1/7
Az első Kossuth-szobor
A Szabadság téren, a mai CIB Bank timpanonjában van az első Kossuth-szobor, amelyet 1908-ban emeltek, magánterületen. Kossuth már 1894-ben meghalt, de amíg nagy ellenlábasa, Ferenc József élt, elképzelni sem lehetett, hogy közterületen szobrot emelhessenek a kormányzónak. Mindig lehet lázadni, ha az ember megtalálja a megfelelő módszert.
2/7
Kinek a szobra van az pesti Almássy téren?
Nem Almássy Pálé, a forradalom alatti képviselőház elnökéé... Csengery Antal (1822-1880), a 19. század második felének hiperaktív politikusának, polihisztor hajlamú újságírójának szobrát eredetileg a Városliget sarkán állították fel 1938-ban, a Damjanich utca és Liget sarkán, az akkor ott álló Regnum Marianum templom mellett. 1951-ben itt kellett a hely a Sztálin szobornak, a templomot lebontották, a Csengery-szobornak a közeli Almássy téren találtak helyet.
3/7
Savoyai Jenő
Savoyai Jenő herceg (1663-1736), a törököket az ország területéről végleg kiűző zentai csata hőse véletlenül került mai helyére, a Királyi Palota elé. Ide Hauszmann Alajos, a palota védője a király lovasszobrát tervezte. Ehhez azonban nem jött meg a legfelsőbb hozzájárulás. Ekkor körülnéztek, és Zala György műhelyében megtalálták ezt a szobrot. Zenta városa rendelte meg, de nem tudta kifizetni. Így került ide a magyarokat nem különösen kedvelő hadvezér szobra. Éppen megállt parancsol seregének a marsallbot jellegzetes mozdulatával.
4/7
Steve Jobs
A földkerekség első Steve Jobs-szobra Óbudán, a Graphisoft Parkban áll. Az építészeti szoftverrel világsikert elérő cég valaha üzleti kapcsolatban állt az Apple vezérével. Halála után egy héttel pályázatot hirdettek, és három hónap alatt elkészült a szobor, Tóth Ernő alkotása. Jellegzetes előadói pózban ábrázolja Jobst, azon a sajtóeseményen, amikor bejelentette az iPhone-t. Jelmondat is van a feliraton: The only way to do great work is to love what you do... Steve Jobs 1955-2011 („Az ember csak úgy tud nagyot alkotni, ha rajong azért, amit csinál”.)
5/7
A 301-es parcella emlékműve
A régebben jeltelen sírban nyugvó 1956-os mártírok egykori parcellájában emelt emlékmű alighanem az egész 20. század legnagyobb magyar plasztikai alkotása. Elkerül minden közhelyet, futó pillantásra is megrendítő és talányos. Az egész egy „nagy rusztikus kő”. Egy mondat ihlette meg a pályázatot megnyerő Jovánovics György szobrászt: „Nagy rusztikus kő legyen a névtelen csőcselék emléke, melyből lettünk, amellyel egyek voltunk és akikkel együtt tértünk meg.” A mondat a halálra ítélt Angyal István (1828-1958) végrendeletében szerepelt.
6/7
Vízcsorgató gyermekek kútja
A Vigadó tér közepén álló Senyei Károly-szobrot sok idősebb budapesti „Ürgeöntők kútja” néven emlegeti. Ha azonban közelebb megy az ember, akkor ürgéket nem, csak békákat látni. Ez volt a Főváros által emelt legelső köztéri szobor. A második világháború után át kellett adnia a helyét egy szovjet repülős emlékműnek. A száműzetést a Dagály strandon töltötte, 2000-ben tért vissza.
