végső búcsút vennünk a piros keretes bódéktól, amelyek sajnos manapság gyakran esnek vandalizmus áldozatául. Ha kedvünk támad telefonkártyát ragadni vagy túl sok apró lapul a pénztárcánkban, a fontosabb csomópontok környékén, pályaudvarokon érdemes fülkék után kutatni.

A jól megszokott, piros postaládák a 19. században kezdték budapesti pályafutásukat, ám úgy tűnik, az e-mailek térnyerésével előbb-utóbb elvesztik funkciójukat. Azért itt még nem tartunk: ha nem is botlunk bele lépten-nyomon a veterán levelesládákba, közel sem lehetetlen megtalálni őket. A Klauzál utcában, az UdvarROM-mal szemben találunk egy viszonylag jó formában lévő példányt, a Dob és a Rumbach Sebestyén utca sarkán, a Red Fox Hostel előtt pedig egy meglehetősen leharcolt versenyzőt tele matricákkal és graffitikkel.

Aki sokszor sétál vagy jár tömegközlekedéssel a Nagykörúton, az Andrássyn vagy bármelyik forgalmas budapesti utcán, óhatatlanul találkozik a járdákat szegélyező, hatalmas hirdetőoszlopokkal, amelyek mindig tele vannak a legaktuálisabb kulturális eseményeket, koncerteket, kiállításokat, fesztiválokat reklámozó színes plakátokkal. Valószínű, hogy hamarosan ezek a hirdetőfelületek is haszontalanná válnak, és lehet, hogy miközben az okostelefonunk képernyőjére tapadva járjuk a várost, észre sem vesszük majd, hogy eltűntek.

A zakatoló, sárga retró villamosok utánozhatatlan hangulatot adnak Budapestnek, így nem csoda, hogy az idelátogató turisták kedvenc fotótémái közé tartoznak. A régi járgányokat egyre több vonalon cserélik le modern szerelvényekre, ezért nem árt tudni, merre keresgéljünk, ha az ikonikus villamosokon szeretnénk utazni. A 2-es vonal például nemcsak időutazáshoz ideális, hanem pénztárcabarát városnézéshez is, hiszen érinti a Duna-part több látnivalóját az Országháztól a Lánchídig, a 47-49-es villamosokkal pedig a Deák tértől a külső budai kerületek felé barangolhatunk. Vitathatatlan, hogy az új járművekkel kényelemesebb és rázkódásmentesebb út vár ránk, ám ezért nagy kár lenne lemondani egy klasszikus budapesti élményről.

Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!

Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.

Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!

hirdetés