A Fővárosi Állatkert 160 éve
Az Állatkert létrehozásának gondolata a reformkorban merült fel, amikor a nemzeti művelődés intézményeinek kiépítése kiemelt ügynek számított. Az 1848-as forradalom és az azt követő időszak nem igazán kedvezett a megvalósításnak, így az Állatkerti Részvénytársulat végül csak 1864-ben alakult meg, Pest városa pedig a Városliget szélén biztosított területet az új intézménynek. A kezdeményezés legfontosabb alakjai között volt Xántus János, Szabó József, Kubinyi Ágoston és Kubinyi Ferenc is.
A parkot Pecz (Petz) Ármin főkertész tervezte meg, az első állatházak pedig Szkalnitzky Antal és ifjabb Koch Henrik tervei alapján épültek (ahogy az Egyetemi Könyvtár és a Magyar Királyi Főposta is). A korabeli Magyarországon szokatlanul összetett beruházáshoz saját kutat, vízellátó rendszert, tavat és sétautakat is kialakítottak.
- 1866. augusztus 9.: Megnyílt a Pesti Állatkert, Magyarország első állatkertje, amelynek első igazgatója Xántus János, a kiváló természettudós volt. Az év végéig 66 918 látogató kereste fel, Erzsébet királyné pedig már egy héttel a megnyitó után végigsétált a kerten.
- 1868: Ferenc József, Erzsébet királyné közbenjárására, egy Margareth nevű vemhes zsiráfot vagyis nyakorjánt ajándékozott az Állatkertnek. Az állat elhelyezésére külön épületet kellett emelni, érkezése után pár hónappal, augusztusban pedig meg is született a kisborja. Így a budapesti volt a világ negyedik állatkertje, ahol zsiráfborjú született.
- 1873–1905: Serák Károly igazgatása alatt – gyakorlatias, gazdálkodói szemléletének köszönhetően – az Állatkert népszerű szórakozóhellyé vált. Az anyagi biztonságnak azonban súlyos ára volt. Mivel a kiadások csökkentése nem volt járható út, a bevételeket kellett növelni. Ennek érdekében nemcsak állatok és növények bemutatása zajlott az Állatkertben, hanem úgynevezett néprajzi bemutatók is helyet kaptak, de artisták, cirkuszi mutatványosok is várták a látogatókat.
- 1896: A millenniumi ünnepségek idején az Állatkert és környéke hatalmas szórakoztatónegyeddé alakult. Az Állatkert számára kijelölt terület egy részén (nagyjából a régi Vidámpark helyén) megnyílt az Ős-Budavár nevű mulatókomplexum, mutatványosokkal és mindenféle furcsasággal.
- 1907: A fenntartó társaság csődbe jutott, ezért az Állatkertet átvette Budapest Székesfőváros.
- 1909–1912: Szinte teljesen újjáépítették a kertet. Ekkor született meg többek között a főkapu, az Elefántház, a Madárház, a Majomház, a Pálmaház, a Nagyszikla (amelynek belsejében eredetileg víztorony volt) és a Kisszikla.
- 1912. május 20.: Megnyílt az újjáépített Állatkert. Az épületeken többek között Kós Károly, Zrumeczky Dezső és Neuschloss Kornél dolgozott. Az állatokat számos helyen már nem rácsok, hanem árkok és medencék választották el a látogatóktól.
- 1914–1918: Az I. világháború idején 28 állatgondozót hívtak be katonának. Munkájuk egy részét feleségeik és idősebb gyermekeik vették át.
- 1929–1948: Nadler Herbert irányítása alatt az intézmény állattenyésztési és tudományos eredményei nemzetközi hírnevet szereztek.
- 1944–1945: Budapest ostroma alatt a frontvonal közvetlenül az Állatkert területén húzódott. Az épületek nagy része megsérült, az állatállomány pedig szinte teljesen elpusztult, az intézményt sújtó tragédiát bővebben is bemutattuk.
- 1945. május 1.: Az Állatkert a romok között, alig néhány megmaradt állattal ismét megnyitotta kapuit.
- 1956–1967: Anghi Csaba igazgatása alatt korszerűsítették az állattartást, bevezették az állatok egyedi nyilvántartását, és egyre nagyobb szerepet kapott a tudományos, illetve az ismeretterjesztő munka.
- 1994-től: Átfogó rekonstrukció kezdődött. Helyreállították a műemléki épületeket és egyre tágasabb, természetesebb állattartó helyeket alakítottak ki.
- 2007. január 23: Az Állatkertben megszületett Layla, a világ első mesterséges megtermékenyítéssel fogant szélesszájú orrszarvúja. A műveletre egyébként azért volt szükség, mert a kis lombikborjú szülei, Easy Boy és Lulu – mindketten az Állatkert lakói – nem mutattak szexuális érdeklődést egymás iránt.
- 2017: A részben kültéri, részben beltéri bemutatóterekből álló, jelenleg mintegy 80 százalékos készültségű Biodóm építése 2017-től zajlott, a beruházás folytatása azonban 2019 óta szünetel, miközben a szabadtéri kifutókat már állatok használják, a belső tér pedig időszakos programoknak és kiállításoknak ad otthont.
- Jelenleg: Az Állatkert területe a volt Vidámpark egy részével együtt ismét megközelíti az alapításkor kijelölt 18 hektárt. Augusztus 9-én az intézmény megnyitásának 160. évfordulóját ünnepli.
Az Állatkert ma
A Fővárosi Állat- és Növénykert ma mintegy 18 hektáron terül el. A 2025 és 2026 fordulóján készült állatkerti népszámlálás szerint a városligeti kertben 658 állatfaj 7452 egyedéről, valamint 78 tenyészetről gondoskodnak. Az állatok között 4570 hal, 840 emlős, 789 madár, 370 hüllő és 153 kétéltű él, 138 veszélyeztetett faj szaporításában pedig nemzetközi tenyészprogram keretében vesz részt az intézmény.
A takarmánykonyhában már reggel 6 órakor elkezdődik a munka, hogy az almától és a sárgarépától a koktélgarnélán át a majompogácsáig összeállított adagok 8-9 óra körül eljussanak az állatházakhoz. A kert népszerűségét jól mutatja, hogy 2024-ben 1 119 564 látogatót fogadott, ami az előző két évtized legmagasabb éves látogatószáma volt.
Forrás:
(Borítókép: Inkey Tibor – Fortepan)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
