1/7
Molnár Ferenc és a Dunába dobott kávéházi kulcs esete
A történet szerint a legfényesebb pesti irodalmi kávéház, a New York (amelynek részletesebben kitárgyaltuk elnöki lakosztályát emitt, no meg királyi reggelijét amott) megnyitása napján a tulajdonosok és a törzsvendégek ünnepélyesen elmentek a Duna-partra, és Molnár Ferenc saját kezűleg dobta a folyóba a kulcsot, hogy „soha ne zárjon be”. A kávéház 1894. október 23-án nyílt meg. Molnár Ferenc ekkor még (1878. január 12.) a Lónyay utcai Református Gimnázium 16 éves tanulója volt. A kulcs-bedobás – ha megesett – talán az 1927-es újranyitáskor történt.
HAMIS
2/7
Csengetős mozik?
A két háború között a kevésbé elegáns (ún. utánjátszó) mozikban állítólag csengettek a film vége előtt, hogy az összebújt párok szétrebbenhessenek. Ezek voltak a „csengetős mozik”. Úrinő és úriember ilyenbe nem tette be a lábát. Vagy tucatnyi ilyen mozi volt a Nagykörúton és közelében. 1925-ös születésű rokon közlése szerint ilyen volt pl. a Decsi (ma: Művész) és a Csokonai (azóta megszűnt, a Népszínház utca 13. alatt működött).
IGAZ
3/7
A villamossal együtt felrobbantott Margit híd
„A németek az ostrom előtt szándékosan felrobbantották a Margit híd Pest felőli szárnyát, anélkül hogy kiürítették volna. Több százan meghaltak.” A szörnyű eset valóban megtörtént, 1944. november 4-én. Az esetet követő vizsgálat azonban kizárja a szándékosságot, hiszen negyven német utász katona is meghalt. Egy eldobott cigarettában és egy szivárgó gázcsőben vélték az okot.
HAMIS (A szándékosság tekintetében.)
4/7
Hatalmas nemiszerv, közterületen?
„Egyszer a prűd kommunista szoborzsűrin átment egy művészi nemiszerv ábrázolás. Nagy botrány lett belőle, persze sose valósult meg.” A Kálvin téri aluljáróban, a Kecskeméti utcai torkolat alatt van a „Város születése” című szobor, amely nem más, mint egy óriási női nemiszerv. A prüdéria akkorra már alábbhagyott, a művészi szabadság viszont erősödött. Lehet, a költői cím mögötti tartalmat észre sem vették. (Illés Gyula műve, 1983.)
HAMIS (Hiszen megvalósult.)
7/7
Vademebereket is kiállítottak valaha az Állatkertben?
„A csőd szélén álló Állatkertben volt, hogy bennszülöttek bemutatásával akartak látogatókat szerezni.”
Az Állatkert 1865-ben mint magánvállalkozás jött létre, és számos probléma miatt évtizedeken át anyagi gondokkal küszködött. Sok újítással próbálkoztak. Azt a Vasárnapi újság 1896. augusztus 30-i számából biztosan tudni lehet, hogy a Millenniumi Kiállítás idején egy 250 fős fekete nagycsalád „ki volt állítva” – egy francia „impresszárió” hozta ide őket. Ahogy az ezredévi kiállítás véget ért, újra jöttek a nehézségek. 1900-ban az Állatkert bezárt. Tizenkét év múlva nyitott ki újra, mint fővárosi intézmény, addigra épültek fel szép új pavilonjai, valamint a két mesterséges szikla.
IGAZ