A Szopláki-ördöglyuk egy sziklafal tövében nyílik, a Pilisszentkeresztről a Két-bükkfa-nyereg felé vezető turistaút mellett, misztikus neve pedig sárkányok és koboldok meglétét is feltételezi a barlangban. De nem kell félni, erről szó sincs, a vidék szurdokokkal, sziklákkal, völgyekkel, valamint csörgedező patakokkal, árnyékos tanösvényekkel, hangulatos kilátókkal és romokkal csábítja a kirándulókat. A Pilis alapvetően is az egyik legkedveltebb túracélpont, és mindig jó érzés egy-egy új szeletét felfedezni. A közelben van például Dobogó-kő, a Dera-szurdok, a Jági tanösvény és a Vaskapu-szikla is. Pilisszentkereszt környékén csak úgy céltalanul is megéri kóborolni, de ha ennél céltudatosabbak vagyunk, és ellátogatnánk a Szopláki-ördöglyukhoz, akkor érdemes azt a bő 10 kilométeres körtúrát választani, ami a faluból indul, érinti az egykori ciszterci kolostor romjait, a Vaskapu-sziklát, a Boldog Özséb-kilátót, majd visszaérkezik Pilisszentkeresztre. Mindössze a zöld jelzést kell választani, útközben pedig táblák is jelzik, hogy mi merre található.
Az ördöglyuk felfedezését már 1883 körülre tehetjük, de nem ez a legérdekesebb benne, hanem hogy ez egy víznyelő típusú barlang, amibe nem besétál az ember, hanem leereszkedik. A barlangképződményt a triász időszakból származó mészkőből a meleg vizek alakították ki. Víznyelővé később, az idők során alakult, de manapság már inaktív. Hossza 430 méter, mélysége 111 méter. A barlang járatokkal, termekkel és aknákkal tagolt, bizonyos részein cseppkövek is megfigyelhetők. Az ördöglyuk ráadásul a legfontosabb lakóhelye a denevéreknek a Budai-hegységben meg a Pilisben, általában itt telelnek. A barlangba ezért csak úgy nem szabad lemászni, az idevezető lejáratot jó ideje korlát is védi.
FONTOS: A barlang 1982 óta fokozottan védett, és csak bizonyos időszakban lehet felkeresni, de akkor is megfelelő technikai felszereléssel, valamint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának külön engedélyével.
